Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-222
222. országos Més április 7. 1886. 125 Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Horváth Lajos: T. képviselőház! (Halljuk!) A felolvasott 32. §. egy új, nézetem szerint igen lényeges intézkedést tartalmas. Jövőre tudniillik a rendezett tanácsú városokban épen ugy, mint a kis- és nagyközségekben a virilista képviselők között helyet fognak foglalni a nőknek, erkölcsi testületeknek, az úgynevezett jogi személyeknek meghatalmazottjai, a kiskorúak gyámjai és a gondnokoltak gondnokai. É'i ezek képviseltetése semmi, de semmi egryéb menrszorító feltételhez kötve nincs, mint ahhoz, hogy a meghatalmazottak, gyámok és gondnokok honpolgárok legyenek, lehetnek tehát kiskornak, bűnvádi kereset és ítélet alatt állók, lehetnek olyanok, a kik a községben vagyonnal nem birnak és a községben nem laknak, tehát a községhez semminemű érclek által közvetlenül kötve nincsenek. Megengedem, t. ház, hogy ez az új intézkedés a kis- és nagyközségekre nézve indokolható, mert az tagadhatatlan, hogy akis- és nagyközségek egy nagyrészében az értelmiség nagyon fogyatékos, sőt vannak kisközségek/, a melyekben értelmiség per absolute nincsen. Ezen községekben tehát az értelmiség befolyását biztosítani még ily közvetlen módon is helyes, sőt sok községben elkerülhetetlenül szükséges. Egészen máskép áll azonban a dolog a rendezett tanácsú városokra nézve. A rendezett tanácsú városok kellő intelligentiával rendelkeznek és érdekeiket kellőleg megvédeni tudják. Nem forog fenn semmi szükség az értelmiség befolyásának ilyetén fokozására. Rendezett tanácsú városokban minden ilyen meghatalmazott gyám és gondnok egy olyan városi lakost fog kiszorítani a képviselőteremből, kit a városhoz a reális érdeknek nem egy szála köt. Es azon sajátságos jelenségnek is tanúi leszünk —- mert a szöveg megengedi azt — hogy ugyanazon városban a férj is virilista lesz és neje is az lesz. Tehát a férj szemben fogja magát találni a képviselő-testületben a nejének meghatalmazottjával. En, t. ház, mindezt helyesnek nem tartom. Bár a tegnapi szavazás után nincs reményem arra, hogy a t. többség teendő indítványomhoz hozzájáruljon, mindamellett megteszem azt e szakaszhoz is, mert megtenni kötelességem. Általában ugy látszik, hogy el van már az határozva, hogy a rendezett tanácsú városok a hatósági felügyelet, ellenőrzés és a képviselet tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek a kisközségekkel; ez a rendezett tanácsú városokra nagyon sérelmes és lealázó. Valóban a rendezett tanácsú városok jobb sorsot érdemeltek volna. Azon örvendetes haladás, mely Magyarországban 1867 óta mutatkozik,^első [sorban bizonyára a városoknak és a városi Ipolgárságnak F köszönhető. (Ugy van! balfelől.) Mindamellett — r mondom — megteszem indítványomat, mert azt megtenni kötelességem. Indítványom igy hangzik: „A 4-ik bekezdés második sorában ezen szó „illetőleg" hagyassék ki és a helyett a következő szavak iktattassanak a szövegbe: „kis-'ésnagyközségekben ezeken felül". Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Bezerédj Victor: T. ház! (Halljuk!) A 32. §-nak azon rendelkezését, hogy a legtöbb adót fizetők abbeli jogaikat a község képviselő-testületében meghatalmazottak által is gyakorolhatják, én a rendezett tanácsú városokra nézve is helyesnek tartom. Mert vegyük például azt az esetet, hogy ott egy takarékpénztár, egy gőzmalom van, mely nagyon tekintélyes állami adóval van megróva és ebhez képest jelentékeny mérvben járul a községi terhekhez. Én erre nézve igen helyesnek tartom azt, hogy érdekeinek képviseltetéséről a rendezett tanácsú városokban is gondoskodjék. Azonban a meghatalmazottakra ugy a rendezett tanácsú városokban, valamint kis- és nagyközségekben csupán azt a qualificatiót, a mely e szakaszban elő van irva, hogy tudniillik annak csak honpolgárnak kell lenni, egyáltalában nem tartom kielégítőnek, mert itt még az sincs kimondva, hogy az illető nagykorú legyen és nincs kizárva az az eshetőség sem, hogy a meghatalmazott jelleme és erkölcsére nézve oly egyén legyen, kivel a képviselőtestület többi tagjai nem szívesen ülnek együtt a közgyűlésen. Én tehát bátor volnék e szakaszhoz egy módosítást akként indítványozni, hogy kimondatnék a 32. §. utolsó bekezdésénél az: „és a képviseltetés minden esetben csak oly meghatalmazott által gyakorolható, a ki nagykorú, honpolgár és a kire a 34. §-ban felsorolt kizárási esetek nem vonatkóznak". Ugyanis a 34. §. arról intézkedik, hogy mint legtöbb adót fizető sem vétethetik fel a névjegyzékbe „a ki bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy szabadságvesztés büntetése alatt van, vagy politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt áll", továbbá „a hadsereg állományában tettleg szolgáló katonák stb.". Ha a szöveg ugy fogadtatnék el, a mint a 32. §. javasolja, még az sem lenne kizárva, hogy valaki tényleges szolgálatban álló katonát tenne meghatalmazottjául vagy oly egyént, a ki erkölcsi kifogás alá esii. Bátor vagyok módosítványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani. Szathmáry György jegyző (olvassa a módositványí). Tisza Kálmán ministerelnök: .T. képI viselőház! (Halljuk!) Három külön módosítvány j adatván be, bátor leszek mind a háromra nézve | saját álláspontomat jelezni. (Halljuk!) | Az első módosítvány beadatott Enyedi Lukács i t. képviselő ur által, a ki a képviselő-testületek ! tagjai számát kivánja növelni.
