Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-223

223. országos ülés Aprilis 8. 188© Í59 letnélküli árvák női neme az élet csalijainak kitéve, | mint már éretlen férges gyümölcsök esnek áldozatul a kelet kéjenczeinek s miután mint árúczikkek hurczoltatnak ki, legfeljebb csak miut kórházi ápoltak kerülnek vissza és látjuk másfelől, hogy midőn az ifjak elérik azt a kort, hogy sorozás alá kell állniok, részint az elhanyagolt nevelés, a rossz gondviselés, részint rossz életmód miatt mily elnyomorodottan állanak a sorozó-bizottság elé. Ha kérdjük, mi ez elnyomorodás oka, erre szerintem könnyű a válasz, mert okát egyenesen a községek megingatott önkormányzati és megcsonkított felügyeleti jogából lehet származtatni s mert a közgyám tekintélye meg van törve. Pedig szerintem mindenekelőtt[erre volna főgond fordítandó s rendes szervezés mellett szabályozandó. És biztosítom a t. házat, hogy ha tovább nem megyünk is, minthogy az ily nagyközségekben a kisbirói hivatalt képzettséghez, de megfelelő fizetéshez is kötjük, csak ezen egyszerű változtatás a nagyobb községek fejlődésébe igen nagy lendületet fog hozni és megemeljük az átmeneti hidat, mely a községek tovább fejlesztésére fog szolgálni. Én tehát mindezen indokokból bátor vagyok következő határozati javaslatomat elfogadásra ajánlani, (Halljuk! Olvassa) : „Határozati javaslat. Tekintve hazánk népesebb nagyközségeinek fejlődését gátló azon részint elavult, másrészt túlterhelő állapotot, mely a tárgyalás alatt lévő VI. fejezetben egyfelől a nagyközségekre, másrészt a rendezett tanácscsal bíró községekre vonatkozó szakaszok ellentétes rendeleteiben mutatkozik ; tekintve, hogy a 65. szakasz bármily népes nagyközségben, annak bírójától semmi qualificatiót nem kivan, felelősséggel járó nehéz feladatának megfelelő fizetést azok részére meg nem állapít, sőt a 71. szakasz a község minden tagját kivétel nélkül 100 frt bírság terhe mellett egy évi biróskodásra kötelezi s így a legnépesebb nagyközségeket szünet nélkül fejetlenségnek teszi ki; tekintve másfelől, hogy gyakran sokkal néptelenebb s csakis hasonló felelősség mellett, a javaslat 66. §-a szerint rendezett tanácscsal biró községekbe, a polgármester, rendőrkapitány s az egész tanács szervezését a törvény oly magas képzettség és fizetéshez köti, hogy annak a haladni óhajtó községek gyakran legjobb akaratuk mellett sem képesek megfelelni sigy egy közvetítő középfokozat nélkül népesebb nagyközségeink a törvény jelzett hiánya miatt haladásukban a korlátoltabb felfogású többség által meggátoltatnak^: határozza el a ház, hogy a községi elöljáróságról szóló VI. fejezetet a bizottsághoz visszautasítja azért, hogy különösen a 10,000 lélekszámot meghaladó népesebb nagyközség érdekeinek s rendszeres fejlődésének megfelelő s a hatodik fejezetet érintő rendezése tárgyában; tekintettel különösen az első sorban felelősséggel járó községbirói tisztet megillető qualificatiót s megfelelő fizetés megállapítására, a kor szellemének megfelelőleg átdolgozva terjeszsze a képviselőház elé. Beöthy Algernon: (Haljuk! Halljuh') T. képviselőház! Egy stylaris módosítást vagyok bátor javaslatba hozni. (Halljuk! Halljuk!) Tudniillik a 62. §. második sorában ezen szavak helyett : „melyek a törvények és felsőbb hatósági rendeletek által a községekre utaltatnak", miután ez magyarul, nyelvészetileg, nem jól van mondva, ezeket kérném tétetni: „melyeket a törvények és felsőbb hatósági rendeletek a községekre utalnak". (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom, Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Nem szándékom a stylaris módosításhoz szólani. Ha a t. ház azt találja, hogy valami, bizony meglehet, stylaris tekintetben helyesebb, én ahhoz szívesen hozzájárulok. Azonban egy határozati javaslat adatván be, arra nézve egy pár szóval nyilatkozni kötelességemnek tartom. (Halljuk!) A határozati javaslat ezélja, amennyire a zajban kivehettem, az, hogy ezen egész fejezet vísszautasittassék a közigazgatási bizottsághoz, hogy az újra dolgozza át. A főszempontok, gondolom, azok, hogy legalább a nagyobb, a 10 ezer lakosnál többel biró községekben a bírói tiszt minden esetre és talán egyebek is, qualificatióhoz köttessenek és rendes fizetéssel való ellátásuk mondassék ki. Ez, gondolom, röviden határozati javaslatának tartalma. Én igen kérem a t. házat, hogy e fejezetet ne méltóztassék a bizottsághoz visszautasítani, mert nem látom át, hogy minő előny, különösen pedig, a mint a t. képviselő ur hangsúlyozta, minő önkormányzati előny származnék a községekre abból, ha akár qualifieatio szabatnék az egyszerű községi elöljárókra, akár azok részére kötélezőleg bizonyos fizetés állapíttatnék meg. A mely nagyobb községek ennek maguk szükségét érzik, teljes joguk van fizetést megállapítani, mert hiszen ezt e szöveg nem tiltja meg, csak nem mondja ki kötelezőleg. Sőt választhatnak is, a nélkül, hogy törvényileg qualifieatio lenne megállapítva, ha akarnak bizonyos magasabb qualificatióval biró egyéneket. De ezt a törvényben kötelezőleg kimondani nem tartanám helyesnek. Emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy midőn a minősítés hozatott be a magasabb állású tisztviselőkre, igen sokan már ebben a választási jognak korlátozását látták. Nem értettem velük egyet, mert a qualifieatio ott szükséges volt; de hogy egy egyszerű községi bírónál is qualificatióhoz kelljen kötni a választhatóságot, ez már túlmegy azon, a mit magam is 1 szükségesnek tartok. Ismerek népes és vagyonos nagyközségeket és azokban egyszerű földmívelő