Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-223

223. orsiágos ülés április 8. 1886. lg3 gadni a Sztojacskovics képviselő ur által ajánlott új bekezdést, amely igy szól: „a tanács pedig áll a polgármesterből, mint elnökből és a rendőr­kapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből és fő­ügyészből, mint tagokból"; éhez a ministerelnök ur még hozzá kívánja tétetni: n az orvosból". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a Sztojaoskovics képviselő ur által javaslatba hozott új bekezdést? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy az elfogadtatik. Kérdem most, mél­tóztatik-e elfogadni a ministerelnök urazon javas­latát, hogy a ,főügyészből" után méghozzá tétes­sék: „orvosból", igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szathmáry György jegyző (olvassa a 64. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 65. §-t). Bezerédj Viktor: T. ház! A mint az álta­lános vita alkalmával szerencsém volt jelezni, kis és nagy községekben szükségesnek tartanám, hogy némely fontosabb elöljárói állomásra alkal­mazottak, főleg azok, melyeknek viselői pénz­kezeléssel foglalkoznak, bizonyos vagyoni értéket legyenek képesek kimutatni, a mely esetleg cau­tióul szolgálna az esetben, ha állásukban hűtlenül járnának el, s ez által a községi lakosoknak anyagi veszteséget okoznának. Nézetem szerint ezen szakaszban helye lehet ily értelmű rendelkezésnek és ennélfogva bátor vagyok ennek megfelelően a következő módosít­ványt beterjeszteni. (Halljuk!) Az ötödik bekezdés következő szavai után: „Kis és nagy községekben az elöljáróknak általá­ban adassék-e fizetés és mennyi?" beiktatandók volnának a következő szavak: „továbbá mely elöljárói állomások köttessenek a helyi viszonyok figyelembe vételével meghatározandó vagyoni biztosíték kimutatásához?" A szakasz további szövege változatlanul maradna. Nem kívánom javaslatom hosszasabb indoko­lásával fárasztani fa t. ház türelmét, egyszerűen ajánlom javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés). Szathmáry György jegyző (olvassa a mődosűvómyt). Elnöke T. ház! Szólásra senki sincsen fel­jegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. T. ház! Maga a szöveg nem támadtatott meg és igy azt hiszem, elfogadtatik. Bezerédj képviselő ur azonban egy betoldást hozott javaslatba. Kérdem a tházat, elfogadja-e a Bezerédj Vietor képviselő ur által beadott módosítványt, igen vagy nem? (Igen/) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy el­fogadtatik. Következik a 66. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 66. §-t). Schmidt Gyula: T. ház ! (Halljuk!) Ezen 66. §. és vele együtt a 68. és 69. §. igen lényeges változtatást hozott be, szemben az 1871-iki törvény­nyel, de szemben a belügyminister urnak eredeti javaslatával is. A közigazgatási bizottság tudni­illik behozta, hogy a rendőrkapitány a főispán által neveztetik ki. És ez a 66. §. egyszersmind megállapítja a ren­dezett tanácsú városokban a főispán által kineve­zendő rendőrkapitányok fizetési minimumát is. Hát, t. képviselőház, én nem tudom, hogy egészen kis városkákban is mindenütt okvetlenül forog e fenn szüksége annak, hogy rendőrkapi­tányok neveztessenek ki. De én ezt elvi szempontból nem vitatom és elfogadom, mert a közigazgatási bizottság jelen­tésében indokolta az által, hogy a haza érdeke és magasabb állami szempontok kívánják azt, hogy a rendőrkapitányok kinevezése nemcsak a törvény­hatósági joggal felruházott városokban, hanem valamennyi rendezett tanácsú városokban is tör­ténjék. Én tehát ezen nagy, magas szempontnak alárendelem egyéni nézetemet és elfogadom. De, t.ház, énugy vagyok meggyőződve, hogy egy újonnan alkotott törvénynek a nagy közönség előtt tiszteletet és állandóságot csak ugy szerzünk, ha az minden részében olykép contempláltatik, hogy minden részében valóban végrehajtható is legyen és hogy ne nyujtassék alkalom egyeseknek és erkölcsi testületnek, tehát községek vagy ren­dezett tanácsú városoknak, hogy a törvény intéz­kedéseit kijátszák. Mi volt eddig az 1871-iki tör­vényben ? Szintén benne volt. hogy a polgármeste­reknek fizetése nem lehet csekélyebb, mint az illető törvényhatóság főszolgabírójának fizetése, ez pedigátlagosan 1,200 forintra tehető. És mit látunk? A kisebb városkákban, a melyek? 1,000—2,000 lakossal bírnak, a melyek­nek anyagi viszonyai alárendeltebbek, melyek; szegény sorsúak, azok nem adhatták meg a fize­téseket, de az illető polgármesterek nem is kíván­ták. Mert ott ambitionálták és ambitionalják még most is — és vajha ugy maradna a jövőben is — a tehetős jómódú polgárok, a kik vagyonnal birnak, anyagi és erkölcsi garantiát nyújtani képesek, hogy elvállalják a polgármesteri állást és teendő­ket csekélyebb — a város anyagi viszonyaihoz mért — fizetés mellett is. És azért ne hígyjék, hogy az által ezen városok közigazgatása rossz lenne, de sőt jobb, mint hogy ha oda máshonnan nagyobb fizetéssel ellátott tisztviselőt hoznának, mert mintegy összenő a csekélyebb fizetésű polgár­mesternek saját érdeke a város érdekével. Én ismerek várost, a hol a polgármester 400 írt fizetést huz, jóllehet a törvény értelmében 21*

Next

/
Thumbnails
Contents