Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

64 20!. orszsígos ülés xnárczins 11. 188C. szerencsénk, vagy nem mondom szerencsénk, hanem a milyent voltunk kénytelenek végighallgatni Trucia képviselő úrtól: akkor azt hiszem, ha nem akarjuk, hogy a közigazgatási apparátusba becsempésztessék a szétbontó elem, akkor a hazafiság és hazaszeretet is mint nélkülözhetlen kellék követelendő. És engedjék meg, hogy messzire ne menjek, felvetni azt a kérdést, vájjon a kinevezési rendszer biztosítja-e az államot az ellen, hogy némely bomlasztó elem a közigazgatási apparátusba be ne jusson. Vagy a kik ezt állítják, elfelejtik-e azt, hogy hiszen ezen elemeket a kinevezés útján is be lehet csempészni? Hiszen kiadhatja magát valaki jó hazafinak, de ha egyszer ki van nevezve, bizonyos-e, hogy nem fog szint vallani, vagy nem fogja a maga igazi nemzetiségi voltát kimutatni és állását eszméi terjesztésére kihasználni. Azt hiszem t. ház. épen nemzetiségi szempontból a eandidationalis rendszer melleit való választás és pedig az időhöz kötött választás a legbiztosabb orvosszer. Igaz, hogy a eandidaíionalis eljárás, a mennyiben tovább terjed, mint magára a képesítésre, már sérelem a közönséggel szemben és az önállóságot és függetlenséget különösen lefelé nagyon veszélyezteti, ha a tisztviselő időközönként választatik. De azt hiszem t. ház, sokkal nagyobb baj volna. ha. a jelzettem irányú tisztviselők bejutván, el nem lennének távolíthatók. 8 ez, csakis ez volt oka annak, hogy a tisztviselőknek élethossziglan megválasztásától elállottam, jóllehet, azt előbb melegen pártoltam és az időközi választást fogadtam el. Vizsgáljuk már most t. ház, szakértelem, ügybuzgóság és szorgalom szempontjából az egyik és a másik rendszert. Azt hiszem t. ház, a szakértelmet a képesítés adja meg: a szorgalmat, az ügybuzgóságot az individualitáson kivül még a fegyelem. De t. ház, ha a vármegye választ is, azt, hogy

7 kit választhasson meg, képesítés szempontjából a törvénv határozza, meg-; ebben a meo-ye közönsége ép ugy kötve van, mint a minister a qualificationalis törvény alapján. És tovább megyek, ügybuzgóság és szorgalom tekintetében, vájjon a választási eljárás összeköttetésben van-e a fegyelemmel? A választott tisztviselő magától a választási actustól elkülönítve ép oly fegyelem alá vonható, mint a kinevezett. Szükséges továbbá természetesen, hogy a tisztviselő tisztességes és becsületes legyen. De nem tudok esetet — pedig meglehetős praxisom van a megyei életben — hogy becstelen vagy tisztességtelen ember valaha nepotismus utján megyékben megválasztatott volna; (Ellenmondás balfelől) én nem tudok rá esetet és meg fog bocsátani Pulszky Ágost t. képviselőtársam, bebizonyított esetet ő sem fog tudni. Lehet, hogy valaki később becstelenné, vagy tisztességtelenné válik; de ez a kinevezési rendszer mellett is megeshetik: a választás vagy kinevezés nem garantia a mellett, hogy valaki jellemes ember fog maradni. Ez az emberek jelleméhen, tulajdonságaiban fekszik. Szükséges még természetesen és ez t. képviselőtársain Grünwald Béla és elvben társai legnagyobb argumentuma: mondom, szükséges a függetlenség lefelé és a lehető önállóság fölfelé a tisztviselőben. Különösen szükséges a függetlenség t. ház, azért, mert hisz a jurisdictio igazságos voltának biztosítéka. Tulajdonkép ma már minden tisztviselő kezében van közigazgatási jurisdictio és hogy ez igazságosan gyakoroltassák, kell, hogy oly befolyások, a melyek talán az igazságos ítélethozatalt vagy eljárást gátolnák, lehetőleg eltávolíttassanak. Mondom, elismerem, hogy ez a legerősebb argumentum. De t. ház, ha én minden tisztviselőt ily jellemben gyengének, számítónak és a választásoktól örökké rettegő gyenge embernek ismernék: ha feltekerném azt, hogy minden ember, a kinek egy kis befolyása van és a választásokra befolyással bir, hogy az bosszúálló, hogy az törekedni fog az illető tisztviselőt igazságtalan és jogtalan térre terelni saját érdekében, mondom: akkor e felfogás jogosultságát készségesen elismerném. De, hogy ha az embereket ily számítóknak festjük, akkor, kérdem, nem veszedelmesebb e ennél a befolyásnál az esetleg felülről jöhető befolyás? Vájjon akkor, kérdezem, annak a felső hatóságnak a befolyása, a melynek kezében az illető tisztviselő kinevezése, előléptetése, fegyelmi ügye és, mint t. képviselőtársam Szilágyi Dezső tegnapi beszé dében mondotta, egész az áthelyezésig terjedő fegyelmi eljárás s még kezében van egy, a mit minden szolgálati pragmatica daczára egy hivatalfőnök megtehet: az illetőnek kiszekirozása. Erre nem létezik szolgálati pragmatica, a mely ezt megakadályozza. T. ház! olyan ez, mint a kristályüveg, a melyre, ha rásüt a nap. a sugártöréshez mérten különböző színeket játszik, a mint ^tegnap Szilágyi Dezső t. képviselőtársam is bebizonyította ; ő, a ki legtöbbet szokott hivatkozni Angliára, annak példájára utalva, midőn más oldalról történt hivatkozás, azt mondotta, hogy az Angliára való hivatkozás téves, mert a mi viszonyaink egészen különbözők. Tökéletesen igaza van. Csak abban nincs igaza, ha máskor hivatkozik Angliára, mert tény, hogy Angliának viszonyai a miénktől lényegesen eltérnek s az is helyesen cselekednék, a ki azt mondja, hogy tökéletesen helyes ez Angliában ; de vájjon olyan helyes-e ez Magyarországon? Visszatérek tárgyamhoz, t, ház. Van két dolog, a mit a választási eljárás mellett igen, de a kinevezési eljárás mellett felhozni nem lehet. Az