Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

20$. országos ülés márezins 19. 1888 205 litikai jogok gyakorlatának felfüggesztése és ennek időtartama is, de meg van egyszersmind mondva az, hogy midőn lejár ez az időtartam, azontúl további hatása a büntetésnek nincs. A h) pont végtétele azonban ugy látszik, arra ezóloz, hogy ha valaki nyereségvágybői eredő bűntettért vagy vétségért, teszem azt lopásért, orvgazdaságért, sikkasztásért stb. elítéltetett, az tekintet nélkül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére nézve kimondott határidő lejártára, végleg kizárva marad a bizottsági tagság gyakorlatából. Ez tehát kettős büntetés, mely sem méltányos, sem igazságos s : nnál kevésbé felel meg a törvényeknek és a fennálló gyakorlatnak, sőt elfogadás esetében az 1874:XXXII1. törvényczikk 12. §-a szerint fennálló intézkedésen az országgyűlési képviselőválasztók és választhatókra nézve indokolatlanul nemcsak túlmenne, midőn a bizottsági tagságot szigorúbb feltételekhez köti. Remélem, hogy ezen felszólalásom következtében megnyugtat vagy az előadó ur, vagy a t. ministerelnök ur nyilatkozata és azon esetre nem lesz szükség módosításra, ha azonban fentartják ezt a szöveget, azon esetre kénytelen vagyok egy a törvényes fogalmakkal és a büntetőjogi gyakorlattal összhangzó módosítványt beterjeszteni és elfogadásra ajánlani, mely módosítvány következőkép hangzik: „Ezen szakasz h) pontja akként lenne újra szövegezendő: „a ki bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen vád alá helyezve, vizsgálati fogság alatt van, szabadságvesztésre vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetett, a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt." Ajánlom módosítvány ómat elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Körösi Sándor: T. ház! {Halljuk/ Halljuk!) Nem szólaltam volna fel, ha itt e házban a szakasz ellen felhozott meritorius vádak mellett inmeritorius vádak nem hozattak volna fel. Nevezetesen Sághy Gyula t. képviselőtársam azt állította, hogy a kormánypárt kerüli a beható tárgyalást. Ezt megczáfolják, ha végig nézi a naplót, a kormánypárt részéről az általános tárgyalásban történt felszólalások. Megczáfolja ezt a részletes vita is. Mi igenis szólunk akkor, mikor nekünk tetszik, mikor jónak látjuk s mikor azt szükségesnek tartjuk. (Igaz! Ugy van! jobbfelől) A t. képviselő ur még azt is állította, hogy voltak esetek, midőn a ministerelnök ur saját pártjával szemben az ellenzék segítségével vitt törvényjavaslatokat keresztül. Erről, t. ház, nincs tudomásom. Van tudomásom arról, hogy az ellenzék nagy része a középtanodai törvényjavaslatnak tárgyalásakor compromissumra lépett a kormánypárttal és segédkezett annak megalkotásánál. Azonban senki sem tud felhozni oly esetet, hogy ellenünk a ministerelnök az ellenzék segélyét vette volna igénybe, mert mi mindig hűségesen támogattuk őt azon javaslatoknál, a melyek meggyőződésünk szerint jók voltak. Egyszer ellenünk azt a vádat emelni, hogy vakon követjük a ministerelnök urat, máskor meg azt állítani, hogy az ellenzék segítségére van szükség, hogy jó törvényjavaslatokat vigyen keresztül: nem lehet, mert ez egymásnak ellent mond. E kettő nem fér össze. (Helyeslés jobbfelől.) A mi már most különösen Sághy Gyula t. képviselő urnak érdemleges kifogásait illeti, én is az ő nézetén volnék (Felkiáltások szélső balfélöl: Ha!) s én is kifogásolnám azt, hogy az, a ki szerződéses vagy számadási viszonyban van a törvényhatósággal, bizottsági tag lehessen, h a az 50. S. nem volna. De az 50. §-ban benn van, hogy a ki szerződési vagy számadási viszonyban van, az őt érdeklő ügyben a közgyűlésen nem bir szavazattal és ez engem tökéletesen kielégít. A t. képviselő ur hivatkozott arra, hogy ő bizottsági tag és hogy neki vannak tapasztalatai. Én is vagyok, nem ugyan a fővárosban, hanem Debreczenben s igy nekem is vannak tapasztalataim. Benne van a törvényben, hogy nem lehet bizottsági tag, a ki szerződési viszonyban áll a törvényhatósággal. És mit tesznek? Azt, hogy nejeikkel köttetnek szerződést és ezek folyamodnak a haszonbér elengedéseért. Ezen esetben a férjek részt vesznek a bizottsági ülésben, mert nincsenek szerződéses viszonyban a törvényhatósággal. A törvény tehát kijátszható volt s lenne most is, ha ekként méltóztatnának azt megállapítani. Azonban nem lesz kijátszható akkor, ha a törvény határozottan kimondja, hogy az ilyen bizottsági tag, ki érdekelve van, nem bir szavazattal, mert neje által érdekeltté lesz. Szerintem ez elegendő biztosíték. Másrészt tudjuk azt, hogy a legvagyonosabb és a legértelmesebb városi polgárok azok, kik haszonbérelnek. Ha tehát ezek ettől elüttetnek, a város szenvedi a kárt, mert nem lesz concurrentia a bérletnél. Kár volna, t. ház, ezt az elemet kizárni, mert ha valaki a legelőt kibérli is, ezért még a városi iskolai ügyekben, a téglaégető kemencze, vagy pedig kaszárnyák építése kérdésében hasznos szolgálatokat tehet a közgyűlésen és jó lesz az ő szavazata a többiek szavazata mellett. Ezek voltak észrevételeim Sághy Gyula t. képviselő ur állításaira és kifogásaira s kijelentem, hogy az ő kifogásaival szemben elfogadom a törvényjavaslatot ugy, a mint van, mert az 50. §-ban elegendő biztosítékot látok. {Helyeslés jobbfelől) Végre meg kell még emlékeznem Fenvvessy Ferencz t. képviselő ur indítványról is. En azt részemről elvben elfogadhatónak találom és azt