Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

208. országos, ftlég máreisins 1». Í888. 207 A határozati javaslat másik része a ti) pontra | vonatkozik. És itt mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy nem lehetek egy nézeten Lázár Ádám t. képviselőtársammal, aki ezen szakaszhoz szintén módosítást nyújtott be. És én azt hiszem, hogy bármily messzemenő legyen valamely intézkedés, mely a törvényhatósági bizottság tisztaságát óvja, azt el kell fogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha tehát tökéletesen igaz is az, hogy bizonyos idő múlva a nyereségvágyból származott bűntények folytán hozott ítélet hatálya megszűnik, mindezáltal azt hiszem, teljesen helyes azon intézkedés, mely a nyereségvágyból eredt bűntett folytán elítéltre vonatkozólag e kizárást egy szermindenkorra kimondja. De nem tartanám helyesnek, t. képviselőház ha általában mondatnék ki, hogy nem lehet bizottsági tag, ki bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen vád alá van helyezve; mert ez esetben azon nevezetes anomália fordulna elő, hogy az illető, a ki vád alá helyezés miatt felfüggesztetik a bizottsági tagságtól, illetőleg ezen jogosságától megfosztatik, az esetben, ha elítéltetnék, nevezetesen jobb helyzetbe jutna. De legnagyobb aggályom vonatkozik azon szóra, a mely a ti) pont alatt előfordul, mely arról intézkedik, hogy a mint valaki szabadságvesztésre szóló ítélet hatálya alatt áll, a bizottságnak tagja többé nem lehet. Hát kérdem, ha valaki párbaj miatt elítéltetik, mondjuk, 8 'napra, hol van annak ratiója, hogy az illető azért, mert szabadságvesztés büntetése alatt áll, a bizottságnak tagja nem lehet, vagy pedig a tagságot elveszti? Erre vonatkozólag eltérve Lázár Ádám képviselőtársam módosítványától, egy önálló módosítványt vagyok bátor benyújtani, kérve, hogy azt elfogadni méltóztassék. A módosítvány ekként hangzik: A ki oly bűntény miatt, a melylyel a törvény szerint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése jár, jogérvényesen vád alá helyeztetett, vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; nyerességvágyból eredő, bűntett vagy vétség miatt elítélve volt stb. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Miután már több módosítvány adatott be ezen szakaszhoz, szabad legyen azokra egy pár szóval reflectálnom. (Halljuk !) Mindenekelőtt megjegyezve, hogy az épen most beadott módosítványra, azt hiszem nálamnál avatottabb, a jogi kifejezéseket alaposabban ismerők fognak nyilatkozhatni, ez alkalommal megjegyzést tenni nem szándékom, kezdem nyilatkozatomat azon rendben, a mint a módosítványok beadattak és igy reflectá'ni kívánok Sághy képviselő ur két módosítványára, a kinek különben beszédjére csak azt jegyzem meg, hogy mai felszólalása is igazolta, hogy nehezen van épen Ő hivatva valakinek a tárgyilagosság szükséges és illendő voltáról felolvasást tartani. (Derültség és helyeslés a jobb oldalon.) A mi már módosítványait illeti, igenis, öntudatosan és nem mulasztásból hagyatott ki az a bizonyos c) pont és vétetett más alakban fel a törvényjavaslat 50. §-ába. Történt pedig az azért. mert, a mint az ezen irányban nyilatkozott városok legnagyobb része saját tapasztalatából felfejté, azon intézkedés, mely egyáltalában a bizottsági tagságból kizárt mindenkit, a ki egy várossal szerződési viszonyban áll, a városokra nézve határozottan károsnak bizonyult. Károsnak bizonyult pedig azért, mert sokaknak a város legjelesbjeihez tari tozók közül vagy a bérleti viszonyról, vagy a tagságról kellett lemondani. Egyik esetben közreműködésüket nélkülözte a bizottság, a másik esetben, ha ezt választották, elvesztették anyagi viszonyaik tekintetében azokat, a kik legtöbb hasznot és legbiztosabban tudtak volna az illető városnak adni. Ez a tapasztalat, melyet szereztek a városok és szerzett a városok jelentései után a belügyministerium és épen azért azt hiszem, hogy sokkal helyesebb az, a mi ezen ) törvényjavaslatban mondatik, hogy az ilyenek lehessenek tagjai a bizottságnak, de ne vehessenek részt abban nemcsak akkor, mikor épen az őket érdeklő bérletről van szó, hanem egyáltalában minden olyan alkalommal, midőn bérleti viszonyokról s az ezzel kapcsolatos kérdésekről van szó ; (Helyeslés a jobboldalon) mert ez által kizáratik az is, hogy — a régi példa szerint kéz kezet mosván —- egyik a másikat támogathassa, mert ' mindazon kérdésekben, a melyek egyáltalán ezen viszonyokat érdeklik, a részvételtől kizárva maradnak azok, kik a városnak birtokait, vagy haszonélvezeteit bérlik. En tehát ez irányban kérném a szakaszt fentartani. A második módosítványt, megvallom, alig birom intentiójában megfogni, mert, ha jól értettem és jói emlékezem, azt kívánja a képviselő ur, hogy az e) pontba ez tétessék: a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és ingatlan után adót nem fizet. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mit nem bir ?) Engedelmet kérek, a módosítványban az van: ingatlan után adót nem fizet. (Zaj a szélső baloldalon.) Kérem akkor felolvastatni a módosítványt. (Halljuk!) Elnök: A módosítvány ezt mondja: „Kétév óta

a és „nem bir" szavak közé tétessék: „ingatlant". Tisza Kálmán ministerelnök: Azt gondolom, t. h4ü, hogy még ez is megszorítás ok és czél nélkül. Mert e szerint igy szólna a szakasz: A ki a törvényhatóság területén legalább két év óta ingatlant nem bir, vagy ott nem lakik. Ez a fogalom: „ingatlan", nagyon szűk; mert utoljára,