Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ttléá márczius 21 1818. 261 szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartom azok közreműködését a közgyűlésben Mert azoknak szakértelmét, tárgyismeretét, tapasztalatait és általános értelmiségét csakugyan nem nélkülözhetné a megyei tanácskozás. Hiszen én, ki fia vagyok egy megyének, a melynek tisztikara igen derék és lelkiismeretesen működik, sőt maga a főispánja is nemcsak, hogy a közigazgatást nem gátolja, hanem ellenkezőképen törvénytisztelet és jóakarat által azt előmozdítani iparkodik, csakugyan nem viseltethetem ellenszenvvel, elégületlenséggel a megyei tisztikar tevékenysége és közreműködésével szemben. De, t. ház, tegyük meg a kellő különbséget, a részvétel, illetőleg közreműködés és szavazati jog között. Ohajtandónak és szükségesnek tartom, hogy a megye minden tisztviselője, aki valamit represental, a kitől szakismeret, ügyismeret és tapasztalat várható, folyjon be a tanácskozásba, érvényesítse, ott a maga szellemi tevékenységét. De, hogy a döntésnél résztvegyen-e, azt nem kívánom attól függővé tenni, hogy szellemi tényezője-e a közgyűlésnek, hanem attól, hogy hogyan jutott ő a hivatalába. Mert, t. képviselőház, a megyei képviselő-testület minden esetre képviseleti jelleggel bir, tényezője akar lenni az önkormányzatnak. A tanácskozásba folyjanak be mindazok, a kiknek van mit tanácsolni. De a decisióba ne folyjanak be, csak azok, a kik önkormányzati tényezők és a kiknek ez alapon szavazati jogot is lehet adni. A jeleniegi szakasz pedig a megyei tisztviselőnek nem csak felszólalási, hanem szavazati jogot is ad distinctio nélkül, ha vájjon azon megyei tisztviselő választás vagy kinevezés útján jutott-e hivatalába. Én egyénileg, t. képviselőház nem fektetnék egyáltalában súlyt arra, hogy a megyei tisztviselő szavazattal is bírjon. Én sokkal nagyobbra becsülöm azon szellemi befolyást, a melyet ő a vitatkozásban ismereteinek és a maga szellemi felelősségének érvényesítése által gyakorolhat, mintsem arra az egyéni szavazatra súlyt fektetnék. Ha az a megyei tisztviselő nem képes felszólalása által meggyőzni a közgyűlést, ha ő nem bírhatja szellemi felsőbbsége által a közgyűlést arra, hogy kövesse a tanácsát, akkor ne iparkodjék a maga szavazata által leszavazni az önkormányzati tényezőket. De súlylyal bir azon érv, hogy a tisztviselők egynémelyike önkormányzati tényező, választott közege a megyének. Hogy én mit tartok a jelenlegi választási \ rendszerről és különösen a candidationalis jog j jelenlegi gyakorlásáról, arról már szóltam. Deleg- j alább rá lehet fogni a megyei tisztviselőre, hogy j ő választott közege a megyének és én ezért haj- | landó vagyok azon megyei tisztviselőknek; kik | bár eandidatio mellett, de mégis — külsőleg leg- ; alább — választás útján jöttek bele a hivatalokba, ! szavazati jogot is adni a megyei közgyűlésen: de a jelenlegi szakasz nemcsak a tisztviselők ezen osztályának, hanem a főorvosnak, számvevőnek levéltärnoknak, sőt még egy állami tisztviselőnek, tudniillik az építészeti hivatal főnökének nemcsak ülési, de szavazati jogot is ad. Én ismétlem, hogy különösen ezen most általam felsorolt tisztviselőknek részvételét a tanácskozásokban szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartom. Én nem képzelhetem, hogy bizonyos tárgyalásoknál nélkülözhetni lehetne a főorvosnak, számvevőnek, levéltárnoknak, de különösen az építészeti hivatal főnökének közreműködését és szakszerű tanácsát; de hogy ezek miért szavazzanak a közgyűlésben, erre én semmi okot, semmi ratiót nem látok. (Helyeslés balfelöl) Bátor vagyok tehát indítványozni, t. ház, hogy vegyen részt a megyei közgyűlésben valamennyi megyei tisztviselő, sőt ezen általam most nevezett tisztviselő is, ki nélkülözhetetlen ott, mert a megye jelenleg nem bir építészeti karral és igy saját közegével, mondom, vegyenek részt valamennyien a tanácskozásban és bírjanak felszólalási joggal, de szavazati joggal ne bírjanak, miután nem választott közegei a megyének. Ajánlom eziránti módosítványomat. (Helyeslés balfelöl.) Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt, mely igy szól): „Az első bekezdésben azon szavak: „főorvos, központi számvevők, levéltárnokok, a második bekezdésben pedig ezen szavak: „főorvos, számvevők és levéltárnokok

a hagyassanak ki; az utolsó bekezdésben ezen szavak helyett „ülés és .szavazattal" tétessék: „üléssel". {Helyeslés balfelöl.) Bernáth Dezső: T. ház! Felszólalásomnak oka ugyanaz, a mi Zichy Antal képviselőtársamé volt, tudniillik e szakasz pongyola szövegezése, melyre nézve nekem egy módosítványom volna és azt hiszem, hogy ez még annál is precisebb volna, mint a mitZichyAntal t. képviselő ur indítványozott. Abban az esetben azonban, ha az enyém el nem fogadtatnék, nagyon szívesen hozzájárulok az övéhez. Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt, mely igy szól): Szövégeztessék az 51. §. a következőképen. „A közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak: vármegyékben az alispán, fő- és aljegyzők, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, főszolgabirák, pénztárnokok, központi számvevők, levéltárnokok s a rendezett tanácsú városok polgármesterei és az illető törvényhatóság területén rendszeresített államépítészeti hivatal főnöke; városi törvényhatóságokban a polgármester, fő- és aljegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos,