Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-211

286 211. országos ülés iaárc»us 23. 1886, hatalma legyen elég erős és az alkotmánynál fogva joga is van minden kivételes rendszabály nélkül arra, hogy ha merészelné valaki honpolgári kötelességét nem teljesíteni vagy ellenszegülni, azt megtorolhassa. Mintán nincs szükségünk ily hatalmi eszközre, mert az különben is meg van adva és miután mint említem, teljesen összekuszálja közigazgatásunk egész rendszerét, a nélkül, hogy ezzel szemben alkalmat adna a honpolgároknak arra, hogy valaha jogorvoslatot nyerhessenek és a közigazgatás minden nyilvánulását cassálja az államhatalom számára a nélkül, hogy azt erősebbé tenné, nem fogadom el a szakaszt. {Élénk helyeslés, éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök; T. képviselőház ! (Ralijuk!) Csak igen röviden kivánok felszólalni, a mennyiben az ellene felszólalók is majdnem kivétel nélkül elismerték, hogy e szakasz tárgya az általános vita alkalmával legnagyobb részben már megvitattatott. (TJgy van! a jobboldalon.) Én megvallom, sem az általános vitában, sem most olyat, a mi nézetem megváltoztatására birt volna, nem hallottam és épen azért a mai napon elmondottakra is csak igen röviden fogok pár szóval reflectálni. Mielőtt azonban bármit tennék, tartozom egy észrevétellel. (Halljuk/ Halljuk!) Egy képviselő ur mai beszédében jellemezvén a különböző felfogásokat, azt mondta, hogy vannak olyanok, kik, mint a mostani pénzügyminister hivatalbeli elődje, (Halljuk! Halljuk!) azt mondják : mindegy, hogy ki fizeti az adót, csak be legyen fizetve. Hogy ki mondta ezt vagy ehhez hasonlót, azt vitatni nem akarom; de arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy a mostani pénzügyminister ur elődje soha sem mondta. (Ugy van! jobb felöl.) Ezzel a helyreigazítással az ő érdekében, ki nincs jelen, tartó íom. (Helyeslés jobbfelöl.) Tovább menve a mai nap vitáján, azt is gondolom, teljesen szükségtelen, sőt helytelen volna részemről, hogy ha azokba, mik egyik vagy másik párt belügyeire vonatkozólag pro és contra felhozattak, beleavatkozni óhajtanék. Sajnálom, hogy ilyenek provocáltatnak, de a mai nap is csak azt bizonyította, mit egy alkalommal már constatáltam és most is constatáíok, hogy némely felfogás szerint, a kormánypártból bármikor az ellenzékhez térni csak nemes indokból és lelki meggyőződésből lehet, mig ellenben bármi okból az ellenzékből kilépni, vagy pláne a kormánypártba lépni, az már nem a meggyőződés sugallatát, nem a tisztességet föltételezi. (Helyeslés jóbbfelől.) Megvallom, t. ház, furcsa felfogás és a kölcsönös méltánylásnak nem nagyon nagy mértékét mutatja azoknál, kik ilyen elveket és nézeteket vallanak és ily módokon akarnak másokot megtámadni. (Ugy van! jóbbfelől.) Még egyet kell helyreigazítanom, nem azon képviselő ur érdekében, kinek szavaival történt a félremagyarázás, hanem magam és törvényjavaslatom érdekében. Az mondatott itt, két képviselő ur által is és czáfolat, helytelenítés tárgyává tétetett, hogy Chorin képviselő ur azt mondta volna, hogy e javaslatot elfogadja a kormány iránti bizalomból. Ezt nem mondta, hanem azt mondotta és ebben tökéletesen igazat mondott, hogy abban, hogy a kormáuy nevében én ezen szakasz B) pontját visszavonni hajlandónak mutatkoztam, igen nagy része van annak, hogy tapasztaltam, hogy az aggályokat keltett olyanoknál is, kik különben a kormány iránt bizalommal viseltetnek és azt támogatni szokták. Ezt helyreállítani — mondom — kötelességem törvényjavaslatom irányában; mert nem akarhatom, hogy ugy állittassék oda a dolog, mintha e törvényjavaslatot tisztán és egyedül személyes bizalomból, nem pedig jóságának, vagy szükséges voltának érzetéből fogadnák el, a kik elfogadják. (Ugy van! jobbfeläl.) A mi már most, t. ház, a többieket illeti;, a közvetlenül előttem szólott t. képviselő urnak, elismerem, legnagyobb részben tárgyilagos felszólalására csak egy pár megjegyzést teszek; mert a többiekre nézve ismételten nyilatkoztam én is már az általános vitánál. Az egyik az, hogy a t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy í8 70-ben azt mondtam, hogy a kormányt egyes főispán hibájáért nem fogja a többség megbuktatni. Kár volt a képviselő urnak 1870-ig visszamenni; három-négy napja is elmondtam, most is mondom, csakhogy hozzáteszem, mit hozzátettem e napokban is, azt, hogy ez tökéletesen áll s mint ő is elismeri, a parlamentarismus természetéből foly, hogy egyes, bár hibás lépésért a többség nem fog elejteni egy kormányt, melynek politikáját általában helyesli. De ha csak nem akarjuk feltenni azt — a mint egy képviselő ur mondotta — hogy Magyarországon mindent lehet tenni: hogy a 70 főispán egyre csinálja a törvénytelenségeket és ez a minister egyre elnézi azokat, ezt is el fogná a többség nézni, ezt feltenni nem lehet, nem szabad. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ebben fekszik a dolog helyes megkülönböztetése. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Nem akarok ugyan élesen nyilatkozni; de a képviselő urak azt állítják: pedig ez ugy van. Kettő közül egy. Vagy arról vannak meggyőződve a t. képviselő urak, hogy soha sem lesz-