Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-211

2gü 211. orsaiigos ülés mareirius 23. 1886, kuljon az az állam, a melyben a hatalom minden, az egyén semmi, mely által azután oly lejtőre lép, melyen tovább haladva veszélyeztetve lesznek nem csak intézményeink, de szabadságunk s lételünk is. (Igaz ! Ugy van! balftlöl.) Az intézmények természetének másnak kell lenni. Szükséges, hogy azok olyanok legyenek, melyek a nemzetet gyengéi ellen megvédelmezzék, jó szokásaiban pedig megerősítsék s nem kívánatos, hogy szemben a nemzetnek vitális és fenmaradásával identicus kérdésekkel és törekvésekkel oly türvény alkottassék, a melyből az ember nem lát egyebet, mint kiolthatatlan szomját a hatalom érdekében minden iránt, a mi annak kedvez és azt elősegíti. (Igaz! Ugyvan! balfelől.) Ez az oka annak, hogy ezen szakaszhoz, mely — mint mondám — nemcsak az összes állami, törvényhatósági és községi hivatalnokokat és tisztviselőket kiszolgáltatja személyes működésükben a kormány korlátlan hatalmának, hanem kiszolgálja közvetve az administratio nagy érdekeit is. részemről nem járulhatok. (Élénk helyeslés balfelöl) Mielőtt azonban határozati javaslatomat beterjeszteném, még csak egyetlen egy megjegyzést kívánok tenni Zichy Antal t. képviselőtársam beszédére. (Halljuk! Halljuk.') A t. képviselő ur kifejezést adott azon véleményének, hogy közte és köztünk nézeteltérés van és hogy ez alig egyenlíthető ki s igyekezett nekünk a törvényjavaslattal szemben oly álláspontot impmálni, melyet mi egyáltalában nem fogadhatunk el. Mi, t. képviselőház, igen is óhajtjuk a kinevezési rendszert mindengarantiávalsa helyi érdekű dolgokban lehetőleg tág önkormányzati berendezéssel; a t. képviselő ur azonban a kinevezési rendszert a korlátlan oinnipotentiával óhajtja. Hogy ily körülmények közt egymást nemcsak hogy nem érthetjük meg, de remélem nem is fogjuk megérteni, az a dolog természetében fekszik. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ennek megjegyzése után a következő határozati javaslatot ajánlom a t. háznak elfogadásra: (olvassa): „Mondjakiaház, hogy az 57. §. azzal küldetik vissza a bizottsághoz, hogy a főispáni hatáskör tekintetében az 1870: XLII. törvényezikk elvi rendelkezéseit állítsa vissza s a mennyiben ez c törvényjavaslat több szakaszaival állana összefüggésben, az erre vonatkozó szakaszokat ez értelemben dolgozza át s újonnan szövegezve, határozathozatal végett tegyen jelentést." (Helyeslés balfelöl.) Elnök l A beadott határozati javaslat fel fog olvastatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Chorin Ferencz képviselő ur óhajt személyes kérdésben szólni. Chorin Ferencz: Azokra, a miket at.képviselő ur a dolog érdemére felhozott, most reflectálni nem fogok, mert erre jogom nincs. Felszólalásom czélja egyedül az, hogy helyreigazítsam a politikai inconsequentia azon vádját, a melyet a t. képviselő ellenem támasztani jónak tartott. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur birálat alá vette politikai eljárásomat. Ehhez neki, mint a ház minden tagjának, joga van. Azonban elvártam volna igazságérzetétől, hogy midőn bírálatot gyakorol, ne hallgassa el azon eseményeket, azon motívumokat, melyek egy a nyilvánosság terén szereplő férfiú eljárására irányadók voltak. Igazsága van a t. képviselő urnak abban, hogy én a jelen kormánynyal szemben éveken keresztül ellentétes állást foglaltam el; sőt hozzátehette volna, hogy 1876-ban kiléptem a szabadelvű pártkörből, mert a bankegyezséggel és az indirect adóknál a kormány által követett politikával akkor egyetérteni nem tudtam. Kilépve 70-ed magammal a szabadelvű pártkörből, alakítottuk a független szabadelvű pártot, mely e czím alatt fennállott 1878-ig. Az 1878 iki választások után az egyezség elfogadtatván, kísérletek történtek köztünk és az ellenzék többi árnyalata között egy közjogi és elvi alapon álló ellenzék létesítésére. És azt hiszem, a t. ház tudja és jól tudja a t. képviselő ur is, hogy a kísérletek hat éven keresztül eredménytelenek maradtak olyannyira, hogy nem voltunk képesek pártot teremteni és az ellenzéki kör szabályainak első szakaszában benn volt, hogy minden párttag egyéni szabadságának s meggyőződésének függetlenségét fentartja macának. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Ily állapotban volt a mérsékelt ellenzéki párt egészen 1884-ig. Megvallom, t. ház, nem szóltam volna soha az akkori eseményekről itt e házban, ha a t. képviselő ur felszólalása egyenesen nein provocál. Mert nem szeretem bármely körnek, a melynek tagja voltam, benső ügyeit a nyilvánosság előtt szellőztetni (Zaj. Halljuk! Halljuk!) 1884-ben jónak találta a mérsékelt ellenzéki kör az országos választások küszöbén politikai szövetségre lépni a főrendiház azon ellenzékével, mely a kormányt nem azért akarta megbuktatni, mert tán reactionarius volt, vagy tán nem volt elég közjogi éle, vagy nem fejtett ki elég erőt Ausztriával szemben, hanem azért, mert a házassági jog terén meg akarta tenni az első lépést előre. (Nagy zaj. Ellenmondás balról. Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak arra emlékezni, hogy ej avaslat, a mely miatt a főrendiházi ellenzék meg akarta buktatni a kormányt, a mérsékelt ellenzék által a házban támogattatott és elfogadtatott. En tehát nem tudtam összeegyeztetni a politikai consequentiával, nem a szabadelvtíséggel, hogy azokkal az elemek-