Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-215
370 215. országos ülés máresdns 29. IS86. hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. (Helyeslés.) Következik a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 72 §. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: A szakaszhoz senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az a ház többsége által elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 73. §-t). Dárdai Sándor előadó: Miután e szakasz l) pontjában tollhibából elmaradt egy intézkedés, a mely már benfoglaltatik a törvényjavaslatban, a rendbüntetésre vonatkozólag, hogy tudniillik az az illetőknek meghallgatása mellett eszközlendő, kérném ezen tollhibának kiigazítását, valamint kiigazítását egy sajtóhibának, hogy tudniillik az ugyan e pontban előforduló „büntetéspénz" szó helyett „pénzbüntetés" tétessék. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur javasolt módosításával, hogy tudniillik e szakasz l) pontjának 3. sorában ezen szó után: „esetében" tétessék: „az illetők meghallgatása mellett" és azután következnék a többi szöveg változatlanul, csak a 6. sorban tétetnék e szó helyett: „büntetéspénzben" e szó „pénzbüntetésben", a 73. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Kijelenthetem tehát, hogy a 73. §. az előadó ur módosításával elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 74. §-t). Dárday Sándor előadó: Itt egy sajtóhiba lesz kiigazítandó: a második bekezdés második sorában „ennek" helyett „ezeknek" teendő. Elnök: A 74. §. az előadó ur által említett sajtóhiba kiigazításával elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 75 §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 76. §-t. Ámon Ede: T. képviselőház! Teljesen egyetértve az e szakasz első bekezdésében lefektetett amaz elvvel, hogy a városi rendőrkapitány az általa elsőfokulag hozott, de a tanácshoz felebbe zett határozatok másodfokú felülbírálásában részt ne vehessen. Bátor vagyok kizárólag a szép hangzás kedvéért egy csekély styláris módosítványt tisztelettel indítványba hozni; mely abból áll, hogy az első bekezdés 3-ik sorában előforduló ezen szó helyett „hozatalában", miután ugyané szó, bár más alakban, az előző sorban ugyanazon mondatban egyszer már előfordul, e kifejezést „ felülbírálásában" felvenni méltóztassék. A szöveg e szerint következőkép hangzanék: „A városi tanács áll: a polgármesterből, rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből és főügyészből; a rendőrkapitány azonban az általa hozott s a tanácshoz felebbezett határozatok felülbírálásában részt nem vehet." (Helyeslés.) Körösi Sándor: T. ház! Az előttem szólt Ámon Ede t. képviselőtársam által beadott módo| sítványt én is helyesebbnek tartom az eredeti szövegezésnél s igy azt részemről is elfogadom. De nem ez az ok, a miért felszólalok e szakasznál, hanem ennél sokkal fontosabb ok forog fenn, mely engem szólásra késztet. (Halljuk!) A 76-ik §-ban a tanács tagja közt előkelő helyen, mindjárt a polgármester után a városi rendőrkapitányt látom megnevezve. Ezen körülménynél fogva én a 76. §-t a 80. §-al azért látom szorosan összefüggésben lenni, mert a javaslat szerint a rendőrkapitány jövőben nem a törvényhatósági közgyűlés által fog választatni, a mint hazánkban eddig századok óta történt és a mint azt a jelenleg érvényben levő 1870: XL1I. törvényczikk is rendeli, hanem élethossziglan a főispán által fog kineveztetni. Ezen oknál fogva, azon esetre, ha a t. ház bölcsessége az összefüggésben levő 80-ik §-t elfogadja, a 76. §-nak a rendőrkapitány hatáskörére vonatkozó részét módosítandónak vélem. Minden magyar ember tudhatja, hogy az 1848 előtti rendi alkotmányunkban a szabad királyi városok kiváltsággal bírtak ; saját ügyeiket és pedig kivétel nélkül, törvénykezési és közigazgatási ügyeiket, maguk vezették; tisztviselőiket, kiváltságuk tartalma szerint minden évben, másodvagy harmadévben királyi biztos jelenlétében és kijelölése mellett maguk választották és az általuk választott tisztviselőket királyi jóváhagyás alá felterjesztették. 1848. évi XXIII. törvényezikkünk, valamint az 1870: XLI1. törvényezikkünk a választás jogát a városokban meghagyta. A napirenden levő törvényjavaslat is a 79. §-ban kimondja, hogy a törvényhatósági tisztviselők 6 évre választatnak, de mindjárt a 80. §-ban kiveszi a választás alól nemcsak a rendőrkapitányt, de még több tisztviselőt és hivatalnokot is és azoknak élethossziglani kinevezési j ogát a főispánokra ruházza. A rendőrkapitányok kinevezése a ministeri javaslatban azzal indokoltatik, hogy azokat az állandóság jellegével szükséges felruházni, mivel azon nagy feladatok, a melyek megoldására vannak hivatva, oly természetűek, a személyek és helyi körülmények oly mérvű ismeretét követelik, a melyet csak huzamos szolgálat és gyakorlat útján lehet megszerezni. En ez indokot helyesnek ismerem el. Az állandóság jellegét ma már nemcsak a rendőrkapitányoknál, de a többi közigazgatási tisztviselőknél is szükségesnek tartom. Azonban nézetem szerint az állandóság jellege nemcsak kinevezés által, hanem élethossziglani választás által is megszerezhető, (ügy van! balfelől.) Nem szándékozom a választás és kinevezés előnyei és hátrányai fölötti vitát itt megújítani. Ez iránti nézetemet elmondtam az általános vita folya-