Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

208, országos ülés márczims 19. 1SS6. 213 bűntény vagy vétség miatt elzáratik: helyes-e, hogy az elzárás ténye egyúttal megfoszsza az illetőt a politikai jogok egy lényeges attribútumá­nak gyakorolhatásától is? Azt hiszem, t. ház, hogy itt igen nehéz meg­állapítani a kellő katárvonalt. Mert nézetem szerint helytelen volna csak azon a bűntények vagy vét­ségek elkövetésére terjeszteni ki a bizottsági tagság elvesztését, melyek a törvényben egyúttal a politikai jogok felfüggesztésével vannak sújtva. Mert számos oly bűntény vagy vétséget ismerek, melyre mellékbüntetés nincs szabva, de azért azt, ki elkövetésük miatt börtönre vagy fogházba került, a törvényhatóság bizottsági tagjai között megtűrni még sem lehet. Van szerencsém tehát az ellentétes nézetek megszüntetése végett egy módosítványt beadni, mely tán képes lesz eloszlatni az e szakasz iránt felmerült aggályokat. A 23. §. h) pontja helyett ez volna teendő: „A ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejtíleg vád alá helyezve, melyre a büntető törvénykönyv hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg; továbbá a ki fegyház, börtön, vagy három hónapot meghaladó fogház vagy állam­fogház, vagy a politikai jogok gyakorlatának fel­függesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; végre a ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerejtíleg elítélve volt." E módosítás által el lesz érve az a czél, hogy a ki csekélyebb beszámítás alá eső jogsértés miatt három hónapon alóli szabadságvesztésben marasz­taltatok el, a szabadságvesztés daczára ne veszítse el azt a jogát, hogy a törvényhatósági bizottság tagja maradjon. Ha hosszabb időre van elítélve, akkor igenis megszűnjék 1 izottsági tagsági joga, mert nem volna helyes, hogy azok, kik hosszabb tartamú szabadság-büntetés hatálya alatt állnak, ily fontos politikai jogok gyakorlatában meg­töressenek. {Helyeslés a jobboldalon.) Szathmáry György jegyző (olvassa a a módosítványt). Szalay Károly: T, ház! Minthogy azon czéit, a melyet én módosítvány ómmal elérni akartam, legalább megközelíti azon módosítvány, melyet Chorin t. képviselőtársam benyújtott: én a magamét visszavonom s hozzájárulok előttem SZÓIOÍX t. képviselő ur móflosíiványához. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság elő­adóját. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Mielőtt az egyes módosítványokra áttérnék, legyen szabad Sághy Gyula t. barátomnak megjegyezni azt, hogy ha én előbbi beszédében nem hallottam azt, hogy ő az 50. §-ra vonatkozást tett, az nem figyelmet­lenségből történt, hanem tulajdonítható azon zaj­nak, mely sokszor lehetetlenné teszi, hogy az egyes szónokokat megértsem. Mikor tehát beszédére reflectáltam, észrevételem tisztán csak módosít­ványára vonatkozott. Módosítványának lényegére térve át, kérem a t. házat, hogy Sághy t. képviselőtársam módosít­ványát ne méltóztassék elfogadni; ne méltóztassék elfogadni egyszerűen azon okból, mert a régebbi törvénynek c) pontja, mely a számadási viszonyról szól, az eddigi gyakorlat tanúsága szerint zavarra adott okot, miután az teljesen praecise meghatároz­ható fogalom nem volt. Ebből igen sok sérelem származott. S épen ennek tulajdonítható, különösen a városi törvényhatóságok részéről a törvény­hozáshoz intézett kérvényekben foglalt azon ké­relem, hogy ezen kifejezés praecisebben határoz­tassék meg. A bízottság az 50-ik §-ban ezen fogalmat az által kívánta közelebbről meghatározni, hogy alatta csakis a szerződési viszonyt értette. Ugyanezen oknál fogva nem fogadhatom el a bizottság nevében Enyedy Lukács t. képviselő ur indítványát sem, a ki a kizárást a vállalkozási viszonyra kívánja szorítani, minthogy a „vállal­kozási viszony" sem képez oly praecis kifejezést, mint a milyen az 50 ik §-ban használtatik, tudni­illik a bérleti és szerződési viszony. A községi és körjegyző kizárására vonat­kozó indítványt, mely a bizottságban is beható tárgyalásnak képezte alapját, azok után, a miket az igen t. ministerelnök ur mondott, csak még egyett kívánok indokolásul felhozni. Es ez az, hogy igen szívesen hozzájárulnék azon indítvány­hoz, ha törvényt az ország egyes vidékeire nézve lehetne alkotni; de minthogy ezen törvényjavas­lat törvénynyé válván, az egész országra egyenlő hatálylyal fog birni, én igen helytelen intézkedés­nek tartanám, ha a községi és körjegyzők, a kik különben is szakértelmükkel igen sok törvény­katóságban az értelmiség nagyobb színvonalán álló közegek, a bizottságból kizáratnának. T. ház! Minthogy Andreánszky képviselő ur módosítványát visszavonta, nem szükséges, hogy arra reflectáljak. Es így csak egy módosítvány van hátra, tudniillik a h) pontra vonatkozó, a melyre nézve, miután Szalay Károly képviselő ur a maga módosítványát visszavonta, éii a Chorin képviselő ur által beadott módosítványhoz a bi­zottság részéről hozzájárulok és kérem a t. házat, hogy ezen módosítványnak kivételével a szakaszt változatlanul elfogadni és a többi módosítványo­kat elvetni méltóztassék. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Következik a szavazás. Ki kell jelentenem, hogy Andreánszky képviselő ur, a ki kénytelen volt az ülésből távozni, módosítványát visszavontnak kívánja tekintetni. Ha tehát senki

Next

/
Thumbnails
Contents