Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

134 222. orsíágos Slés április 7. 18S6 Schmidt Gyula: T. ház! Ezen szakaszt egy ponttal megbővíteni óhajtanám s ez okból leszek bátor egy módosítványt beterjeszteni. En ugyanis ugy látom, hogy a 34. és 40. §. közt tárgyi és okozati összefüggés létezik, amennyiben az első negatíve határozza meg, hogy kik vétet hétnek fel a névjegyzékbe mint választók, a második pedig, hogy kik választhatók. A választhatás elvére nézre a 40. §-ban azon elv nyer kifejezést, hogy az irni és olvasni tudás egyik alapfeltétele annak, hogy a községi képviselővé megválasztható legyen valaki, ha különben az 1&70:XLII. törvényczikkben megállapított attribútumok meg vannak, melyek az országgyűlési képviselő választásokról szóló 1874: XXXIII. törvényczikkben említtetnek. Ez hiányzik a 34. §-ból. Nem örömmel teszem meg e módosítványt és reménylem, hogy ha 10—20 esztendő múlva ismét a községi törvény reformáltatni fog, ily módosítvány beiktatására Magyarországon szükség nem lesz. Most azonban a tapasztalás és gyakorlatból merített szükség késztet arra, hogy kérjem a t. házat, miszerint a 34. §. végéhez még egy negyedik d) pontot méltóztassanak beiktatni, mely ekkép fog szólani.- „Rendezett tanácsú váró sokban a föntebbi pontokban érintetteken kivül az, ki írni, olvasni nem tud". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa). Gáll József: T. ház! Ugyanezen szakasz a) pontjára nézve vagyok bátor egy módosítványt beterjeszteni. Ezen a) pont ugyanis azt rendeli, hogy nem vétethetik fel a névjegyzékbe id bűntett vagy vétség miatt vád alá van helyezve, vagy szabadságvesztés büntetése alatt van, avagy politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt áll". Ugyanaz a czélja és oka ezen intézkedésnek, a mely volt azon intézkedésnek, a melyet a t. ház már elfogadottá törvényhatóságokról szóló törvényjavaslatnak 23. §-ánál a bizottsági tagokra nézve, hogy tudniillik az, a ki bűntett vagy vétség elkövetése következtében erkölcsileg megbélyegezve van, bizonyos időre a politikai jogok gyakorlatától elzáratik. A közerkölcsiség, s másrészt ezen politikai jog becse és fontosságának megóvása tekintetéből azt hiszem, hogy itt is ugyanazon intézkedés alkalmazandó, mely az idézett 23. §-ban foglaltatik, a két eset közt csak annyi különbség lévén, hogy ott a megyei bizottmányi tagságról van szó, itt pedig a községi képviseletről és képviselőtagságról. Fontos azonban e képviselő tagsági jogosultságnak is becsben tartása és azért azt hiszem, hogy itt is kell ezen intézkedést fentartani. Méltóztatnak emlékezni, t. ház, hogy akkor, midőn a törvényhatóságokról szóló 23. §. foruiuláztatott, többnemű' módosítványok tétettek és végül hosszabb vita után egy bizonyos szövegben állapodott meg a t. ház ; mert a politikai jogok felfüggesztésének összefüggésben kell állnia a büntető törvénykönyvnek rendszerével és az abban foglalt büntetési rendszerrel. E szempontból többnemű módosítást leszek bátor indítványozni, a végett, hogy ezen intézkedést teljesen azonossá tegyük azzal, a melyet elfogadtunk a megyei bizottsági tagokra nézve. A mostani szöveg és módosítványom közt az első különbség az, hogy a javaslat formulája szerint minden vád alá helyezés következtében kizárandó a névjegyzékből az érdekelt polgár, holott a ház már ellenkező álláspontot foglalt el akkor, midőn kimondotta, hogy a politikai jog gyakorlata felfüggesztésének csak akkor van helye, ha valaki jogerejtíleg van vád alá helyezve, mert ez oly biztos tény, amelyhez további következményeket lehet fűzni. A második különbség az, hogy nem minden vád alá helyezés vonja maga után po'itikai jogoknak felfüggesztését, hanem csak azon esetben mondható ki büntető törvénykönyvünk szerint a politikai, jogok felfüggesztése, midőn valaki oly bűntett vagy vétség miatt van vád alá helyezve, melyre a politikai jogok felfüggesztése a büntető törvénykönyv szerint kimondandó vagy kimondható. A harmadik különbség az, hogy ezen szöveg szerint szabadságvesztés-büntetés tartama alatt senki sem vehető fel a névjegyzékbe, holott a háznak a törvényhatóságok rendezéséről szóló javaslat tárgyalása alkalmából hozott határozata szerint, hogy ha valaki csekélyebb vétség miatt van szabadságvesztés-büntetés alá helyezve, ez esetben az elítélt politikai jogainak gyakorlatától, a mennyiben az 3 hónapi fogházat, vagy államfoghäzat nem halad meg, el nem zárható és igy a névjegyzékből ki sem hagyható. Ezen álláspont hosszabb indokolása felesleges volna, mert ismételnem kellene a ház előtt a törvényhatósági törvényjavaslat 23. §-ának tárgyalása alkalmából amúgy is ismert dolgokat. Még csak azt vagyok bátor felemlíteni, hogy ezen álláspont megtartása különösen szükséges azokkal szemben, akik mint virilisták jönnek a névjegyzékbe és a kiknél azon rehabilitatio nem foroghat fenn, a mely a választott tagoknál előfordul akkor, midőn a választók a választás által bizalmat fejeznek ki a választott iránt, hogy az illető erkölcseiben annyira megjavult, miként képviselői állást elfoglalhat. {Helyeslés jobbfelöl.) Módosítványom, t. ház, mely összhangban van azzal, a melyet a t. ház a törvényhatóságokról szóló javaslat 23. §-ánál elfogadott, a következő (olvassa) : „A 34. §. a) pontja helyett teendő: a) A ki oly bűntett, vagy vétség miatt van jogerejűleg vád alá helyezve, a melyre a büntetőtörvénykönyv a hivatalvesztést, vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg;