Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-208
202 208. országot filé* Márenlnt 19 1SSC. csak tegnapelőtti felszólalásában is oly erősen hangsúlyozta, hogy ő nem szokott gyanúsítani soha, mégis az egész ellenzékkel szemben egész általánosságban ily erős gyanúsítást használ, hogy ne mondjam, ily súlyos vádat emel, akkor t. ház, mikor a tények fényesen az ellenkezőt igazolják. Nem akarom felsorolni mindazon törvényjavaslatokat, melyeknél az ellenzék a kormányt támogatta, mert meg volt győződve, hogy azok a haza érdekeit előmozdítják, sőt volt olyan javaslat is, melyet a t. ministerelnök ur az ellenzék nagy részének támogatásával volt csak képes saját pártjával szemben is keresztülvinni. (Egy Mng a jobboldalon: Olyan nincs! Derültség.) A középiskolai törvényjavaslat. Habár nincs rá megbízásom, de azt hiszem, hogy mégis az egész ellenzéknek egyhangú közérzületét és nézetét fejezem ki akkor, midőn ngy saját nevemben, mint az ellenzék nevében ezen gyanúsítást ezek után a leghatározottabban visszautasítom. (Helyeslés a baloldalon.) Meglehet, hogy a ministerelnök ur magát az ellenzék ellenségének tartja, de az ellenzék soha sem tekintette a kormányt a maga ellenségének, csak politikai ellenlábasának és soha sem vezette az ellenzéket a kormány és ennek egyes tagjai irányában ellenszenv ; hanem midőn egyes javaslataival és ezen javaslattal szemben is visszautasító magatartást tanúsít, teszik ezt azon objectiv meggyőződés alapján, mely ezen javaslat egész tartalmának, irányának, szellemének tárgyilagos bírálatán alapszik. Azért, t. ház, szavaim befejezéséül kénytelen vagyok a t. ministerelnök ur ezen mondását reá visszahárítani és még megtoldani azzal, hogy inkább szeresse ő jobban hazáját, mint személyes hatalmát, (ügy van ! TJyy van ! a seélsS baloldalon.) Ápolja a haza érdekeit épen olyan odaadással és szívóssággal, mint saját hatalmi érdekeit előmozdítani szokta, akkor legyen meggyőződve, nem lesz oka az ellenzéknek merev magatartása miatt panaszkodni. (Ugy van! balfelől.) Egyébiránt ajánlom módosításom elfogadását. Elnök: Az ajánlott módosítás fel fog olvastatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa) .• „Módosítvány. Benyújtja Sághy Gyula. 1. A 23. §. e) pontjának „2 év óta" és „nem bír" szavai közé iktattassák be az „igatlant" szó. 2. Annak utolsó alineájaként így mondván, vétessék fel az 1870 : XLII. törvényezikk 20.szakaszának c) pontja:a ki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbérli, vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll." Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én azt hiszem, hogy talán a tárgyalás rövidítését is előidézem, hogy ha az előttem szólott indítványozó ur tévedését kimutatom. Ugyanis e szakaszba az 1870: XLII. törvényezikk 20. szakaszának c) pontját azért kívánja felvétetni, mert mint beszédében mondotta, azt hiszi és azon véleményben van, hogy ez iránt a törvényjavaslatban rendelkezés nem foglaltatik. Én tehát utalok arra, hogy az 50. §-ban ez iránt provideálva van és pedig oly értelemben, a hogy azt sok törvényhatóság és nevezetesen több városi törvényhatóság is kérelmezte. Praecisebben van tehát az 50. §-ban ez iránt intézkedés foglalva és pedig azon értelemben, hogy ezek nem záratnak ugyan ki a bizottsági tagságtól, de azok, a kik a törvényhatósággal szerződési vagy bérleti viszonyban vannak, vagy más érdek köti őket ahhoz, azon ügyek tárgyalásában részt nem vehetnek. Tehát itt nem történt mulasztás és az intézkedés, melyet a képviselő ur kíván, az 50 §-ban foglaltatik. Nehogy tehát ez itt tévesen tétessék a vita és tárgyalás alapjául, azért kívántam ezt megjegyezni. A módosítás második részét pedig határozottan vissza kell utasítanom, a melyben azt kívánja a t. képviselő ur, hogy az e pontban bizottsági tagsággal csak az bírhasson, a ki ingatlannal bír. Már engedelmet kérek, a t. képviselő ur ez által ki akarja zárni az üzletembereket, az iparosokat és kereskedőket, a kik ingatlannal a törvényhatóság területén nem bírnak. Ez igen mérsékelt liberális felfogás és kérem a t. házat, ne tessék azt elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Sághy Gyula: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. T. ház! Én nem szoktam a t. ház türelmével visszaélni személyes kérdésekkel, de mikor ilyen félremagyarázás történik, mint a minőt a t. előadó ur tett, kénytelen vagyok ezzel a joggal élni. Mert, a mily kevés érdekkel szokott viseltetni egyáltalában a túloldal a részletek beható tárgyalása iránt, ép oly kevés figyelemmel kisérte a t. előadó ur az én felszólalásomat. (Eláll! J9bbfelól. Halljuk! Halljuk! balfelől. Nagy zaj. Elnök csönget.) Mig nem lesz csend, nem szólok. (Halljuk/) Én határozottan mondottam, hivatkozhatom mindenkire, a ki hallotta felszólalásomat, hogy igenis van intézkedés az 50. §-ban, de azt én nem tartom kielégítőnek. Megmondottam az okot, hogy miért. Azért, mert az nem elégséges, hogy ily tárgyaknál ne határozhassanak, mert ha ők a bizottság tagjai, akkor sokszor vannak azon helyzetben, hogy hivatva vannak megadni a felmentvényt azon tisztviselőknek, a kik viszont az 8 ügyeik fölött dönteni hivatva vannak. Másik megjegyzésével az előadó urnak — bár ott is félreértésen alapul — nem tartom oly lényegesnek és azért nem akarom vele a t. ház türelmét fárasztani. (Hdyeslés balfdöl.)
