Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-210
246 ~ 10- or zágos ülés márezius 22. 1S86. t. képviselőtársamnak azért mondani, hogy ezekből, reménylem, tudomást fog meríteni arról, hogy az nincs helyén, a mit mondott, hogy a magyar államnak népculturai missiója nincsen — mert ezt is méltóztatott mondani . . . Babes Vincze: Nem mondtam! Madarász József: De igen! Másodszor pedig méltóztatott mondani azt, hogy ott, a hol a magyarság kezében van a befolyás, ott a legnagyobb sötétség uralkodik. Nem akarok 1848-ra hivatkozni a képviselő úrral szemben, a mely 1848-iki törvényben világosan ki van téve, hogy minden törvényhatóságban a bizottsági nyelv egyedül az állam nyelve, a magyar nemzeti nyelv. (Ugy van! balfelöl.) Én nem akarok a t. képviselő úrral vitatkozni az 1872-ben és azóta meghozott törvények felől sem, hanem vissza kívánom vezetni a t. képviselő ur figyelmét véletlenül nálam levő bizonyos törvényekre. Keresse ki a magyar törvénytárból: emlékezzék vissza az 1790/91: XVI. és az 1792: VII. törvényczikkekre és akkor nem mondhatja a t. képviselő ur, hogy mi most a más nyelven beszélő nemzetiségeket, népfajokat el akarjuk hódítani. Az 1790/91 : XVI. törvényczikk kimondja, hogy ő Felségének kegyes beleegyezésével a magyar nyelv rendes tanítási nyelvvé válik. Miért? Azért, hogy azoknak is, kik más nyelven beszélnek, megadassék az alkalom arra, hogy ezen nyelvet megtanulhassák, mert természetesen az állam érdekében fekszik, hogy miután az 1792: VII. törvényczikk kimondja, hogy egy bizonyos időszak múlva csakis azok foglalhatnak el hivatalt az állami közigazgatás és törvénykezés terén, a kik magyarul tudnak, meg legyen az illetőknek adva az alkalom, képesíteni magukat ezen hivatalok elfoglalására. Én tehát az 1790,91. és 1792. törvényeket, a melyek, gondolom, elég régen hozattak már, a t. képviselő urnak figyelmébe hozó..* azért, mert én nem értem, miért akarja megtagadni a magyar államtól, hogy nem csak a magyar fajt, hanem általában itt az országban lakó másnemű népeket is hivatva volna a culturában előrevinni ? És másodszor, hogy a magyar államnak, ugy mint minden más államnak legfőbb kötelessége azon culturában vinni előre a népet, a mely cultura által megnyílik előtte minden hivatal, tisztség és a melyre nézve minden állam megköveteli és a magyar állam is megkövetelheti minden polgárától, hogy ezt a nyelvet értse, mint hazájának, mint nemzetének nyelvét. (Helyeslés.) Mert a ki itt lakik, az lehet más nemzetiségi, de én sem itt e képviselőházban nemzetiségű képviselőt nem ismerek, (Általános élénk helyeslés) sem a törvény nem ismer; itt e házban csak magyar nemzeti képviselők ülnek. (Általános élénk helyeslés.) Másodszor lehetetlen, hogy saját hazámnak, saját államomnak azon jogát, melylyel minden más állam, még az a román kis államocska is bir, fentartani ne akarjam, hogy sem mint nemzetiségi képviselő ne beszéljen senki, hanem csak mint magyar nemzeti képviselő; (Általánoshelyeslés)sem. meg ne tagadtassék a magyar államnak azon joga és kötelessége, hogy minden polgárának megadja az alkalmat, hogy a magyar nyelvet taníttatván, azok, a kik azt megtanulni óhajtják és a kiknek ez kötelesség is, azt elsajátíthassák azért is, hogy mindnyájan részesüljenek azon szerencsében, hogy iít a képviselőházban is a hazának, a nemzetnek hű gyermekeiként teljesítsék kötelességeiket. (Általános élénk helyeslés.) Babes Vincze: Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Halljuk!) Én, t. képviselőház, nem mondtam, hogy Magyarországnak, a magyar államnak, culturmissiója nincs. Sőt azt mondtam, hogy igen helyes a vindicált culturális missio ; de bizonyítsuk ezt tettekben is, ne csak szavakban, sőt azt is hozzátettem, hogy nem csak helyes, de egyetlen biztosítéka jövőjére nézve. Másodszor azt sem állítottom.hogy magam mint nemzetiségi képviselő ülök itt, azt ugy is tudja mindenki hogy mi czímen ülök itt és kiket képviselek. Én azt gondolom, hogy itt ép ugy ülök, mint Madarász József képviselő ur. (Egy hang a szélső hátoldalról: Csakhogy ugy is legyen!) Láng Lajos: T. ház! (Halljuk/) Engedje meg a t. ház, hogy én csak egy adattal rectificáljam a képviselő urnak ide vonatkozó állításait. Nem szándékozom részletesen foglalkozni beszédével, de arra az állítására vonatkozólag, hogy a cultura épen a magyar megyékben áll a legrosszabbul, akarok felvilágosítással szolgálni. (Halljuk!) Ez oly állítás, a melynek viszonzás és rectificálás nélkül nem szabad elhangoznia. Én nem akarok sok számot idézni, t. képviselőház, de egyetlen, ép a legközelebb kezeinkbe került hivatalosan szétosztott publicátióból bátor vagyok megjegyezni, hogy az, ami a culturának egyik kiváló ismérve, hogy tudniillik a tankötelesek mily százaléka jár iskolába : épen a képviselő ur ellen szói, mert ebből kitűnik, hogy a magyar faj nem áll hátul e tekintetben, mert 1000 tanköteles közül 800-nál több jár iskolába és egyetlen nemzetiségnél sem jár 900. Ellenben azon nemzetiség, a mely valamennyi között legbátrabb áll, az a román. Annál az iskolába járók száma 1000 tanköteles közül 586. Azt hiszem, ez egy oly körülmény, a mely azt mutatja, hogy az ország valamennyi nemzetiségei közt ép a román nemzetiség áll e téren leghátul. Ezt én nem akarom szégyenéül, vagy hibájául felróni... Babes Vincze: Szégyelje az ország! Láng Lajos: • •. de tagadni nem lehet, hogy ha ily körülmények között a magyar állam a maga
