Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

215. országos ülés iuár«zius 29. 1SS6. 385 pontból tárgyalni, hanem tisztán objective figyelemre méltatni és ha lehet elfogadni a rendőrkapitánynak a városi tanácsból való kihagyását. Én azt kívánom, hogy a rendőrkapitány tisztán csak vi officii legyen jelen a tanácskozásnál, ép ugy, ' mint a többi tisztviselők, ha erre, mint e szakasz második kikezdése rendeli, meghivatnak. (Helyeslések.) Elnök; Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa): A 76. §. első bekezdésének első sorából e szó „rendőrkapitányból" kihagyandó. Valamint az utolsó mondat „a rendőrkapitány azonban stb." szintén kihagyandó. Ennek következtében a szöveg igy hangzanék: „A városi tanács áll a polgármesterből, tanácsnokokból, főjegyzőből és főügyészből." Tisza Kálmán ministerelnök: Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy a Körösi Sándor t. képviselőtársam által beadott módosítványt elfogadom; azon módosítványhoz azonban, melyet épen most Zichy Antal t. barátom nyújtott be, nem járulhatok. Indokolni kívánom minda kettőt. (Halljuk !) Én, t. ház, midőn a törvényjavaslatot benyújtottam, sőt a bizottság is egyet értett velem — abban sem láttam semmi veszélyt a városokra nézve, ha a főkapitány, bár kineveztetik, de azért a városok anyagi ügyeinek tárgyalása alkalmával is részt vesz a tanácsban; sőt épen némi előnyt is láttam abban, hogy ha abban jelen lehet valaki, a ki nem függ az érdekeltek kegyeitől és mondhatni függetlenebbül és elfogulatlanabbnl tekintheti az ottani néha igen fontos anyagi kérdések tárgyalását mint más érdekeltek. De miután azt tapasztaltam s indokoltnak is tartom, hogy a városok féltékenyek az iránt, hogy vagyoni ügyeiket illetőleg olyan valaki befolyást ne gyakoroljon, a ki nem tagja a tanácsnak a módosítványt elfogadni hajlandó voltam. Gondolom, ez igazolja azt, hogy ez nem meghagyott módosítvány, hanem a velem többnyire egy nézeten levő tagok kívánságához képest elfogadott módosítvány, melynek megtételére megadta a pártértekezlet a felhatalmazást; nem meghagyott módosítvány tehát, a mint egy képviselő ur szokásos, nem épen helyes modorban kegyeskedett magát kifejezni. A másik módosítványt pedig nem fogadom el és itt bocsánatot kérek, bár látom, hogy a t. ház türelme kifáradt, de köteles vagyok kissé bővebben indokolni. (Halljuk ! Halljuk!) T. barátom hivatkozott a fővárosi főkapitány analógiájára, azt mondván, hogy senki sem fogja tagadni, hogy a rendőri ügyek a fővárosban még fontosabbak, mint bármely más városban és mégis senkinek sem jutott eszébe kívánni, hogy a fővárosi, államilag kinevezett főkapitány a tanács tagja legyen. Bocsánatot kérek t. ház, az analógia nem áll, Nem azért nem áll, mintKÉPYH. NAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. ha városi törvényhatóságainknak mint t. barátom is mondta, nem lenne természetes nisusa a fővárost venni példányképül, de nem áll azért, mert a helyzet tökéletesen más. A fővárosi főkapitány nemcsak, hogy kineveztetik, de összes személyzete az állami kinevezés folytán alájarendelt, mig ellenben a városi főkapitánynak a többi városokban a város által választott, vagy a tanács által kinevezett községekkel kell a rend, vagyon- és személybiztonság fentartásáról gondoskodni. Ha őt tehát abból a tanácsból kiveszszük, akkor lerontjuk tekintélyét azok előtt, kikkel működik és hivatalos kötelességét teljesíti. Ezért tartom én, hogy az az analógia nem áll. T. barátom felhozta azt, hogy még most is meg van néhol, talán nagyobb mértékbe a mint azelőtt a nisus a városi, a polgári elemet kisebbnek tekinteni vagy lenézni. T. ház ! Hogy itt-ott meg lehet az a nisus, azt megengedem, de eddig legalább még 1867 óta sohasem hiszem, hogy a törvényhozás eljárásán ez a nisus meglátszanék. Mert az, hogy 1870-ben ép ugy, mint most a városi törvényhatóságok, a megyei törvényhatóságokkal egy törvényben szabályoztattak, nem mutathat lenézést, hanem mutat teljesen egyenlővé tételt. Én megvallom, a magam részéről nem azt tartanám helyesnek, hogy a, hajdani helyzet helyett, midőn a megyei elem volt fölötte a városinak, jönne most az, hogy most a városi helyeztessék a megyei fölé; hanem azt tartom helyesnek, hogy mindkettő tökéletesen egyenjogúnak tekintessék. (Helyeslés.) Ennek, azt hiszem, ép az, ha egy törvényben van róluk szó, megfelel minden lehető félreértés kizárásával. De t. barátom az igazságtalanságot abban látja, hogy mint mondja, az 1870:XLH. törvényezikk azt mondta, hogy a törvényhatóságoknál általában le fog vonatni egy bizonyos adó percent és mi a közigazgatásukra szükséges, az azután nekik át fog engedtetni; azonban — úgymond — a törvényhozás elfelejtette s 1883 ban egyszerűen intézkedett a megye háztartásáról és mellőzte a városokat. Az 1883. törvény csak az 1870-iki törvény után beállott tényleges helyzetet szabályozta és pedig azon czélból, melyet el is ért, hogy a ministeriumnak ne kelljen minden egyes aprólékos, megyei kiadással foglalkoznia, 1870 óta folyvást a megyei háztartás költségei az állampénztárból fizettetnek, mig a városokéi nem. És akkor rögtön, midőn a törvény megalkottatott, azt végrehajtották. Ha tehát a törvény szövege adhatott okot félreértésre, az 1883-iki törvény, mely a megyei háztartásról intézkedik, megfelel annak, a mi addig folyvást történt s ép azért, mert folyvást ugy történt 1870 óta, legélénkebben mutatj akkori törvényhozás intentióját. De bocsássanak meg, ez nem is oly méltány49