Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

74 201, ersj!f'ig*6 ük már annyit mozogtunk általánosságokban, hogy ezélszerűnek, sőt szükségesnek látom egy egész concret képet vázolni. T. ház! Meg vagyok győződve, hogy ezen képnek keretében azon kérdés, a mely olyannyira előtérbe lépett e vita keretében, tudniillik a kinevezés, vagy választás, egészen elenyészőnek fog feltűnni. Én egy jövőbeli alkotásnak és szervezésnek alapjául elfogadom a megyét. Talán nem jelenlegi beosztásában s kiterjedésében, hanem mindenesetre kegyeletes kíméletével azon történelmi alakulásoknak, a melyek a századok folyamán fejlődtek. Elfogadom a megyét és annak képviselő-testületéül a megyei közgyűlést. De azt azután nem képzelném 400—600 tagból, hanem 30, legfölebb 60 tagból állónak. Ezek tanácskozmányaiknak határozatait egészen komolyan lehet venni, ha a felelősség csak 30—60 főre oszlik. Itt azután a felelősségről és munkáról valóban lehet szó. Ezen közgyűlésnek a hatásköréül képzelném a megyei alapszabályok alkotását, a megyei háztartás előirányzatát és végrehajtásának ellenőrzését, a megyei hivataloknak berendezését és szervezését, egy megyei választmánynak a választását, mely választmányra én a valódi közigazgatást és valódi autonómiát bíznám. Foglalkozzunk tehát ezen megyei választmánynyal. Ezen választmány állana hat, legfölebb tiz tagból a kinevezeti megyefőnöknek az elnöklete alatt. (Halljuk! Halljuk// Ezen megyei választmány, a mely e szerint túlnyomó nagy többségében autonomicus választott megyei elemekből állana, a megyei tisztikar segítségével intézné el a megyének összes közigazgatási ügyeit. Ezen választmány előkészítője és végrehajtója volna a megyei közgyűlés határozatainak. Ezen megyei választmány választaná a megyei tisztviselőket minősítés alapján, élethossziglan, pragmatica mellett és ezen megyei választmány ellenőrizné a megyei tisztviselőkarnak összes hivatali működését és különösen feladata volna ezen választmánynak eljárni szegény ügy ékben, uti- és vízjogi ügyekben, közegészségi ügyekben, iparügyekben, felülvizsgálni a járások alantas közegeinek összes intézkedését, egyáltalában, a megye összes ügyeit első fórumban végezni. A tisztviselőkarnak e mellett csak másodrangú feladata volna. De ezen megyei választmány azon kivül, hogy másodsorban felülvizsgálja mindazon elintézéseket, melyek az alantas tisztviselők által hozattak. E mellett fegyelmi bírósága volna az alantas tisztviselőknek, elintézné azon panaszokat, melyek ezek felől felhozatnak és igy első fokú közigazgatási bíróságot is képezne az alantasabb közegekkel szemben. Ezen választmány és egyúttal a megyei közgyűlés főnöke a megyei főnök. Ennek kinevezését a közgyűlés és különösen a választmány ily tág és koís márczias II- IS88. moly autonóm hatásköre mellett senki sem kifogásolhatná. Ha megfontoljuk, hogy az elhatározás nem a megyei tisztikar és nem a megyei főnöknek, hanem ezen megyei választmánynak kezébe van letéve, a legelszántabb autonomista sem kifogásolhatja azt, hogy a vezető kinevezett állami tisztviselő legyen. E tekintetben Török Zoltán képviselőtársamhoz fordulok és kérdem, hogy van-e kifogása az ellen, hogy a megyei közgyűlésnek és a megyei választmánynak ilyen autonóm hatásköre mellett ugy a járási, mint a megyei főnök a kormány által élethossziglan kineveztessék, Iermészetesen qualifieatio és pragmatica mellett? Hisz e nélkül a parlamenti kormány a megyei admiuistratióért felelősséget nem vállalhat. E rendszer mellett a kormány közegei a megyében egy-két példányban léteznének. A. központi kormány pedig hatályos befolyást nyerne, oly szervezetben, a melyet be kell illeszteni a kormány és a megye közé. Egy kormánytól, a mely a közigazgatásnak csak legfőbb vezetésére, az irányeszmék kitűzésére és ellenőrzésre van hivatva, nem lehet követelni, hogy minden egyes ügynek concret elintézésébe belekapjon és kellő tájékozottsággal birjon a közigazgatás concret tárgyairól. 0 csak fő vezetője, irányadója és ellenőre a közigazgatásnak és ezért az egyes concret ügyek végleges elintézését kirendelt közegeire kell bíznia, melyek közelebb állnak az élethez és a megyéhez. Én igen kérem azokat, a kik tárgyilagos fejtegetések iránt érzékkel bírnak, ne méltóztassanak ezen közbeeső második fórumnak vázolását separatisticus vagy foederalisticus velleitásoknak tulajdonítani. Én ezen közbeeső forumot a közigazgatás érdekében okvetlenül szükségesnek tartom és ha a féltékenykedés állásjsontjára kellene helyezkednünk, kérdeném, mit representálnak a kormánynak ezen kirendelt és kellőleg szervezett előőrsei? Talán a foederalismust? Nem.Representálják az állami egységet és az áílameszmét. Ezért, hogy nagyobb hatássa] bírjanak, ezen előőrsöknek collegialiter organisáltaknak kell lenniök. Á második forumot nem szabad egy személyre bízni és a főispán személyében kidagasztani, hanem, ha üdvösen akarjuk létesíteni, collegialiter kell szervezni, szakszerű tanácsokba kell beosztani, hogy minden fontosabb közigazgatási kérdés a maga szakszerű elintézését találja meg. Csak ilyen másodfokú hatóság mellett találjuk a czélszerű megoldását annak a kérdésnek, mely elől a ministerelnök mindig ki akar térni : a közigazgatási bíróság kérdésének. Azt hiszem, az iránt tisztában vagyunk mindnyájan, hogy az a rendszer, a mely Ausztriában meghonosodott, melynél fogva minden jogsérelmet, melyet egy alantas közigazgatási közeg elkövet, keresztül hurczolnak a hatóságokon az utolsó fokig, nem felel meg az élet igényeinek, a gyors igazságszolgáltatásnak, a kellő jogbizton-