Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

132 222. országos ülés április 7. 1886. elvi ellentétet és valami nagy gyakorlati nehézséget nem látok benne. Fontosabb minden esetre azon módosítvány, a melyet Grünwald Béla képviselő ur tett. Nem szólok arról, t. ház, hogy kinek szeméről volna jó, ha a hályog leesnék, kiéről nem; de azt az egyet megjegyezhetem, hogy ha az én szememen hályog van is, mégis azt látom a tapasztalatban igen sokszor, hogy egyes törvénytelenségek fordultak elő és lényeges hibák, a melyeket orvosolni nem volt többé mód, de a melyek miatt az illetők oly jugokat gyakoroltak mások jogának sérelmével, a melyek őket meg nem illették, (Ugy van! a jobboldalon.) Es nem is egyforma ez a felebbezési jog megadásával. Nem egyforma hatása van arra, hogy a belügyministerium ilyen ügyekkel obruáltassék ; mert ha felebbezési jog adatik, akkor minden egyes félnek tetszésétől függ felebbezni vagy nem és a mint ismerjük a magyar ember természetét, biztosak lehetünk benne, hogy száz felebbezés lesz, mig egyikben indok, vagy törvénysértés forogna fenn ; mig ellenben itt semmi egyébről szó nincs, mint előfordult lényeges hibák és törvénysértés miatti felülvizsgálatról. Ilyen eset lehet talán egy, mig felebbezés lenne — hogy sokat ne mondjak — száz. Nem egyforma tehát hatálya a dolognak és azért én a, magam részéről kérem, méltóztassék ezt a szakaszt ugy, mint van, elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky t. képviselő ur nem tartja correetnek az „ember" kifejezést. Én megvallom, hogy a jogi kifejezések felett dönteni magamat hivatottnak nem érzem. Ha a „személy" vagy „egyén" szó — mert mindkettőt hallottam hangoztatni — ezen szempontból helyesebb, ahhoz magán részéről igen szívesen hozzájárulok. Ismétlem tehát, hogy a módositványok közül azt, mely azt mondja, hogy az 5 nap, melyen a lajstrom kitétetik, előre meghirdetett 5 nap legyen, valamint azon szócserét „ember" és „személy" közt, hajlandó vagyok elfogadni; de a többiekre nézve kérem a szakaszt, ugy, mint van.fentartani. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: Bátorkodom a t. házat a a 33. §. 6. bekezdésére és abban a következő, magában ugyan kicsinynek látszó, de következményeiben mégis esetleg zavart okozható körülményre figyelmeztetni. Nevezetesen az eddigi törvényekben, a hol az adónak kétszeres számítása contempláltatott — még legközelebb a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslatban is, ha jól emlékszem — határozottan ki van téve az, hogy a „magyar" tudományos academia tagjai; itt pedig el van hagyva a „magyar" szó és csak „tudományos akadémia tagjai" említtetnek. Bátorkodom emlékeztetni a t. házat, hogy ugyancsak szent István koronáj a alatt még egy tudományos academia létezik, tudniillik Zágrábban. Nem tudom, vájjon ezen jogon valaki, a ki a zágrábi tudományos academia tagja és Magyarországon jószággal bir, állami adóját kétszer fogja-e akarni számíttatni? Ha ezt contemplálják, nem bánom, ha a „magyar" szót kihagyják ; de megvárnám a viszonosságot a Dráván túriaktól, hogy hasonló törvényben Horvátországban a magyar akadémia tagjainak a törvényben biztosított jogát érvényesítsék. Ezt felhoztam azért, mert nem tudom, hogy e czélzatból hagyatott-e ki a szakaszból a „magyar" szó. Ha ebből a szempontból történt, mondom — a viszonosságra számítva — nincs ellene kifogásom; ha azonban ez nem czéloztatik és itt csak a magyar tudományos academia tagjai értetnek, akkor kérném módosítvänyom elfogadását, a mely azt czélozza, hogy „a 33. §. hatodik bekezdésében e helyett „a tudományos academia tagjai" tétessék: „a magyar tudományos academia tagjai". (Helyeslések balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk/) Legelőször is Thaly t. képviselő ur mÓdosítványára jegyzem meg azt, hogy itt nem hagyatott ki a „magyar" szó a tudományos academia előtt, mert az 1871 : XVIII. törvény czikkben sem volt benn; tehát kihagyásról szó sem lehet. Hanem van egy különbség és megvallom, én azt vagyok hajlandó hinni, hogy tán ezen szövegben nyomtatási hiba van, mert a régi törvényben, valamint az általam proponált eredeti szövegben is ez állt: „valamint a tudományos academiák tagjai" és megvallom, azt hiszem, hogy az 1871 : XVIII. törvényezikk alkotásakor a czél az volt, hogy ha magyar honpolgár más tudományos academiának tagja is, ezen műveltségi fokozat számittassék be arra, hogy az ő adója kétszeresen számittassék (Helyeslés) és én azt gondolom, hogy ez talán nem il liberális esnem helytelen felfogás volt. Ennélfogva inkább szeretném, hogy azon egy betű is tétessék hozzá, mely az 1871-iki törvényben benne volt, hogy nem tudományos academia, hanem tudományos académiák. (Általános helyeslés.) Ha már még egyszer felszólaltam, még egyre kell megjegyzést tennem, a miről az imént megfeledkeztem. Szederkényi képviselő ur azt kívánta, hogy a hol a meghatalmazottakról van szó, ott ismételtessék az, a mi a 32. §-ban ki van mondva. Ez tökéletesen felesleges. Mert a 32. §. mondja meg, hogy ki lehet megbízott. A hol tehát ezentúl megbízottról van ez esetben szó, magától értetik, hogy ez csak olyan lehet, a ki bir a 32. § ban körülírt qualificatióval. (Helyeslés.) Thaly Kálmán; Méltóztassanak megengedni, hogy a t. ministerelnök ur felvilágosítása után ismét felszólaljak, tudomásul vévén és helyeselvén azt, a mit kijelenteni méltóztatott, hogy äz