Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-221
22!. országos ülés április 6. 1886. jrjy szem előtt tartó államokból idejönnek? Azt hiszem, csattanósabb példát nem lehet felhozni, mint Bismarck kerezegei, ki nemzetének érdekét helyesen felfogja és nem hangzatos szavakra, hanem saját népe érdekét védi. És mit tesz ő? áz idegeu elemeket, melyek honosodni nem akarnak, kilöki országából. És Oroszország, mely szintén a maga érdekét figyelemmel kiséri az ily idegen és inproductiv elemtől hasonlóképen igyekszik megszabadulni. Azok elég erősek saját érdeküket megvédelmezni; és mi magyarok, kik gazdaságban és iparban minden tekintetben elmaradottak és gyengék vagyunk, mi fogadjnk-e magunkba azokat, kik másutt a pusztítást végrehajtották 1 A mi pedig a szaporulatot illeti, csak egyetlen egy esetet vagyok bátor felhozni. Száz évvel ezelőtt II. József népszámlálása idején egész Magyarországban 50,000 zsidó volt és 5—6 millió más nép. Ez az 5 — 6 millió megszaporodott egy évszázad alatt kétszerannyira, a zsidóság pedig hétszázezerre, tehát 13—14—15-ször annyira. Ezen szaporodás okvetetlenül arra mutat, hogy itt a szaporulat veszélyével jár a keresztény népeknek. A számokkal pedig alkudozni nem lehet, azok világosan, érthetően beszélnek, csak legyen a ki meghallgassa őket. Legkülönösebbnek tartom azonban a bizottságnak a nemzetközi viszonosságra való hivatkozá sát. Vagy nem akarja tudni, vagy el akarja hallgatni a bizottság a legutóbbi idők történetét. A nemzetközi viszonosság Német- és Oroszországban épen az ellenkezőt mutatja most, mert itt az idegen elemeket befogadni nem akarják, sőt a bentlevőket is ki akarják küszöbölni. És én, a magam részéről, ha a nemzetközi viszonosságot tekintjük, teljes készséggel elfogadom ezt, mert akkor csak egy kis változattal azt a régi közmondást kell használni: ha te ütöd, orosz és német, a te zsidódat, én meg ütöm a magam zsidaját. Azért a nemzetközi viszonosságra hivatkozni egyáltalában nem czélszeríí és minthogy az egész idegenekre vonatkozó javaslat nem felel megaczélnak, a mely az idegen egészséges elemek letelepülését előmozdítaná, azért én is bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék elfogadni Irányi Dániel képviselő ur módosítványát. (Helyeslés a bal- és szélső baloldal egyes padjain.) Elnök: A Veres József képviselő ur módosítványa fel fog olvastatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa): A 15. §. második kikezdésének e szava után: „és ha", tétessék: „előbbi tartózkodási helyéről hozott vagyoni bizonyítványnyal". Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Dárdai Sándor előadó: T. ház!(Halljuk/) Ezen ig.izán fontos szakaszra vonatkozólag csak azt kivánom megjegyezni, hogy már magában a bizottságban is a kormány eredeti javaslatánál is tovább mentünk a letelepülési korlátozások felvételében, a mennyiben a bizottság módosítása volt az, hogy az idegen letelepülőktől bizonyos vagyon kimutatása követeltessék. A ministerelnök ur is hozzájárult, hogy e korlátozások egy bizonyos határvonalig még tovább is kiterjesztessenek; nevezetesen, hogy a megkívánt vagyoni kimutatás terjesztessék ki odáig, hogy az egy tartós, fentartási szükségletnek feleljen meg. Midőn ehhez én is hozzájárulok, ki kell jelentenem, hogy nem fogadhatom el Veres József képviselő ur módosítványát, a ki módosítványában oly garantiákat kivan, a melyek a teljes lehetetlenséggel határosak, ha csak azt nem kívánja, hogy e subsistentialis eszközök bíróilag és letétileg kezeltessenek. (Ugy van! a jobboldalon) Hiszen a települőknek rendszerint nem valami nagy üzleti tőke szokott rendelkezésükre állani, hanem legtöbb esetben saját munkaerejük az, a mire támaszkodniok kell. Én tehát, midőn e módosítást nem fogadhatom el, egyáltalában nem akarok reflectálni az antisemitismusnak itt ismételve hangoztatott azon elveire, a melyekre nem tudok parlamentáris kifejezést találni. Csak azt az egyet kivánom megjegyezni, hogy midőn önök mindig a lengyel zsidót festik a falra, csudálatosan veszi ki magát, hogy mégis a mozgalom, a melyből az izgalmak származtak, nem a felföldön történt és ütötte fel fejét, hanem ott, a hol lengyel zsidók nem is léteznek. Önök igazán falra festik a lengyel zsidót. És a legelhibázottabb dolog volna, hogy ha mi e faira festett ördögtől ijednénk meg és oly rendelkezéseket vennénk fel, a melyek a szabad költözködést lehetetlenné tennék, (Ugy van! a jobboldalon) miután nekünk nemcsak egyáltalában lakosságra, hanem munkáskezekre nagy szükségünk van. És csudálkozásomat kell kifejeznem a felett is, hogy önök, midőn auctoritásokra hivatkoznak, e tekintetben nem válogatósak. Mert arra a nagy tudósra, a kire Andreánszky Gábor t. képviselő ur hivatkozott, csak azt jegyzem meg, hogy az igazi tudósok nem szoktak könyveikkel házalni járni, mint azzal a könyvvel történt, a melyből ő idézett, a miről azt hiszem, a ház minden tagjának van tudomása. (Ellenmondás a lal- és szélső baloldal egyes padjain.) Olay Szilárd: Ez nem parlamentáris kifejezés egy előadó részéről. (Nagy saj balfelől.) Dárdai Sándor előadó: Hozzájárulok azon módosításhoz is, a melyet Horváth Lajos t. képviselő ur beterjesztett :zon szövegezésben, a melyben ÍV/A Teleszky István t. barátom ajánlotta a t. háznak, miután a lakhatási engedélyt okvetlen bizonyos sauctióval kell ellátni. De nem járulhatok 14*
