Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-214

21á. orszägos ülés mArczius 27. 1S86 359 súlyosabb vétségről van szó, a büntetésnek is súlyosabbnak kell lenni; de ezt nem e törvény teszi súlyosa, hanem súlyossá tette az 1870: LXII. törvéuyczikk, a melynek intézkedését e törvény esak fentartja. {ügy van! jobbfelöl.) De másfelől hogy a főispán alkalmas egyént kaphasson a kellő perczben, szükséges, hogy az, a ki felajánlotta magát helyettesül, ne legyen kitéve annak, hogy őt egy pár hét múlva kilökhessék. {Helyeslés jobbfélől.) E rendelkezést tehát én hatá­rozottan szükségesnek tartom. A mi Zay Adolf képviselő ur kérdését illeti, megengedem, hogy e szakasz az alispánra is vonat­kozni látszik; de az, hogy a főispán helyettesítse állandóan az alispánt, czélba véve nem volt és nem is lehetett. H alispán tagadja meg a ren­delet végrehajtását, a főispán gondoskodik a végre hajtásról s az alispán helyettesítésének joga meg marad a közgyűlésnél, mint volt eddig. (Helyeslés jobb felől.) Zay Adolf: Nagyon köszönöm a t. belügy­minister urnak e felvilágosítást s remélem, hogy ezen értelmezés, a melyet ma mondott, a törvény végre­hajtásánál lelkiismeretesen meg fog tartatni. Azon­ban e kijelentésére szükség volt, mert a törvény­javaslat 74. §-ának d) pontja erre nézve egy na­gyon furfangos kitételt tartalmaz, a mennyiben azt mondja, hogy a megyei közgyűlés jogkörébe tar­tozik a fegyelmi törvény alapján felfüggesztett alispán helyettesítése. Az a felfüggesztés pedig, melyről a jelenlegi szakasz szól, nem történik a fegyelmi törvény alapján, hanem egészen azon rendkívüli állapot folytán, mely a 64., illetőleg a 65. szakaszok alapján esetleg előállhat, ngy, hogy esetleg azt hihetné az ember, hogy a rendes ügy­menetben, ha az alispán más kötelességszegés miatt lett a fegyelmi törvény értelmében felfüg­gesztve, a megyei közgyűlést illeti a helyettesítés joga; ha pedig azon rendkívüli állapot k\l elő, me­lyet egy szóval engedetlenségnek lehet nevezni, akkor ez a jog nem a megyei közgyűlést, hanem a főispánt is illeti meg. Az pedig képtelenség lett volna, a mely a világon sehol sem fordul elő, hogy a közigazgatás feje, vezetője, első tisztviselője közvetlen főnöke által helyettesittessék. Ez még akkor sem volna lehetséges, ha az alispán kineve­zett tisztviselő volna; akkor sem a főispánt illetné a helyettesítés joga, hanem a kormányt, a belügy­ministert. Azon felvilágosítások után azonban, melyeket a t. ministerelnök úrtól nyertem s melyekért neki köszönetet mondok, felesleges az ez iránti további okoskodás. De nem vált feleslegessé latolgatása annak, hogy helyettesítés történik másokkal. Remé­lem, hogy itt csak minősített tisztviselők értendők. (Felkiáltások jobbfelöl: Magától értetődik!) Ha magá­tól értetődik, kérem méltóztassék ez iránti módo­sítványomat elfogadni. Én azt, hogy milyen egyé­nekkel történjók a helyettesítés, nem akarom a főispán bölcs belátására bizni, hogy esetleg nem minősített egyéneket is lehessen ideiglenesen alkalmazni. Kérem tehát a t. házat, hogy annak kimondása végett, hogy itt csakugyan minősített tisztviselők értendők, fogadja el a következő mó­dosítványomat: „ A 65. §. első aliiieája 3-ik sorában azon szó helyett „másokkal" tétessék: „az 57. §. d) pontja korlátaiban kellőleg minősített egyének­kel". Ezzel elég van téve az én kívánságomnak: egy részt annak, hogy a megyei közgyűlés helyet­tesítési joga elismertessék, másrészt annak, hogy mondassék ki határozottan, hogy a helyettesítés csak minősített egyénekkel történhetik. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa): Györy Elek: T. ház! Csak igen röviden fogok szólani. Az esetre, tudniillik, ha nem fogad­tatnék el Mocsáry t. képviselőtársam azon indít­ványa, hogy e szakasz újabb szövegezés végett a bizottsághoz utasittassék vissza, én bátorkodnám egy indítványt beadni, még pedig kiindulva a t. ministerelnök úrtól nyert felvilágosításból. Azt méltóztatott mondani, ha jól értettem, hogy e szakasz azon rendelkezése, hogy a főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket kivétel nélkül vizs­gálat alá vonhatja stb., nem vonatkozik az alis­pánra is. Minden félreértés kikerülése végett kérem méltóztassanak elfogadni azon módosítást, hogy az világosan ki is fejeztessék ezen szakasz­ban s akkor az mondatnék, hogy a 64. §. esetei­ben a főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőt és közegeket, az alispán, illetőleg polgármester kivételével vizsgálat alá vonhatja stb. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra senki sem lévén felje­gyezve, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A mi a Zay képviselő urmódosítványát illeti azt a ma­gam részéről nem fogadom el. Nem fogadhatom el, mert tökéletesen fölösleges; már pedig fölösleges dolgokkal szaporítani a törvényt már csak azért sem jó,mert azt magyarázhatná belől ki valaki, hogy ha ki nem mondatik, hogy a helyettesítendőnek minősí­tési kellékekkel kell bírnia, akkor más is helyet­tesíthető s ha egy vagy más helyen ez az örökös hivatkozás kitalálna maradni, akkor épen ez vezet­hetne félreértésre. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi már most a Győry képviselő nr által beadott módosítványt illeti, én részemről azt sem kívánom elfogadni, de eleget kívánok tenni a kép­viselő ur aggályainak az által, hogy azt hozom javaslatba, hogy állítsuk vissza a szöveget ugy, a mint az 1870: XLIL törvényczikkben volt, amely félremagyarázásra okot nem adott, azaz azon két szót, hogy: „kivétel nélkül" hagyjuk el, a többit azután megmondja a törvény többi dispositiója. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents