Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ülé« márcains 22. 1886. 259 bármit elvonni, helytelennek tartanám. Hanem egyre ) vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat és a t. ministerelnök urat is, ki szintén a jegyzők függetlenségéről beszélt. (Malijuk!) Én arra bátorkodom figyelmeztetni a f. házat, hogy ezen független állást, mely ma a pontos és hivatalát jól értő jegyzőnek megvan, nem czélszerü csorbítani és figyelmeztetni a 68. és 71. §-ra, a hol már zaklatásoknak tétetnek ki a jegyzők. Ha tudnám, hogy ezek a szakaszok el fognak fogadtatni, nem oly könnyen szavaznék a jelen szakasz ellen, a hol az van mondva, hogy a felebbezés kizárásával büntethető annyiszor, a mennyiszer tetszik. Ha ezen szakaszok életbe fognak lépni, akkor vége a jegyzők függetlenségének s akkor ők egészen máskép fognak gondolkozni; de a mig ezen szakaszok elfogadva nincsenek, a legjobb lelkiismerettel és meggyőződéssel nemcsak, hogy Gulner t. képviselő ur indítványát el nem fogadhatom, hanem még a 68. íjban foglalt biztosítékot is feleslegesnek tartom. B. Andreánszky Gábor: T. képviselőház! Én csak röviden akarok reflectálni a t. kép- | viselő ur beszédére. Készemről szintúgy tisztelem j a jegyző urakat, mint ő, de nem volt szerencsém } eddig azt tapasztalni, hogy kivált a választásoknál oly nagyon függetlenek volnának. A megyében is, a kerületben is, a hol megválasztatni sze- j rencsém volt, független jegyzővel csak egy-kettő- j vei, mint ritka kivételekkel találkoztam. Nógrádmegyében egy alispán-választásnál akkor, midőn már a kormánypárti alispánjelölt ügye nagyon rosszul állott, a mennyiben ő az első szavazásnál megbukott, a kijelölő bizottság választásakor a főispán magához hivatta az összes körjegyzőket, tartott nekik egy predicatiót, minek eredménye az lett, hogy mig mi az első választásnál 17 sióval többségben voltunk, a másodiknál szépen megbuktunk. Ezt tapasztaltam én a megyében s ezt kívántam Almássy képviselőtársam felszólalására elmondani. Részemről Gulner kápviselő ur módosítványát pártolom. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Csak egy pár rövid szót kell még mondanom (Halljuk!) azok folytán, mik felszólalásom óta felhozattak. (Halljuk!) Nem szükséges sokat mondanom, mert azon különbséget, a mely van abban, hogy a községi elöljárók a választásból is kizárassanak és abban, hogy a felettük levő tisztviselő iránti fegyelmi rendelkezésekben résztvehessenek, Pulszky Ágoston képviselő ur igen alaposan és helyesenkifejtette. És nem is gondolnám, hogy kétségbevonható legyen az, hogy mig a választási actus alatt egyszer lehet esetleg a jegyzőnek befolyása a szolgabíró sorsára, ha azokban j is jogosult marad, a mikből ezen javaslat kizárja, a szolgabírónak összes működése ideje alatt gyakorolhatna rá befolyást és tarthatná őt bizonyos erkölcsi függésben és ez által minden esetre előállana az az eset, a mi eddig csakugyan létezett is, hogy a szolgabíró volna felügyelője a jegyzőnek, de viszont ez felügyeleti jogot gyakorolna a szolgabíró felett, a mi, azt hiszem, semmi helyes administrativ fogalomnak meg nem felel, (ügy van! jobhfelöl.) Grünwald képviselő ur azt mondja, hogy én a gouvernementalis eszmével vagyok ellentétben, azt mondja, hogy én, miután Gulner képviselő ur módosítványát el nem fogadom, a községi és a megyei jobb administratiót nem akarom elfogadni. Én, t. képviselőház, nem tehetek róla, ha valaki abból indul ki, hogy csak egy út helyes ezen a világon és ez az út az, a melyet ő jónak tart {ügy van! jobbfelöl) és hogy a ki ez utat vakon nem követi, az nem is akarhatja azt a jó ezélt, a mit ő akar. A ki ebből indul ki, azzal vitázni ily kérdésekben per absolutum felesleges. (Helyeslés jobbfel 61.) Még csak egyet! GrófApponyi t. képviselő ur a függetlenségről általán mondottakkal szemben azt hozta fel, hogy hisz az egy általános igazság, melyet én minden esetben vagy igen gyakran már emlegettem, de a mely kellő értelmezés nélkül semmit sem jelent. Hát, t.képviselőház, én azt hiszem, hogy ennek ezen most fenforgó concret eset szempontjából értelme van és azt hiszem, hogy midőn mások egész általánosságban emlegetik, hogy nekik csak független emberek kellenek, az csakugyan nem általánosságba mené^, hanem azzal szemben indokolás, ha valaki a függetlenség természetszerű alapjait fejtegeti. (Ugy van! jdbfelol.) És én megnyugtathatom gróf Apponyi képviselő urat: én annyira nem szeretek a más mezején kalandozni, hogy én általános igazságokat felhozni nem szoktam és most sem hoztam fel. (Helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Különben, t. képviselőház, elmondottam indokaimat, melyek miatt Gulner képviselő ur módosítását elfogadhatónak nem tartom. Most a hallottak daczára is nézetem mellett megmaradva, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatnak ezen pontját, ugy a mint van, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobhfelöl.) Grünwald Béla: T. képviselőház! Bocsánatot kérek, csak néhány szót akarok szólani, mert az igen t. ministerelnök ur, ugy látszik, teljesen félreértette szavaimat s azokból oly következtetéseket vont le, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. (Halljuk!) A ministerelnök ur ugyanis engem mintegy maniacust állított a t. képviselőház elé, (Derültség balfelöl) a kinek bizonyos nézetei vannak és a ki, mihelyt valaki azokkal egyet nem ért, ezt elítéli. Ennek következtében a minister33*