Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

201. országos ülés márezlvs li. 1886 t i megingathatlanul állandó. Kekünk tehát, kik a fővárosi municipium működését ismerjük, semmi okunk a tisztikarnak kinevezés utján való betöl­tésére törekedni. És mégis, ha országos szempont­ból intéztetnék hozzám az a kérdés, hogy szük­séges-e a municipális hivatalok betöltése kineve­vezés utján, azt fognám mondani: országos szem­pontból, igenis, szükséges. (Helyeslés jobbfelől.)',S>znk­séges pedig, uraim, az én egyéni felfogásom sze­rint ép azért, mert azon beszédekben, melyeket tegnap Trueia, ma pedig Zay t. képviselőtársaim itt mondottak, csudálatos dolgok voltak hallhatók. Trueia ur egyebek közt azt mondja: a nem­zetiségek ellen van e törvényjavaslat, nálunk léte­zik nemzetiségi kérdés ép ugy, mint minden poly­glott államban és első sorban a nemzetiségi kérdéseket kell megszüntetni, mert mi, tudniillik a magyarok idegenekül tekintjük a románokat, általunk politikai rabszolgáknak tekintetnek a románok és az idegen nemzetiségek. Hát ilyen enuntiatiók után, uraim, azt hiszik-e önök, hogy azokban a nemzetiségekben a nyugalom helyre fog állani, mikor itt ezekről a padokról ilyen dolgokat híresztelnek, hogy akkor ott a nyuga­lom fog beállani? Hogy ott nem fog az a tüz, a mely nem mer most még lánggal kicsapni, de parázs alatt tovább ég és nem mondom, a t. kép­viselő urak, a kik itt vannak, hanem mások, a kik kevésbé éleslátók és kevésbé elővigyázók, nem fogják azt a tüzet tovább-tovább szítani, hogy csak ki ne aludjék? Uraim, attól tartok, hogy ebben a törvényjavaslatban az a hatalom, a mely a főispán részére contempláltatik, nem marad üres keret. Kívánnám, óhajtanám, hogy üres keret legyen; de tartok tőle, nem lesz az; ha pedig szükség lesz rá, akkor kell, hogy a törvényben meg legyen a kormány részére ez a hatalom. Maga a hatalom létezése — mondta itt e házban valaki — maga a törvényes rendelke­zés létezése már elég ijesztő, már elég ok arra, hogy bizonyos dolgok ne történjenek meg s ezért én részemről a főispán részére contemp­lált hatalmat a törvényjavaslatban helyeslem, (Helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Igen sok érdekes és szép dolgot hallottunk itt a megyékről, különösen a függetlenségi párt részéről. Hát azok a régi megyék — teljesen egyetértek Helfy képviselő­társammal — azok a régi megyék nem érdemlik meg azt, hogy fitymálva beszéljünk róluk; azok a régi megyék valaha missióval bírtak és e missiójukat becsülettel teljesítették. Azok a régi megyék akkor, mikor Magyarországnak nem volt parlamentaris kormánya, mikor a kormány Magyarország határain kivül volt, mikor azon kormány, a mely Magyarország felett intézke­dett, bizonyos ellenséges érzülettel volt Magyar­országgal szemben, akkor ezek a megyék vol­tak azok, a kik Magyarországot fentartották és a politikai megsemmisüléstől óvták meg ; (Ugy van! jobbfelől) ezek iránt a megyék iránk pietással, tisztelettel viseltetünk. (Ugy van! Igaz! jobbfelöl.) Ezek a megyék megérdemlik azt a tiszteletet; de, uraim, minden, ugy politikai, mint társa­dalmi intézmény csak addig bir jelentőség­gel, csak addig bir actuális értékkel, a mig azon feladatnak felel meg, a melyért létesítve volt. A régi megyék fejlődtek az akkori viszonyok közt és hivatásuknak megfeleltek. Ma más viszonyok vannak. Ma van parlamenti kor mány, ma van a törvényhozás folytonossága, ma van a nyilvánosság; ma nincs szükség arra, hogy a vidékeken játszuk a kis parlamenteket; azt gondolom, hogy ma, a mire az országnak szük­sége van, az ország választotta képviselők itt találják szükségesnek és czélravezetőnek, hogy előadják vágyaikat, kivánataikat. Én részemről azon törekvést, a megyéknek szélesebb hatalmat adni, ha indokolva látom a múlt iránti pietás ból, de nem találom indokolva a jövő iránti te­kintetből; és azért azt hiszem, hogy concent­rálni szükséges a politikai hatalmat. Magyar­országra nézve különösen szükséges, a mely ennyi fajt, ennyi nemzetiséget táplál a maga kebelében, különösen Magyarországnak van szük­sége arra az összpontosított hatalomra. Ezen hatalomnak nagy feladatai vannak, békés fel­adatai; a békés fejlődés, a békés egyetértés, a szoros és szigorúan pontos administratio létesí­tésének feladatai. Ezeket decentralisált erővel, decentralisált megyékkel véghezvinni és telje síteni nem lehet, (Ugy van! jobbfelől.) Ha egy szer-másszor valakinek az 1870: XLII. törvény ­czikk ellen kifogása volt, ez abból állott, hogy már ezen törvény is megingatta a régi megyé­nek hatalmát. És ez a gondolatmenet talált kifejezési; Bartha Miklós t. képviselő ur határozati javas­latában. Ezen határozati javaslat nem azért veti vissza a törvényjavaslatot, mert benne az 1870: XLII. törvényezikkben foglaltaknál többet lát: hanem egyszerűen azért, mert már az 1870: XLII. törvényezikk is visszaesésnek látszik előtte a korábbi időkhöz képest, és ő kevesebb hatalmat akar adni a kormánynak; szóval, ő reformálni akar visszafelé, Egy ily reformot pedig, mely nem előre, hanem visszatekint, én nem fogadok el. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen törvényjavaslatban, t. ház, kétségtele­nül két nagy dolog van. Az a nagy hatalom, mely a központnak nyujtátik a főispánok utján és azért én részemről csatlakozom azokhoz, kik azt mondják, hogy azt a hatalmat ellenőrzés nél­kül hagyni nem lehet, én is szükségesnek tar­tom a közigazgatási bíróság életbeléptetését, szükségesnek tartom a szolgálati pragmaticát

Next

/
Thumbnails
Contents