Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

7£ 20!. országos ölés máreziug 11. 1886. jelieméről tettem, még mindig táplálom azon meggyőződést, hogy ezei: hazának nem magyar fiai közt is sokkal nagyobb az állam iránti ra­gaszkodás és sokkal erősebb az állam erkölcsi hivatása iránti érzék, mintsem hogy attól kellene tartani, hogy ezen nem magyar ajkúak maguk nem képesek a maguk elégületlenségével vé­gezni és a maguk túlzó elemeit fékezni. T. képviselőház! Én őszintén sajnálnám, ha egy közigazgatási reform alkotásánál a nemzeti­ségi féltékenykedés, a nemzetiségi bizalmatlan­ság egyik vezérelvül szolgálna; mert ha lehet fonák politika egy közigazgatási törvény alkotá­sánál, az mindenesetre a legfonákabb volna, ha egy minicipális törvényt csak védbástyának tar­tanok, a nem magyar ajkúakkal szemben. A legfonákabb és legkevesebb államférfiúi belátás­sal biró politika az volna, mely a nem magyar ajkú polgárokat mindig úgy állítaná oda, mint ha csak ezek miatt nem lehetne liberális intéz­ményeket teremteni; csak ezek miatt kell ennek mindig a reactionarius rendszabályokhoz folya­modni, mert ezekkel szemben szükségesek. Hát megérdemli-e az összes magyar nemzet, hogy azon bizalmatlanság miatt, melyet a kormány táplál a nem magyar ajkúakkal szemben, az egész magyar állam és nemzet ilyen fonák intézmények által bénittassék meg? En azt hiszem, nem. A kormánynak érdekében áll, a nem magyar ajkúak iránti bizalmatlanságot odaállítani, mint indító okát mindazon reactionarius törekvéseinek, melyekkel már e hazát boldogította. Ha a kor­mánynak palástra és ürügyre van szüksége, akkor kérném a ház t. ellenzékét, ne szolgálja itt a kormány lelketlen érdekeit; ne karolja fel azt az ürügyet, a melyre a kormánynak valóban szüksége van. Nézzük elfogulatlanul az ország ez iránti viszonyait és meg vagyok győződve, hogy minden reactionarius rendszabály nélkül, a közszabadság minden megnyirbálása nélkül, min­den mesterséges intézkedés nélkül, csak az or­szág törvényeinek loyalis és igazságos végrehaj­tása által ezen nemzetiségi viszálkodásoknak vé­gét lehet vetni. S legyen szabad kifejezést adnom azon meggyőződésemnek, hogy a magyar állani és az iránta hü ragaszkodással viseltető állam­polgárok közszelleme sokkal erősebb, minthogy itt a nem magyar ajkúak részérői jövő veszély­ről szó lehetne. Bizzunk abban, hogy ez állam összes polgáraival szemben bírja felfogni és tel­jesíteni magasztos állami és erkölcsi hivatását és legyünk meggyőződve, hogy reactionarius és megbénító rendszabályhoz fordulni nincs érdeké­ben másnak, csak egy oly kormánynak, mely ily ürügyre szorul. (Helyeslés balfelöl.) Ezen eszmemenet kapcsán, t. ház, legyen szerencsém röviden és mellesleg reflectälnom egy kifejezésre, melyet Hegedűs Sándor t. képviselő | úrtól hallottam, (Halljuk! Halljuk!) a ki a kor­mánynak Arad megyében a választókkal szemben követett eljárását összehasonlítá azon viszonynyal, melyben néhány királyföldi képviselő a mérsékelt ellenzéki körrel szemben áll. Í Constatálom előbb a tényt: Aradmegyében az volt az eset, hogy a kormány egy politikai I csoporttal, mely nem áll a jelenlegi magyar köz­i jog alapján, hanem tagadja az erdélyi uniót és 1 tagadja sok sarkalatos törvényét az 1868-ki tör­] vényalkotásnak, compromissumra lépett, (ügy I van ! balfelöl. Felkiáltások a főispán!) Tény, hogy az általam jelzett elemmel com­1 promissumra lépett a kormány képviselője, a fő­t ispán Ezen elemnek kiszolgáltattatok két kerület; | de nem csak, hogy kiszolgáltatta, hanem az ösz­szes kormányzási közegekkel is istápolta azon elemeket a választásnál, ugy, hogy ezek a kor­mány istápolása folytán lettek választva és vi­szontszolgálatul elfogadta a kormány ezen ele­meknek támogatását, melyekkel minden politikai solidaritást visszautasít, a megye többi kerületei­ben. Tény az, hogy a kormány szövetkezett ele­/ mekkel, melyekkel a politikai solidaritást min­dig visszautasítja és elfogadta azok támogatását és szolgált azoknak saját eszközei istápolajával. S ezzel szemben mi a hasonmás, a melyet Hegedűs Sándor felállított. Az, hogy néhány képviselő, a ki nem a mérsékelt ellenzéki körnek, hanem saját választóinak köszöni mandátumát, a választás után, a nélkül, hogy szükséges lett volna a választás előtt bárminemű szolgálatot tenni r a mérsékelt ellenzéki körnek, jónak és szükséges­nek találta a mérsékelt, ellenzék körébe belépni. Azon képviselők választva vannak egy programm alapján, mely összefér az 1868-iki közjoggal, sőt egyenesen az 1868-iki közjogon alapszik. Hogy ezen képviselők az állam s annak hivatásáról hogyan vélekednek s hogyan készek szerény erejükkel közreműködni az állam hiva­tásának teljesítésében, már nagyrészt kifejtettem. De kifejezve találtatik ezen képviselőknek, a ; választóiknak közjogi felfogása egy enuntiatióban, melyre én súlyt fektetek azért, hogy kimutassam, hogy nemcsak azon képviselők itten Magyarország szine előtt, hanem hogy választói és pártjuk előtt otthon, hogyan vélekednek az államról. Egy képviselői választógyülés, melyben a 4 brassói kerület volt képviselve, egy képviselő indítványára beható tanácskozás után elfogadta tavaly szeptember hóban ezen határozati javasla­tot, szószerint akarom idézni, hogy: a magyar i állam iránti hű ragaszkodás és a magyar nemzet iránti őszinte loyalis jóakaratuk lehetetlenné teszi, ezen választógyülésnek támogatni a kormányt, mely nem képes sem az államnak tekintélyét, sem I a magyar nemzetnek rokonszenvét, sem Magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents