Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-202
202. országos ülés márczftis 12. 18S6. nézi gyanús szemmel a mi állásunkat, a mely bizonyos tekintetben szintén compromissurn ? Vannak, a kik azt a mondást, hogy a politika az exigentiák tudománya, arra változtatják, hogy a politika a compromissuinok tudománya, én az én korlátolt felfogásommal azt hiszem, hogy ennek van határa. Én legalább meggyőződésemmel és lelkiismeretemmel ném tudok compromittálni és nem vagyok hajlandó bizonyos oly sacrificium intelleetumot hozni, mint ezt a kormánypárt padjain oly gyakran látjuk. De a t. képviselő ur azt kérdezte, hogy miért nem kértek a mérsékelt ellenzék részéről tőlünk programmot. Erre megfelelt Zay Adolf képviselő ur. Én azonban szeretném tudni, hogy Hegedűs Sándor tisztelt képviselő ur megkérdezte- e Szabovljevics, 1 ' Gyurkovics vagy Gurbán pártfeleitől, hogy mi a programmjuk és kiegyezett-e velük teljesen, mielőtt elhatározta magát arra, hogy velük egy párton lesz. A ministerelnök, kinek bizonyosan van befolyása Hegedűs Sándor képviselő úrra, ezt csak bizonyos fentartással tette, tehát hajlandó vagyok hinni, hogy ő sem ért mindenben egyet azon képviselőkkel, kikkel egy párton van. De abban igaza van Hegedűs Sándor képviselő urnak, hogy bizonyos kérdésekben lehetnek eltérő nézetek és legfontosabb kérdésekben, minők a culturai és közoktatási kérdés, mire nézve nem ismeri programmunkát. Hát ha a képviselő ur annyira érdeklődik programmunk iránt és nem volt elég, a mit neki Zay képviselőtársam mondott, akkor én csakis Bausznern Guido pártfeléhez utasítom. A középiskolai törvény alkotása alkalmával Bausznern képviselő ur elmondotta az én nézeteimet is és ha a cultur-egyletre vonatkozólag tán nincs is velem egy nézeten, gondolom, hogy ama nézeteiben következetes marad. Ha akkori beszéde nem gátolta az említett képviselő urat, hogy a kormánypártban maradjon, sem Hegedűs képviselő urat, hogy vele ugyanazon egy párton maradjon, tán megengedheti, hogy a mi programmunk is megfér a mérsékelt ellenzék politikájával. Hegedüs Sándor: Csak tessék! Steinacker Ödön: De miután Búsbach képviselő ur nem találta elégnek az indokolást, melylyel Zay képviselőtársam megmondotta, hogy miért csatlakoztunk a mérsékelt ellenzékhez, még egyszer röviden megmondom én. Azért, mert meg akartuk mutatni, hogy nem zárkózunk el a közös érdekeknek közösen való tárgyalása elől, azért, hogy közös érdekeinket akarjuk közösen érvényesíteni, nem akarjuk magunkat isolálni, érintkezni akarunk a ház politikai pártjaival s keresni akarjuk azon kapcsokat, a melyek Szilágyi Dezső t. képviselőtársam szerint az ország minden lakóját, minden nemzetiségét egy erős egészszé foglalják össze és t. ház, igenis kívánjuk a nemKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. | zetiségi kérdés helyes felfogását, méltányos „és joj gos megoldását is e kötelékben előmozdítani. Ha vannak is bizonyos dolgokra nézve ellentétek, e pártban nem visz oly nagy szerepet a fegyelem, de nagyobb szerepetio visz a capacitat. És, hogy e párt keretében maradunk, vezet részben azon remény, melynek mint lehetőségnek Búsbach képviselőtársam is kifejezést adott: hogy fognak változni a pártviszonyok és változni a kormányok. Igen valószínű, hogy akkor'sem fogunk tán minden tekintetben egyetérteni az új kormány férfiaival és pártjával, de azon reményben élünk, hogy legalább a létező törvényeket hívebben, lelkiismeretesebben, őszintébben fogja alkalmazni leendő kormányunk. E tekintetben az előttünk fekvő törvényjavaslat garantiát nem nyújt, ennélfogva a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Meszlényi Lajos: T. képviselőház! {Haii\ juh/) Nem a vád szava az csupán, mely e padok| ról majd minden javaslatnál felhangzik, nem az | ellenzéki merevség, nem a személyi érdek, nem i a bársonyszékekérti harez. E párt, melyhez tartozom, határozott elveket vall, melynek létesítéÍ seért vagy a meglevőknek fenntartásaért a küzj delmet folytatja. {ügy van ! aszélsö baloldalo >.) j Én, t. ház, meghajlok az önök meggyőződése l előtt is azon kérdésekben, a melyekben, habár | csak látszatát adják is azon névnek, mely Európa j egén homályosulni kezd s melynek neve szabad j elvűség {ügy van! a szélső baloldalon) s a melynek i zászlaja alá önök is esküdtek. A szabadelvűségnek, az igaz szabadság anyjának legfőbb törekvése csak az lehet, hogy az j állam érdekeinek is megfelelő, mennél több jogot I adjon polgárainak; a szabadelvűség terjesztheti i csak a meglevő szabadelvű jogot, de nem vehet el abból, nem nyirbálhat azon, nem törülheti el j azt, különösen akkor, midőn ezen jogok a nemí zet története és életével összeforrva, magát a szabadságot és alkotmányt nem egyszer mentették már meg (Helyeslés a szélső baloldalon) azon lejtős úton az eséstől, a melyhez hasonlóra emlékeztet\ nek azon hangok, melyek e javaslatnál ; ; nnak védelmére elhangzanak. S midőn önök t. túloldal, hosszá éveken keresztül mintegy tervszerűen követik a jogok s I a szabadelvűbb törvények csonkítását, nem kövej telhetik azt, hogy választóik körében akadjanak S még olyanok, kik ingyen elhigyjék a szabadelvű párt szabadelvtíségét. [Élénk tetszés szélső balfelől.) E törvényjavaslat a szabadelvűséget letörlé az önök zászlajáról; e törvényjavaslat visszaesés, e javaslat nem a szükség és e javaslat a közigazgatás reformjának, mint önök közül is sokan hangoztatják, meg nem felel; erre nem a hazának, nem a haza polgárainak, hanem egyedül egy - pártnak s ennek is csak nem számának, de hatal12
