Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

232 209. orsiságos ülés mircíiiiv 2ü. 1SS6. egyes nagyon praegnans különbözeteket lehet kiigazítani. Már most, ha megmarad a 3 évenkénti választás, meglehet, a népszámlálás 9-ik évére esik a három év eleje. Megtörténik tehát a választás s egy év múlva a népszámlálás eredménye megmutatja, hogy egészen máskép kellett volna a kerületeket beosztani, de már akkor az előbbi választás még két évre érvényes. A kerületek új beosztása tehát csak két évvel a szükség felmerülése után történik, a mikor az, meglehet, már megint nem lehet teljesen igazságos és megfelelő. Ezen egyszerűen gyakorlati, de az igazságos beosztásnak megfelelő szempout az indoka annak, hogy a törvényjavaslat a 3 és 6 év helyett az 5 és 10 évet proponálta. Elvi szempontot, mondom, nem látok benne. Hiszen mondhatnám, hogy a megyei bizottságoknak és azon bizottságokban a választott tagoknak a tekintélyét növeli; de én nem akarom erre a térre vinni a dolgot Ismétlem, előttem tisztán a mondott gyakorlati szempont állott, épen azért első sorban kérem a t. házat, méltóztassanak elfogadni a szöveget, ngy a hogy van, de ha az el nem fogadtatnék, akkor kérném, hogy miután a megkülönböztetés tételét megyei és városi törvényhatóságok közt, a mi a jogkört illeti — a mint már más alkalommal volt szerencsém nyilvánítani — nem tartom helyesnek: inkább a Sághy képviselő ur módosítványát, mint a Horvát Boldizsár képviselő úrét méltóztassanak elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a 32. § t a bizottság szövegezése szerint változatlanul a számokra nézve is — mert a szöveg többi része nincs is megtámadva — igen vagy nem? Ha ez nem fogadtatik el, akkor a Horvát Boldizsár képviselő ur módosítványát, mint az eredeti szöveghez közelebb állót fogom feltenni szavazásra. S ha ez sem fogadtatik el, akkor következik a Sághy képviselő ur módosítványa. Szavazás előtt még egyszer fel fognak olvastatni a módosítványok. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a mödositványokat). Szederkényi Nándor: A kérdés feltevéséhez kívánok szólani. Én kérem a t. házat, méltóztassék a szavazást ugy elrendelni — mert az elnök ur szavaiból ugy vettem ki, hogy előbb a Horvát Boldizsár képviselő ur módosítványát kívánja feltenni — hogy előbb a Sághy képviselő ur módosítványa bocsáttassék szavazásra. (Zaj.) Elnök: En nem tehetem magamtól a kérdést fel másként, mint a hogy a házszabályok rendelik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek szerint pedig első sorban azon módosítványt kell szavazásra | kitűznöm, mely a szerkezethez közelebb áll és csak azután azt, a mely attól távolabb áll. Már pedig a Horváth képviselő ur módosítványa áll közelebb a szöveghez. (Helyeslés.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én is a kérdéshez kívánok szólani. (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy a szabályok mindenek előtt azt kívánják, hogy mindenki a maga meggyőződése szerint szavazhasson. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Már pedig ha a kérdés azon sorrendben tétetik fel, melyben a t. elnök ur most kijelenteni szives volt, ehetetlen lesz kinek-kinek meggyőződése szerint szavazni. (Igás! Ugy van! a balés szélső baluldalon.) Én például első sorban nem szavazhatok a Horvát Boldizsár képviselő ur módosítványára. De ő maga is csak feltételesen adta be módosítványát, a mennyiben a Sághy képviselő uré el nem fogadtatnék. En tehát azt hiszem, hogy e tekintetben talán a főszempont mégis az volna, hogy mindenki a maga meggyőződése szerint szavazhasson s ezen szempont azt kívánja, hogy először a Sághy t. képviselőtársam módosítványa tétessék fel szavazásra s ha az el nem fogadtatik, következzék a Horvát Boldizsár t. képviselő uré. (Helyeslés a bal-és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En mindenek előtt ugy értelmezem a történt felszólalásokat, hogy először a szövegre kell szavazni és csak azután a módosítványokra. (Általános helyeslés.) Ennek megjegyzésével ki kell jelentenem, hogy a házszabályok szerint a ház t. elnöke másként határozottan nem teheti fel a kérdést, mint a hogyan föltette. De ha a t. ház egyhangúlag belenyugszik, hogy ez megváltoztattassák, annak semmi akadálya nincs és én részemről is kérem, méltóztassék belenyugodni, hogy a módosítványok azon sorrendben tétessenek szavazásra, a mint itt kívántatott, azaz: először a Sághy képviselő uré, azután a Horvát Boldizsár képviselő uré. (Helyeslés.) Elnök: Azért voltam bátor kijelenteni,hogy én nem tehetem föl máskép a kérdést, mint a hogy a házszabályok előírják. De, ha a t. ház beleegyezik, akkor először a bizottság szövegezése, azután a Sághy képviselő ur módosítványa és végre a Horvát képviselő ur módosítványa fog szavazás alá bocsáttatni. (Helyeslés.) Kérdem tehát: elfogadja-e a ház a bizottság által beterjesztett 32. § t, az abban előforduló számokra vonatkozólag is változatlanul szemben e beadott módosítványokkal ? A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el a bizottság szövegezését. (Megtörténik. FélkiálI tások szélső balfelöl: Meg kell számlálni!) Kérem