Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-224
224. országos ülés április I 1886. jgg ezen mérvben megvan, nem vette tekintetbe a rendőrkapitány kinevezésénél, nem vette tekintetbe, mikor arról volt szó, hogy a törvényhatóság sarkalatos tisztviselői kineveztessenek. Ennek folytán a 69. §. első bekezdéséhez azon módosítványt vagyok bátor beadni, hogy ezen bekezdésből ezen szavak „mint rendezett tanácsú városokban* hagyassanak ki. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Ibrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Azon felszólalásokra, a melyek a rendőrkapitány kinevezésére vonatkoztak, azt hiszem, reflectálnom nem kell, mert ezen kérdés ugy a törvényhatóságokról szóló; mint ezen törvényjavaslat általános vitájában úgyszólván ki lett merítve, ugy hogy ezen kérdés további bővebb indokolása alól teljesen föl lehetek mentve. Áttérek tehát sorrendben az egyes módosításokra, melyek a 68. és 69. § okra nézve tétettek. (Halljuk !) Azon módosításhoz, melyet a 68. §-ra vonatkozólag Sztojaeskovies t. képviselő ur tett, hogy a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány kivételével az összes elöljáróságot a képviselő-testület válaszsza, valamint egyúttal a segéd-és kezelő személyzetet is, én hozzájárulok s ép ennélfogva nem járulhatok azon módosításhoz, melyet Horváth Lajos t. képviselő ur ezzel szemben tett, a mely szerint ő csak a segédszemélyzetet kívánja választatni, a kezelő személyzetre vonatkozólag pedig az illető rendezett tanácsú városoknak szabályrendeletileg kivánj a a rendelkezést fenhagyatni. Nem járulhatok hozzá abból az okból, mert a municipalis törvényjavaslat 82. §-ában a segéd- és kezelő személyzetre vonatkozólag azon módosítást fogadta el a ház, hogy városi törvényhatóságokban a segéd- és kezelő személyzet tagjai a törvényhatóság közgyűlése által élethossziglan választatnak. Én tehát azt hiszem, ha már a törvényhatósági joggal felruházott városokban, a hol a kezelő és segédszemélyzet még sokkal nagyobb számú, mint a rendezett tanácsú városokban, ha már ott kimondta a képviselőház azt, hogy a kezelő és segédhivatali állások választás által töltessenek be, akkor csak annál indokoltabb, hogy ezen rendelkezés a rendezett tanácsú városokra nézve fentartassék. Elfogadom azonban Molnár Antal t. képviselő nr módosítását, mely arra vonatkozik, hogy a rendezett tanácsú városok kapitányai, kik egyúttal a tanács tagjai, az illető város vagyoni kérdéseiben szavazattal ne bírjanak. Ezen módosítvány is teljesen megfelel azon határozatnak, melyet a t. képviselőház a törvényhatóságokról | szóló törvényjavaslat 76. §-ánál hozott, ennélfogva már az összhangzás kedvéért is hozzájárulok a módosításhoz. De nem fjárulhaíok, t. ház, Petrich t. képviselő ur módosításához, melyet a 68, §-hoz beadott és a melyben azt kívánja, hogy nagyközségekben a községi jegyzők általános szavazás útján, ne pedig a képviselő-testület által választassanak. En azt hiszem, a jegyzők és a nagyközségek birái közt nagy a különbség. A jegyzők szakközegei a községnek, Ő tőlük qualificatió kívántatik, a biróra nézve pedig épen a qualifieatiót csakis az általános bizalom pótolhatja és adhatja meg. Ennélfogva kérném, ne méltóztassék a nagyközségek polgárságát azon jogától — hogy bíráját maga választhassa — megfosztani, mert e jognak csupán a képviselő-testületre szorítása valóban jogfosztás lenne. (Helyeslés jobbfelől.) Nem fogadhatom el továbbá azon módosítást, melyet Farkas Elek t. képviselő ur terjesztett be és mely arra vonatkozik, hogy a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányai lehetőleg a helybeliek közül neveztessenek ki; nem mintha helytelennek tartanám ezen módosítást, hanem azért, mert feleslegesnek tartom. Utalok e tekintetben arra, mit a múltkor Tibád Antal igen t. képviselőtársam igen alaposan kifejtett, hogy mi indította a bizottságot, midőn e tekintetben a kinevezést a főispánokra kívánta ruházni, tudniillik épen azért, mert a főispán a helybeli körökkel szorosabb kapcsolatban van, mint a központi állami kormány s ennélfogva természetes, hogy lehetőleg csak a helyi körökből fogja a rendőrkapitányt kinevezni. (Helyeslés jobbfelől.) A módosítást tehát, mint feleslegest, mellőzni kérem. Nem fogadhatom el végre Mocsáry Lajos t. képviselő urnak módosítását sem, a ki a rendezett tanácsú városok jegyzőire a 69. §. első bekezdését nem kívánja kiterjeszteni és quasi szemrehányólag mondotta azt, hogy ime ezen rendelkezésből is kitűnik, hogy a kormánynak nincs érzéke a városok iránt, mert a községi és a városi jegyzők közt itt külünbség téve nincs. Ebben téved a t. képviselő ur, mert különbség igenis tétetik a törvényjavaslatban, csakhogy nem a 69. hanem a 74. §-ban, a mennyiben a rendezett tanácsú városok jegyzőire nézve a qualificatió máskép van megszabva. A községi jegyzőkre nézve csak a községi jegyzői qualificatió van kikötve, rendezett tanácsú városokban pedig lehet magasabb közigazgatási qualificatióval biró egyéneket is megválasztani, mint a minő a községi jegyzői qualificatió. Csak abban nincs különbség téve, hogy mindakettőt életfogytiglan kívánja választatni a törvényjavaslat; azt hiszem, hogy ez épen ugy a kis-, mint a nagyközségekben, mint a rendezett tanácsú városokban csak czélszerü intézkedés, mert épen ezek | képviselik a közigazgatás folytonosságát.