Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-199
199. országos ülés márczins 9. 1S86. :l9 engem, meglepett azon enuntiatio, a mit ő, mint .a megyének régi híve s az 1870 : XLIL törvényczikknek részben alkotója, tett. Eldobta a a megyének legfontosabb közegeit és átadta az államnak. Azt mondja, hogy ő belátja, hogy szükséges, hogy az állam kinevezése alá jöjjenek a megye mindazon közegei, melyek jurisdictionalis hatalmat gyakorolnak. Nem vitatkozom e felett; de eonstatálom azt, hogy a milyen váratlan, ép oly részben jó és részben kellemetlen hatást gyakorolt ezzel a ház különböző pártjaira. S én, nem hogy szemrehányást tennék neki ebből, nem hogy a következetesség vesszőparipájára fölülvén, (Nyugtalanság a szélső baloldalon) kritika tárgyává tenném eljárását. Én azt hiszem, ép oly férfias, ép oly okos, mint bölcs elhatározás, nyíltan [megmondani minden perczben az esélyek s a körülmények szerint változó meggyőződésnek indokait ép ugy, mint annak czélját; mert én részemről osztom azt a nézetet, hogy a politikában a körülmények és az idők annyira változnak, hogy ugyanazon egy dologban sem lehet mindig ugyanazt mondani, annál kevésbé a fejlődő magyar állam különböző időszakában. Azonban (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) igen természetes dolog, hogy a miiyen compromissum és meglepő ajánlat volt előbbi múltjával szemben Horváth Lajos t. képviselő ur részéről ezen nyilatkozat és a milyen volt, ha méltóztatik emlékezni a t. háznak, ugy hiszem, 3 év előtt Gulner t. képviselő ur részéről az az ajánlat, melyet most ismételve hangsúlyozott, tudniillik, hogy életfogytiglan választassanak a megyei közegek, ez nem jelent egyebet, mint ugyanazon pártban a compromissum különböző megkísérlését és ennek következtében a nélkül, hogy ezt rosszalnám, jogot merítek magamnak arra nézve, hogy ha e pártban részben az állami közigazgatásnak, részben az önkormányzatnak régi hívei e törvényjavaslatban egy compromissumot látnak, melybe ez idő szerint belenyugosznak s azt bona fide támogatják, e tekintetben semmiféle szemrehányást nem érdemelnek; mert ezt tökéletesen jogosultnak és indokoltnak lehet tartani. (Ugy tan! jobbfelöl.) Mintvoltmár szerencsém említeni,gröfApponyi Albert t. képviselő ur, érezve a hiányt, melyet Horváth Lajos képviselő ur beszéde a bizonyítás tekintetében maga után hagyott, iparkodott ezt pótolni. 0 ugyanis megtámadta a főispáni ellenőrzésnek és felügyeletnek azon módját, a mely e törvényjavaslatban terveztetik s ezt — legalább ez beszédjének értelme— részben kevésnek, részben soknak tartja. Soknak annyiban, a mennyiben a hatalom túlterjeszkedését látja a javaslatnak némely intézkedéseiben; kevésnek pedig annyiban, a mennyiben az önkormányzaton kivül lévő közeg azon ellenőrzést, melyre szükség van, az állami érdekek szempontjából nem gyakorolhatja az administratio azon ezer meg ezer apró ügyeiben, a melyeknél az állami érdekek megsértése vagy lábbal tapodása nem feltűnő s ennek következtében nem könnyen észrevehető, a miért is szükséges arról gondoskodni, hogy ez észrevehető legyen. Példát is hoz fel. Teszem az iskolákban a nemzetiségi izgatást, merthai^anHoraésKloska mozgalom, ezt észreveheti; de hogy az ezer meg ezer iskolában a tanítók hogy izgatnak s hogy készítik elő a nemzetiségi izgatások számára a talajt, ezt nem veheti észre a főispán. Ha járvány van — mondja a t. képviselő ur — az e körüli intézkedéseket észreveheti a főispán; de hogy az orvosi segély igénybevétele pontosan történik-e és hogy ennek következtében az egészségügyi állapotokról való gondoskodás milyen, ezt a főispán nem veheti észre. Bocsánatot kérek, ha e példákban igaza van is a t. képviselő urnak ; de ha ki fogja nevezni vagy valóságos állami közeggé teszi is, mint tervezi a főispánt, vagy bármely nevet ad azon közegnek, mely a megye területén a központi államérdekeket ellenőrizze és nézete szerint vezesse : ez a közeg soha sem lesz azon helyzetben, . . . (Közbeszólás a baloldalon : A szolgabíró /) Épen ez az, a mit mondani akarok! Mondom, soha sem lesz azon helyzetben, hogy mindazt a minutiosus és az egyes helyek szerint természetesen nagyon eltérő ellenőrzést minden egyes felmerülő elszigetelt esetben gyakorolhassa, illetőleg a hiányokat, hibákat, mulasztásokat és visszaéléseket észrevehesse; a miből következik, hogy azon alantas közeg ellenőrzése kell, hogy ugy legyen szervezve, hogy ha ő elmulasztja ezen intézkedést, akkor a főispán helyette intézkedhessek. (Helyeslés a jobboldalon.) És e tekintetben, ha ő azt a kifogást teszi, hogy ha az alispán välasztatik és nem kineveztetik, vagy ha azt mondja, nem kell alispán, hanem kinevezett préfet és ez alá kell rendelni minden egyes közeget, akkor legalább az intézkedés érdemleges részében neki logicailag igazsága van; de ha azt mondja, hogy egy oly javaslat, mely nem elégedvén meg azon ellenőrzési joggal, melyet az egyes közeg fölött gyakorol, épen ilyen érdekek szempontjából nagyobb ellenőrzési jogot biztosít neki és azt mondja, hogy e javaslatnak az a nagyobb ellenőrzési jog egyik hátránya és ezen szempontból elítélendő: ez szerintem helytelen. (Helyeslés a jobboldalon.) Helytelen, mert logicailag az ő álláspontjából legalább ez nem folyik. Ha azt mondja, hogy a főispánnak azon közeggel szemben ellenőrzési jogát még fokozni, nevelni kell, akkor elfogadom az ő álláspontját; de azt mondani, hogy túlságos az ellenőrzési jog és nem helyeselni, hogy azt kiterjeszti azon közegekre:
