Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

2S1. országos filés április 6. 1886. 97 viselőház! A községi kötelékbe való felvételt illetőleg ez a törvényjavaslat már is túlmegy azon, a mit az eddigi törvény tartalmaz. Mert az eddigi törvény azt mondja, hogy a községi kötelékbe való felvételért díjfizetés csak azon esetben követelhető, ha azon községben községi pótadó nincsen. Ezen törvényjavaslat szerint meg van engedve más esetekben is a kötelékbe való felvételért díj követelése. De hogy a díj követelése még a letelepülésre is kiterjesztessék, azt részemről indokolhatónak és helyesnek nem tartanám. Nagy különbség is van a kettő között. A ki egyszer a kötelékbe felvétetett, az egyfelől részesévé válik a községi vagyonnak, másfelől, ha később betegápolási, vagy más czímen költségek okoztatnak, terhére válik azon községnek, a mi a letelepülés által nem történik. Épen azért azt hiszem, hogy mig teljesen indokolt, hogy a községi kötelékbe való felvételt bizonyos díjhoz lehessen kötni, magát az egyszerű letelepülést díjhoz kötni nem volna helyes és igazságos. Ezért kérem, méltóztassék e szakaszt ugy, a mint van, megtartani. (Helyeslés.) Olay Szilárd: A 14. §-hoz a következő módosítványt vagyok bátor benyújtani: „A községek köteleztetnek, hogy ugy a letelepülők, mint a kiköltözöttekről rendes nyilvántartást vezessenek. Elnök: E mondat a szakasz végére jönne? Olay Szilárd : Végére, külön pontban. Törs Kálmán jegyző {olvassa a módosítványt). Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Az előadó ur kivan még szólani. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Kérem e módosítás mellőzését, minthogy annak semmi czélját nem látom. Ez csak rendőri intézkedés volna, mely beleütköznék a szabad költözködés elvébe. Nem járulhatok ama módosításhoz sem, melyet Veres képviselő ur nyújtott be. Mert ő tévedésben az iránt, mintha a letelepülés már magában megadná a választási jogot. A 36. §. ugyanis mely a választási jogot megadja a települteknek is, egyúttal meghatározza, hogy csak akkor lehetnek választók, ha már két év óta ott laknak és egyúttal adót is fizetnek. Tehát maga a letelepülés által senki választási jogot nem nyer. Kér ném ezeknél fogva a szakasz változatlan elfogadását. Elnök: A 14. §-hoz két módosítvány adatott be. Az egyik az első bekezdésre vonatkozik, a másik módosítvány a szakasz végére jönne új bekezdésként. Az első bekezdéshez Veres József képviselő ur adott be módosítványt, mely szerint nem csupán a kötelékbe való felvételt, hanem a települést is díjhoz kivánja köttetni. A szöveg maga nem támadtatván meg, azt KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI KÖTET. hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. {Helyeslés) Kérdem már most, méltóztatik-e a t. ház Veres József képviselő ur módosítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem/) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. Megtörténik. A ház többsége nem fogadja el. A második és harmadik bekezdések nem támadtatván meg, kijelentem, hogy azok elfogadtattak. Kérdem végre a t. házat, méltóztatik-e elfogadni új bekezdésképen a szakasz végére, az Olay Szilárd képviselő ur által javaslatba hozott szöveget; igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 15. §-t). Irányi Dániel: T. ház! A múlt évi márczius 17-én törvényjavaslatot volt szerencsém előterjeszteni az idegenek letelepedéséről. Miután azt kifejtettem, a t. ministerelnök ur kijelentvén, hogy a községek rendezéséről új törvényjavaslatot szándékozik a legközelebbi, tehát a mostani ülésszak alatt benyújtani s abba az idegenek letelepedéséről is rendelkezéseket fog felvenni: felszólított, egyezzem bele, hogy az én törvényjavaslatom az általa majdan benyújtandó törvényjavaslattal egyidejűleg és azzal együtt tárgyaltassék. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban, nevezetesen a 15. §-ban csakugyan találunk intézkedéseket az idegenek letelepedésére vonatkozólag ; csakhogy ezen intézkedések véleményem szerint nem elégségesek. Engedje meg a t. ház, hogy ebbeli állításomat igazoljam, összehasonlítva a minister ur j avaslatát azon törvényjavaslattal, melyet én voltam bátor benyújtani, igyekezvén kimutatni azon hiányokat, hézagokat, melyek a minister ur javaslatában találtatnak és a melyeknek pótlása véleményem szerint elkerülhetlenül szükséges. (Halljuk !) így nevezetesen azt mondja a ministeri javaslat, ha idegen a községben állandóan lakni akar, tartozik ezt bejelenteni; azonban azt, hogy mennyi idő alatt tartozik ebbeli szándékát bejelenteni? a törvényjavaslat nem mondja. És igy megtörténhetik, hogy idegen éveken, sőt évtizedeken keresztül lakhatik valamely községben szabadon, anélkül, hogy lakhatási engedélyért folyamodnia kellene. Az én törvényjavaslatom ezen szempontból megkívánja, hogy az idegen megérkezésétől számítandó 6 hónap alatt tartozzék lakhatási engedélyt kérni, mit ha elmulaszt, megintetvén, újabb egy hónap adatik neki, hogy mulasztását pótolja. Én ezen 6, illetőleg hét hónapot elegendőnek tartom arra, hogy az idegen tájékozhassa magát az iránt, vájjon az illető községben való13