Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-224

* -jt% 224. országos Klés jegyző", miután a körjegyző tudvalevőleg a «zö vetkezett kisközségek jegyzője. Ez a módosítás azonban nem áll ellentétben Gáli József t. képviselő ur módosítványával, ki még ezen felül oda kívánja tétetni e szavak után: „a községjegyző, illetőleg körjegyző fizetését" a következő szavakat „a kis és nagy községekben". Minthogy e két módosítás egymással ellentétben nem áll, ehhez is szívesen hozzájárulok. Nem járulhatok azonban hozzá Sághy Gyula t. képviselő urnak azon módosításához, a melyben a községi jegyző fizetésének minimumát kívánja felemeltetni és azt hiszem, minthogy a házban már igen bőven kifejtetett, hogy a minimum felemelése egyáltalában nem czélszerű, ennélfogva pnem szükséges ehhez tovább szólanom. fűül;-: De hozzájárulok Gajári Ödön t. képviselő ur azon módosításához is, melyben a hivatalból megállapítható fizetésekmaximumát 600 forintra kívánja tétetni 500 frt helyett; csak azon megjegyzést kívánom ehhez hozzá csatolni,! hogy ezzel egyáltalában nincs kizárva, hogy a községi jegyző 600 írtnál nagyobb fizetésben ne részesülhessen, ha az illető község saját anyagi tehetségéhez képest önszántából nagyobb fizetést állapít meg, mert itt csak arról van szó, hogy a törvényhatóság hivatalból van jogosítva felemelni a fizetési maximumot600forintra. Azon styíaris módosításhoz, melyet Gajári t. képviselő ur a továbbiakra tett, miután a logikai rendnek sokkal inkább megfelel, hozzájárulok, de viszont nem járulhatok hozzá azon módosításhoz, melyet Olay Szilárd t. képviselő ur terjesztett be s melyben a községi jegyzőknek a községi adó alóli mentességét kívánja kimondatni. Nem azért, mintha helyesnek nem tartanám azt; mert annyira helyesnek tartom, hogy magában a törvényjavaslatban is benfogíaltatik, csakhogy ő hivatkozott az 1871. törvény 124. §-ára; ahelyett azonban hivatkozhatott volna e törvényjavaslat 138. §-ára, melyben ki van téve, hogy a községi és körjegyzők községi pótadó alól fel vannak mentve. Mindezeknél fogva kérem ezen előterjesztésem alapján Gajári és Gáli József t. képviselő urak módosításaival egyebekben a szöveget fentartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Sághy Gyula: T. képviselőház! (Halljuk!) A házszabályok értelmében kívánok röviden a zárszó jogával élni, főleg pedig azért, mert az igen t. ministerelnök ur tegnapi felszólalásomnak oly értelmet tulajdonított, mintha én azon módozatokat, melyeket egyrészről a községi és körjegyzői fizetések pontos kiszolgáltatása tekintetében felhoztam, az egyetlen kizárólagos módozatnak tüntettem volna fel és egyetlen alkalmazható orvosszerííl a fenforgó bajok elhárítására; valamint mintha én azon módozatokat, melyeket példakép felhoztam, hogy mi módon lehetne érezhető megterheltétés április § tm. nélkül a községi és körjegyzők fizetésének minimumát felemelni, szintén ugy állítottam volna ®da, mintha egyéb módozatot erre alkalmasnak nem tartanék. Hiszen ép azért, mert óhajtottam minden lehető módozatokat kellő megfontolás alá bocsátatni, voltam bátor javaslatomban azt indítványozni, hogy a szakasz a közigazgatási bizottsághoz visszautasittassék. De miután az igen t. ministerelnök ur az én módozataimmal részletesen is foglalkozott és azokat megtámadta, kénytelen vagyok az ő felszólalására ez irányban is röviden refiectálni. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy szomorú sorsa volna azon jegyzőnek és megköszönné a jótékonyságot, hogy ha a közmunkaváltság módjára szedetnék be a fizetése, a mely köztudomásúlag nem havonként vagy évnegyedenkint eszközöltetik. Ha az ugy volna, a mint a t. ministerelnök ur szavaimat értelmezte, akkor, megengedem, hogy szó férhetne az általam mondottakhoz; de én, midőn azt mondtam, hogy a közmunkaváltság vagy a betegápolási járulékok stb. módjára szedessék be a jegyző fizetése, ezzel csak azt akartam értetni, hogy a törvényhatóság szedje be az erre szükséges összeget és a törvényhatóság pénztárából utalványoztassék ki a jegyző fizetése, ép ugy, mint a törvényhatósági tisztviselőké, havonként vagy évnegyedenként, a mint hogy vannak megyék, a hol évnegyedenkint fizetik a köztisztviselőket is. És mikor az állami adóval együtt a pótadó is a törvény értelmében beszedetik, habár ebből a jegyző fizetése is fedeztetik, azért mikor a jegyző ebbeli kötelességét teljesíti, azt hiszem alig lehet azt mondani, hogy a saját érdekében nyúzza a népet, a mint ezt a t. ministerelnök ur szó szerint mondta, miszerint azt fogják mondani, hogy azért nyúzza a népet, hogy a maga zsebét rakja tele. Különben nekem nincs szükségem védekeznem a t. ministerelnök ur e védekezése ellen, végezze el azt a legjobban a t. pénzügyminister úrral, hogy vájjon, midőn a t. pénzügyminister ur kiadj a a rendeletet az adók beszedésére, nyúzza-e a népet vagy nem? A t. ministerelnök ur határozati javaslatom második pontjára is reflectálván, azt mondja, hogy a jegyzők fizetése minimumának 500 forintra felemeléselehetetlen, mert az a 100 frt oly terhet fogna képezni, a melyet a községekre vagy az államra hárítani méltányosan alig lehet. Ez is ugy van oda állítva, mintha én előadásomban a községre vagy az államra valami új megterfaéltetést akartam vélna^ hárítani. A ki emlékszik tegnapi felszólalásomra, az bizonyíthatja, hogy én egyenesen azt mondtam, hogy én eztugy óhajtom — és ezért is kívántam a szakaszt a közigazgatási bizottsághoz utasíttatni — "hogy