Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-224

324. er«ágo» ülé* április 8. 1886. 177 városnak nem is a megyének szülötte, hanem esetleg az ország más részének lakosságából fog a főispán által oda kineveztetni. Ennek folytán és hivatkozva axia, hogy a mnnicipalis törvénynek 76. §-ánál a t. ház egészen analóg rendelkezést méltóztatott elfogadni, bátorkodom az előterjesztett módosítványnak kegyes elfogadását kérni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa). Szederkényi Nándor: T. ház! Azt hittem, Horváth Lajos t. képviselőtársam azon észrevétele után, melyeket Sztojacskovics t. képviselőtársam indítványára tett, hogy tudniillik a kezelő-személyzet ne választassák élethossziglan, mert ha esetleg hibák, tévedések történnek, azokon többé javítani nem lehet, hiányozván a eyelusonként való választás, melynél a nem alkalmas kezelő-személyzetet a választó közönség természetesen mellőzheti : — azt hittem, mondom, hogy ezen érvelés után t. képviselőtársam fogja beadni a 68. §-hoz azon indítványt, melyet én most benyújtani kénytelen vagyok, tudniillik, hogy a rendőrkapitánynak választása hagyassék meg és akkor a 69. §. intézkedései, hogy tudniillik a főispán által neveztetik ki és az abból következő további intézkedések teljesen elmaradnának. Mert értem én azt, hogy valaki azon esetben, ha rendszeres kinevezési forma állapíttatnék meg és pedig ugy, hogy azért az államot és a kormányt, mint az állam képviselőjét teljes mértékben terhelni fogja a felelősség, szükségesnek látja a rendőrkapitányra nézve az állami kinevezést. De midőn a csak néhány nappal ezelőtt befejezett vitában a főispáni állás sajátszerűségét, mondhatni bizonyos tekintetben institutióink közé nem illőségét, felelősség nélküli voltát bőven kifejtettük, akkor, megvallom, nem értem, hogy azok, a kik a főispáni állást ezen az alapon teljesen mellőzni óhajtották, hogyan kívánhatják mégis ezen főispánra hizni a rendőrkapitány kinevezését. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az indokolás — mert eddig egyebet indokolásnál nem hallottunk — az állami érdekre hivatkozik és a közbiztonságot, mint általános közérdeket említi fel. Hiszen ezen szempontból kiindulva, minden tisztviselőre még a tanácsnokra, a segédszemélyzetre is le lehet vonni a kinevezés elvét; mert hiszen a polgármester, a tanácsnok és a többi mind fontos állami functiót teljesítenek; azt hiszem, hogy a katona-, az adó-, a culturális ügy, szóval mindaz, mi a város közéletében előfordul, ép oly fontos az államra, mint a rendőrségi, a közbiztonsági ügy. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És én nem értem, hogy midőn különösen állami szempontból indulunk ki, miért kell épen azt a praeeisirozást megvonnunk és ennek ürügye alatt a városi önkormányzatot megtámadnunk, hogy a városi rendőrkapitány kinevezését életbe léptessük és miért KÉPVH. NAPLŐ 1884 — 87. XI. KÖTET. kell az állami érdeket igy szembeállítani egyéb érdekekkel, melyek szerintem szintén fontosak magára az államra nézve is. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert habár fel is kell tételeznem a társadalomról, a közönségről, hogy nem fogja folytatni a collisiót állam és társadalom között és azon okból, mert az állam a közbiztonságot, mint valami magán ügyét — tehát nem a társadalom ügyét — magának kiszakítja és a városok autonómiáját megrontja, (Helyeslés a szélső baloldalon) nem fog szembe állani az állammal, hogy talán visszafizethesse ezt a helytelen magyarázatot és annak helytelen következményeit. Mondom, feltételezem, hogy ezt sem a városok, sem a társadalom, sem a közönség nem csak nem követi, hanem egyszerűen, mint oly dolog felett, a melynek sem alapja, sem értelme, könnyen keresztül fog tekinteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nincs arra sem állami, sem közbiztonsági s bármely más okból szükség, hogy a városok jogát a rendőrkapitányok választására megcsonkítsuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Érteném még, ha állami kinevezésről volna szó, de a főispáni kinevezésre még más szempontból sem lehet ezt bizni. Horváth Lajos t. képviselő társam helyesen mutatott rá arra, hogy az életfogytiglani választás mily veszélyt rejt magában helytelen választás esetén. Kérdem már most, hogy az életfogytiglan a főispán által történt helytelen kinevezés esetében ugyan hol fogjuk megtalálni a correctivumot? (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az állami kinevezésnek van correctivuma az ilyenekre, mert hiszen tudjuk, hogy elő szoktak jönni az úgynevezett áthelyezések, midőn bizonyos egyének, habár fegyelmileg vagy bíróságilag nem támadhatók meg, de mégis bizonyos helyen már nem felelnek meg állásuknak, tehát a kormány a maga kinevezési nagy hatáskörében megtalálja a. módját annak, hogy miként helyezze el az ilyen tisztviselőt. De az egyszer a főispán által kinevezett és hivatásának meg nem felelő rendőrkapitány ott fog maradni a város nyakán és az illető városok még csak elégtételt sem fognak nyerhetni a rossz kinevezésért, mert hiszen a főispán nem felelős; a főispánnak ezen ténye miatt pedig a kormány felelősségre vonásának alig van értéke. Ezen okoknál fogva e szakasz intézkedését a rendőrkapitányok kinevezését illetőleg elejtetni kérem és indítványozom, hogy a 68. §. harmadik bekezdéséből e szavak „rendőrkapitányok kivételével" hagyassanak ki; (Helyeslés a szélső baloldalon) egyszersmind a 69. §. harmadik bekezdése egészen ki volna hagyandó. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Legyen szabad még az előbb beadott módosítvány okra észrevételt tennem. (Halljuk!) Teljesen osztom Horváth Lajos t. képviselő23