Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

136 222. országos ülés április 7. 1886. oknál fogva, mert az a törvényhatósági joggal felruházott városoknál sem fogadtatott el. Ennélfogva kérem a t házat, méltóztassék e módosítványt mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnöki A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A 34. § hoz négy módosítvány adatott be. Ezek között csak egy van, mely a szöveget megtámadja, tudniillik Gáli József képviselő urnak azon modósítványa, mely az a) pont ellenirányul. S e szerint, a szakasz többi bekezdései az a) pontot kivéve, meg nem támadtitván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azokat a ház elfogadja. Az a) pontra nézve szavazás előtt méltóztassanak meghallgatni Gáli József képviselő ur módosítványát. Törs Kálmán jegyZŐ(o?t'«ssa a módosítványt). Elnök: Kérdem a í. házat, méltóztatik-e a Gáli József képviselő ur módosítványával szemben az eredeti szöveget fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti szöveg nem tartatik meg s igy az a) pont, a Gáli József képviselő ur által beterjesztett szövegben fogadtatik el. Schmidt Gyula képviselő ur új pontot hozott javaslatba, melyet a szakasz végére kivan iktattatni. Előbb azonban dönteni kell a Gáli József képviselő ur javaslata felett, a ki javaslatba hozza d) pontul ezen szavak beiktatását: „a ki csőd alatt áll" (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Következik Horánszky képviselő ur modósítványa, a ki egy új e) pontot kivan felvétetni. Méltóztassanak azt meghallgatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítványt elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Következik a Schmidt Gyula képviselő ur modósítványa. Méltóztassék azt meghallgatni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott és mint e) pont a szövegbe fog illesztetni. Következik a 35. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 35. szakaszt). Dárdai Sándor előadó: T. ház! Egy stylaris módosítványt vagyok bátor ajánlani. Ugyanis az utolsóelőtti sorban kérem az „és" kötőszónak kihagyását. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház az előadó ur stylaris módosítványával a 35. szakaszt elfogadta. T. ház! Ma még három interpellatio megtétele és két interpellatióra adandó válasz van hátra; azt hiszem, a t. ház a törvényjavaslat tárgyalását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztja, (Helyeslés) melynek első tárgya a mai napon megszavazott törvényjavaslat harmadszori felolvasása lesz és azután a most félbeszakított tárgyalásnak folytatása. Most méltóztassék a kereskedelmi minister urnak válaszát Fenyvessy képviselő ur ínterpellatiójára meghallgatni. Gr. Széchényi Pál földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Fenyvessy képviselő ur a következő ^interpellatiót intézte hozzám: 1. A budapesti magán zálogháztulajdonosok az idézett törvény 11. §-ának határozott intézkedésével szemben a legújabb időkig a megengedett 24, illetve 36 díj százalékon felül jogtalanul, törvény ellenére bélyegilletékeket szedtek a felektől, mely illetékek összege állítólag eddig már 85,000 forintra mg. 2. Van-e tudomása arról, hogy e jogtalanul beszedett 65,000 forintról semmi intézkedés nem történt s hogy eddig a törvényt kijátszókkal szemben a törvény 23. § a daczára egyetlen egy birságolás, annál kevésbé a törvényben kiszabott büntetés nem foganatosíttatott. Ha mindezekről tudomása van a t. minister urnak, szándékozik-e az iránt intézkedni, hogy a) a jogtalanul beszedett 65,000 forinttal mi történjék? b) hogy a törvény világos rendeleteivel visszaélők megbüntettessenek, annyival inkább, mert a törvény ellenére beszedett díjak a legszegényebb néposztálytól vétettek be. Végül szándékozik e a t. minister ur az iránt intézkedni, hogy az 1881. évben rendeletileg csak egy évre megállapított 24, illetve 36 díj százalékok a jelenlegi hitelviszonyoknak megfelelőíeg leszállittassanak ? Ezen kérdésekre, t. ház, van szerencsém a következőkben válaszolni. (Halljuk!) Először is arról, hogy ezen bélyegilletékek szedettek, a ministerimnnak igenis tudomása van; tudomása lett pedig a ministeriumnak erről 1885. november 15-én, midőn az illető felek a főváros tanácsának egy határozata ellen a ministeriumhoz appelláltak. Már abból is, hogy a felek a tanács határozata ellen felebbezéssel éltek, méltóztatik a t. háznak látni, hogy az illetők jóhiszeműleg jártak el, mikor az általános díjak mellett a bélyeget is szedték és hogy a törvénynek homályos szövege adott alkalmat arra, hogy a felek és a hatóság különbözőkép értelmezték a törvényt. Csakugyan a törvénynek illető szakászában a bélyeg egyenesen megemlítve nincs, mig a többi illetékek és költségek taxatíve mind fel vannak sorolva s igy miután a bélyeg megnevezve nincs, ezt ugy értelmezték, hogy a bélyeg