Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

225$. országos ülés április 7. 1886. 123 tem szerint valóságos perfidia rejlik, mert a község, a város valósággal szembe van állítva a megyével és azon elem, mely a városokban létezik, mely a városok ügyeit viszi, valóságos antagonimusba van helyezve szemben a megyével. A megye gyűlöletessé fog válni ezen korlátlan hatalom gyakorlása által a városok előtt; a városok szemben a megyével mindig a kormányhoz fognak szaladozni, hogy nekik fogja pártjukat szemben a megyével és nevezetesen agitatio fog megindulni általában az egész megyerendszer, különösen a megyei közgyűlések ellen, melyben az ilyen szabályrendeletre vonatkozó ügyek intéztetnek el. Pedig annak, hogy a megye korlátlan hatalmat fog gyakorolni, esetleg zsarnokoskodhatik, nem a megye lesz az oka, hanem az, a ki ezen törvényt csinálta, illetőleg azon kormány, mely a nmnicipális törvény által teljesen hatalmába kerített megye útján fogja tönkretenni a városok önkormányzatát, a városok szabadságát. Ezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék a 28. §., harmadik bekezdését kihagyni. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa): A 28. §. harmadik bekezdése hagyassák ki. Tisza Kálmán miniyterelnök: T. képviselőház ! Mocsáry képviselő ur, gondolom csak ezen szakasznak harmadik bekezdését kívánja kihagyatni. Ez iránt akarok igen röviden egy pár szót szólani. (Halljuk!) Mindenekelőtt, szemben a képviselő ur jóslatával, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a rendezett tanácsú városok nem antagonismusha fognak jönni a megyével és a megyei közgyűléssel, hanem, ha valami hatása ezen irányban lesz az alkotandó törvénynek, az nem lesz más, mint az, hogy nagyobb érdekeltséggel fognak az ügyek iránt viseltetni és jó befolyásukat inkább fogják érvényesíteni. Ezt mellesleg megjegyezve, csak azt kivánom indokolni, miért kérem én a szakasz megtámadott részének meghagyását. A t. képviselő ur, a menynyiben kivehettem, abból indul ki, hogy hiszen nem is lehet, hogy az a szabályrendelet ellenkezzék a törvénynyel, mert fel sem tehető egy községről — mert itt általában községekről van szó — hogy ilyen szabályrendeletet csináljon, sem a megyéről, hogy azt helybenhagyja. Hát, t. képviselőház, kénytelen vagyok bevallani, hogy a tapasztalati élei tanúsága szerint ilyen elnézések bizony megtörténnek. Több eset merült fel, midőn határoztak községi szabályrendelet alapján, mely pedig megyeileg helyben volt hagyva ; és sokszor már évek folytak le, a mikor valaki mégis nagyon sértve érezvén magát, felebbezett a belügyministeriumhoz és akkor jött rá a belügyministerium és ennek folytán azután a törvényhatóság, hogy bár az a szabályrendelet hatóságilag jóvá volt hagyva, de valósággal ellenkezik a törvénynyel és a legnagyobb igazságtalanságok kútforrása. Már hogy ilyen esetben ne lehessen az elkövetett hibát utólag reparálni, azt én részemről helyesnek nem tartom, ép azért kérem, méltóztassék a szakaszt ugy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: T. ház! Szólásra senki nincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 28. § hoz Mocsáry Lajos képviselő ur adott be módosítványt. Az első és a második bekezdés nem támadtatván meg, elfogadtatik. A harmadik bekezdésre nézve kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt szemben a Mocsáry képviselő ur módosítványával a bizottság szövegezése szerint fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik fentartják, méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartotta a szöveget s igy Mocsáry képviselő ur indítványa elesett. A 4. bekezdés nem támadtatván meg, elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 29-ik §-f). Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én nekem ezen szakaszhoz nem elvi módosítást tartalmazó, hanem inkább talán a dolgot szabatosítani czélzó indítványom van. Ezen szakasz azt mondja, hogy a már hatályba lépett szabályrendeletek ellenében, ha netán egyesek a végrehajtásnál, vagy az alkalmazásnál abban magukra valami sérelmest tapasztalnak, azok ellenében, illetőleg azok megváltoztatásáért folyamodhatnak. Én ez ellen nem teszek semmi észrevételt, de itt a fogalmazásnál ugy tűnik ki, mintha már előre ki volna mondva, hogy ha folyamodnak, azok a szabályrendeletek okvetlenül sérelmesek. A szakasz igy szól: „Egyesek a hatályba lépett sérelmes szabályrendeletek megváltoztatásáért folyamodnak." Én azt gondolom, hogy abból, ha valaki ezért folyamodik, még nem következik, hogy az illető szabályrendelet csakugyan sérelmes; ő magára sérelmesnek vélheti, de azért, ha valaki folyamodik, még egész a belügyministerig is, még kitűnhetik, hogy az illető szabályrendelet még sem sérelmes. Én tehát azt a módosítást óhajtanám itt tenni, hogy ezen szó helyébe „sérelmes" tétessék: „és sérelmesnek vélt". Én azt gondolom, hogy ez szabatosítja a dolgot és ezt el lehet fogadni. Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Dárdai Sándor előadó: En a magam részéről szívesen hozzájárulok a módosítványhoz. Elnök: A 29. §-hoz Szederkényi Nándor 16*