Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-201
201. országos ülés márezlvs li. 1886 t i megingathatlanul állandó. Kekünk tehát, kik a fővárosi municipium működését ismerjük, semmi okunk a tisztikarnak kinevezés utján való betöltésére törekedni. És mégis, ha országos szempontból intéztetnék hozzám az a kérdés, hogy szükséges-e a municipális hivatalok betöltése kinevevezés utján, azt fognám mondani: országos szempontból, igenis, szükséges. (Helyeslés jobbfelől.)',S>znkséges pedig, uraim, az én egyéni felfogásom szerint ép azért, mert azon beszédekben, melyeket tegnap Trueia, ma pedig Zay t. képviselőtársaim itt mondottak, csudálatos dolgok voltak hallhatók. Trueia ur egyebek közt azt mondja: a nemzetiségek ellen van e törvényjavaslat, nálunk létezik nemzetiségi kérdés ép ugy, mint minden polyglott államban és első sorban a nemzetiségi kérdéseket kell megszüntetni, mert mi, tudniillik a magyarok idegenekül tekintjük a románokat, általunk politikai rabszolgáknak tekintetnek a románok és az idegen nemzetiségek. Hát ilyen enuntiatiók után, uraim, azt hiszik-e önök, hogy azokban a nemzetiségekben a nyugalom helyre fog állani, mikor itt ezekről a padokról ilyen dolgokat híresztelnek, hogy akkor ott a nyugalom fog beállani? Hogy ott nem fog az a tüz, a mely nem mer most még lánggal kicsapni, de parázs alatt tovább ég és nem mondom, a t. képviselő urak, a kik itt vannak, hanem mások, a kik kevésbé éleslátók és kevésbé elővigyázók, nem fogják azt a tüzet tovább-tovább szítani, hogy csak ki ne aludjék? Uraim, attól tartok, hogy ebben a törvényjavaslatban az a hatalom, a mely a főispán részére contempláltatik, nem marad üres keret. Kívánnám, óhajtanám, hogy üres keret legyen; de tartok tőle, nem lesz az; ha pedig szükség lesz rá, akkor kell, hogy a törvényben meg legyen a kormány részére ez a hatalom. Maga a hatalom létezése — mondta itt e házban valaki — maga a törvényes rendelkezés létezése már elég ijesztő, már elég ok arra, hogy bizonyos dolgok ne történjenek meg s ezért én részemről a főispán részére contemplált hatalmat a törvényjavaslatban helyeslem, (Helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Igen sok érdekes és szép dolgot hallottunk itt a megyékről, különösen a függetlenségi párt részéről. Hát azok a régi megyék — teljesen egyetértek Helfy képviselőtársammal — azok a régi megyék nem érdemlik meg azt, hogy fitymálva beszéljünk róluk; azok a régi megyék valaha missióval bírtak és e missiójukat becsülettel teljesítették. Azok a régi megyék akkor, mikor Magyarországnak nem volt parlamentaris kormánya, mikor a kormány Magyarország határain kivül volt, mikor azon kormány, a mely Magyarország felett intézkedett, bizonyos ellenséges érzülettel volt Magyarországgal szemben, akkor ezek a megyék voltak azok, a kik Magyarországot fentartották és a politikai megsemmisüléstől óvták meg ; (Ugy van! jobbfelől) ezek iránt a megyék iránk pietással, tisztelettel viseltetünk. (Ugy van! Igaz! jobbfelöl.) Ezek a megyék megérdemlik azt a tiszteletet; de, uraim, minden, ugy politikai, mint társadalmi intézmény csak addig bir jelentőséggel, csak addig bir actuális értékkel, a mig azon feladatnak felel meg, a melyért létesítve volt. A régi megyék fejlődtek az akkori viszonyok közt és hivatásuknak megfeleltek. Ma más viszonyok vannak. Ma van parlamenti kor mány, ma van a törvényhozás folytonossága, ma van a nyilvánosság; ma nincs szükség arra, hogy a vidékeken játszuk a kis parlamenteket; azt gondolom, hogy ma, a mire az országnak szüksége van, az ország választotta képviselők itt találják szükségesnek és czélravezetőnek, hogy előadják vágyaikat, kivánataikat. Én részemről azon törekvést, a megyéknek szélesebb hatalmat adni, ha indokolva látom a múlt iránti pietás ból, de nem találom indokolva a jövő iránti tekintetből; és azért azt hiszem, hogy concentrálni szükséges a politikai hatalmat. Magyarországra nézve különösen szükséges, a mely ennyi fajt, ennyi nemzetiséget táplál a maga kebelében, különösen Magyarországnak van szüksége arra az összpontosított hatalomra. Ezen hatalomnak nagy feladatai vannak, békés feladatai; a békés fejlődés, a békés egyetértés, a szoros és szigorúan pontos administratio létesítésének feladatai. Ezeket decentralisált erővel, decentralisált megyékkel véghezvinni és telje síteni nem lehet, (Ugy van! jobbfelől.) Ha egy szer-másszor valakinek az 1870: XLII. törvény czikk ellen kifogása volt, ez abból állott, hogy már ezen törvény is megingatta a régi megyének hatalmát. És ez a gondolatmenet talált kifejezési; Bartha Miklós t. képviselő ur határozati javaslatában. Ezen határozati javaslat nem azért veti vissza a törvényjavaslatot, mert benne az 1870: XLII. törvényezikkben foglaltaknál többet lát: hanem egyszerűen azért, mert már az 1870: XLII. törvényezikk is visszaesésnek látszik előtte a korábbi időkhöz képest, és ő kevesebb hatalmat akar adni a kormánynak; szóval, ő reformálni akar visszafelé, Egy ily reformot pedig, mely nem előre, hanem visszatekint, én nem fogadok el. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen törvényjavaslatban, t. ház, kétségtelenül két nagy dolog van. Az a nagy hatalom, mely a központnak nyujtátik a főispánok utján és azért én részemről csatlakozom azokhoz, kik azt mondják, hogy azt a hatalmat ellenőrzés nélkül hagyni nem lehet, én is szükségesnek tartom a közigazgatási bíróság életbeléptetését, szükségesnek tartom a szolgálati pragmaticát
