Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

204 208. orwágos ölés aáreeins 19 1S86. midőn a megyei administratio felett hosszasabb vita folyt a házban, felemeltem igénytelen szavamat én is és különösen hangsúlyoztam azt, hogy mily hátrányos az administratióra az, hogy a választott megyei bizottsági tagok közt, nagy részt községi és körjegyzők foglalnak helyet. Már az alkalommal a túloldalról többen, mint tudom, igen befolyásos képviselők támogatták ezen felszólalásomat. Ugyanezen alkalommal a t. belügyminister ur felszólalásomra válaszolván, elvileg elfogadta az én álláspontomat, sőt határozottan mondta: „majd ha be fogom nyújtani a t. háznak javaslatomat e tekintetben, meg fogom látni, hogy azon képviselő urak fogják-e azt támogatni". Fájdalom, azt tapasztaltam, hogy a t. belügyminister ur ebben is, mint nagyon sokban alig két év óta megváltoztatta nézetét, legalább e javaslatban nem látok sehol e tekintetben indítványt. Azért megragadom az alkalmat, hogy ez indítványt megtegyem és engedje meg a t. ház, hogy azt pár szóval indokolhassam. [Halljuk!) A községi és körjegyzők nézetem szerintnem lehetnek a törvényhatósági bizottság tagjai, mert hogyan ellenőrizhessék őket azon tisztviselők, a kik fegyelmi tekintetben tőlük függnek ? (Ügy van! a sxélső baloldalon.) Hogyan ellenőrizhesse a szolgabíró azon községi jegyzőt, a kitől a bekövetkezendő tiszti választásoknál megválasztatása nagy mértékben függi (Ügy van! a szélsölaloläalon.) Mi, a kik kénytelenek vagyunk a közérdek szempontjából a megyében küzdeni, őszintén be kell, hogy valljuk, hogyan áll a helyzet e tekintetben a megyében. A községi és körjegyzők igen sok megyében valóságos phalanxot képeznek a szolgabiróval, a mi az administratióra határozottan káros és hátrányos, (ügy van! a szélső baloldalon.) Káros és hátrányos azért, mert mint az imént mondám, a szolgabíró, a községi és körjegyzők szavazatától függvén megválasztatása, azoknak összes működését kellőképen nem ellenőrzi, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha valamely szolgabíró vagy tisztviselő ellen visszaélés miatt panasz tétetik, ott vannak a tisztviselők mellett az általuk nem ellenőrzött községi és körjegyzők és mikor szavazásra kerül a dolog, mint fájdalom, igen sok esetben történik eházban is, bármily igazságos legyen az ügy, leszavazzák. (ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Épen azért, mintán a t. túlsó oldalnak több igen tekintélyes tagja is hangoztatta, hogy nem csak az ellenzék részéről, hanem onnan is támogatásra talál e nézet, elvárom, hogy ők támogatni fogják indítványomat, mely ha el nem fogadtatik, lehetetlen, hogy az administratióban az ellenőrzés hatályos legyen. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa Ugron Ákos módosítvány át). Lázár Ádám: Előre kijelentem, hogy előttem szólott Sághy Gyula és Ugron Ákos t. képviselőtársaim beadott módositványaihoz teljes készséggel csatlakozom. Részemről e szakasz h) pontjában látok a büntető törvénykönyv intézkedéseivel szemben képtelenséget. Még pedig azért, mert ezen intézkedés nézetem szerint sem a büntető törvénykönyvvel és a jelenleg dívó büntető eljárással összhangban nem áll, sem pedig a kormány által benyújtott e szakaszra vonatkozó indokolásban röviden idézett 1874: XXXIII. törvényczikk 12. §-ának analógiájával össze nem egyeztethető. A mi kifogásom lényegét illeti, e pontnak két tételére vonatkozik. A h) pont szövege így szól: (olvassa) : „a ki bűntett vagy vétség miatt jog érvényesen vád alá helyezve, szabadság vesztésre, vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; nyereség vágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítélve volt". Első kifogásom azon intézkedésre vonatkozik, mely a jogérvényes vád alá helyezést illeti. Mint tudjuk, a vád alá helyezésnek még nem szokott minden esetben rendes következése lenni az elítélés és erre vonatkozólag hivatkozom az 1874 : XXXIII. törvényczikk 12. §-ára, hol határozottan és szabatosan van kimondva az, hogy „ha birói jogérvényes végzéssel vizsgálati fogságba helyeztetett" ; azért, ha vád alá helyezésről, vagy vizsgálati fogságról van szó, mely mindig súlyosabb bűntényt vagy vétséget föltételez, sokkal helyesebb és ugy az eddig fennállott gyakorlatnak, mint az említettem analógiának inkább meg fog felelni, ha „a jogérvényesen vád alá helyezve" helyett Jogérvényesen vád alá helyezve, vizsgálati fogságban van" kifejezés tétetik. Természetes, hogy a vizsgálati fogságból sem választásra, sem másféle jogai gyakorlására nem bocsáttatik. A másik kifogásom vonatkozik ezen idézett Ji) pont utolsó tételére, a mely azt mondja: „nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítélve volt". Megvallom, nem vagyok képes felfogni, hogy miután a szakasz előbb megmondja, hogy a ki bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre, vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll, bizottsági tag nem lehet: a törvényjavaslat itt másféle megkülönböztetésnek szükségét látja. Röviden csak annyit ajánlok a t. háznak figyelmébe, hogy a fennálló büntető törvény szerint mindazon büntettek és vétségek esetében, melyek nyerészkedési vágyból elkövettetnek, meg van határozva mindenütt a szabadságvesztés, valamint az azzal járó összekötött hivatalvesztés vagy po~