Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

307. orseágos ülés márcKlas IS. 1886. |,gf) vármegyei szervezetben még államhivatalnokot is ruház fel tanácskozási és döntési joggal. Hogy a virilis intézmény a demoeraticus iránynak nem felel meg: ez bővebb bizonyításra nem szorul. Annál kevésbé kell pedig azt bizonyítani, a mit több mint 15 évi tapasztalat igazol, hogy ezen intézmény által nemcsak az önkormányzat lesz meghiúsítva, hanem oly elemek is vonatnak be a képviseletbe, a melyeknek egy része — tisztelet a kivételeknek — a vagyonosodás, de ritkán a magyarosodás érdekében törekszik bejutni abba a testületbe, a mely, különösen a városokban nem csak magasabb culturalis hivatással bir, hanem a városnak ősi jogai és vagyoni viszonyai felett is őrködni és döntőleg határozni hivatva van. Mikép gyakorolják ezek ezen hatalmat? (Halljuk! Halljuk!) Minden előforduló fontosaim kérdésnél a vagyoni viszonyok az irányadók. Különösen irányadók a királyi kisebb haszonvételek és más városi javadalmak haszonbérlete, hogy azok lehetőleg az ő sorsosaiknak adassanak. Ha a többségben lévő virilisták közt erre törekvő elemek túlsúlyban lesznek: ez által a városoknak tetemes kár fog okoztatni nemcsak a felmerülő perek, de a késedelmes fizetések miatt, a melyek a városok jövedelmi forrásait és az azokhoz kötött kiadások teljesülését is meghiúsítják. Számos ilyen eset van, a melyről a belügyministeriumban is birnak tudomással s ezek igazolják, hogy a királyi kisebb haszonvételek béréből eredő hátralékok be nem hajthatása miatt, oly állapotba jutott némely város, hogy kénytelen pótadót kivetni. Ezt idézték elő azon küzdelmek, a melyek inkább a vagyoni tekinteteket, mint a szellemi törekvéseket tartották irányadóknak. A virilis intézmény bővebb megbirálhatása, végettlegyen szabad arra hivatkoznom, hogy a városi képviseleti testületek megalkotásánál a szellemi tőke nem részesül előnyben, mert ezt megelőzik azok az anyagi érdekek, a melyek egy vagy más úton. azon adótöbbletet képesek elérni, a mely a törvény által elő van írva. Daczára annak, hogy a honoratiorok adója kétszeresen számíttatik, ezek gyakran pár krajezárnyi különbség miatt még sem juthatnak be a virilisták sorába s igy a város érdekei azoknak vannak kiszolgáltatva, kik annak ügyei iránt kevésbé érdeklődnek. Ezen intézmény nemcsak a törvényhatósági joggal felruházott városokra bir igen nagy fontossággal, a miről meggyőződhetett mindenki, a ki a városoknak e törvényjaslat tárgyalására vonatkozólag a képviselőház elé terjesztett feliratai közül csak néhányat is olvasott. De befolyással bir ez intézmény a rendezett tanácsú városokra is, mert a városi bizottság ott is a virilis intézmény alapján van szervezve. Magyarországon ez idő szerint szabad királyi és rendezett tanácsú város 144 van; ezek népessége túl van a 2 millión. Ezekben van az értelmi súly, ezekben összpontosulnak mindazon érdekek, melyek a magasabb műveltség kellékeit akarják létesíteni. E városok érdekeit eddig is meglehetősen veszélyeztette a virilis intézmény fentartása. Mit kérnek ma a városok ? A szabad királyi városok legnagyobb része az ide betérj esztett kérvényben azt hangsúlyozza, hogy mivel a virilis intézmény inkább ódonszerű conservativ s teljességgel nem szabadelvű és az önkormányzat érdekeit elősegítő intézmény: ha már teljesen élnem törültetik, legalább mint az többek között Pozsony város feliratában is ki van fejezve, Budapest főváros mintájára, illetőleg az 1872 : XXXVI. törvényezikk értelmében szerveztessék, hogy a legtöbb adót fizetők bizonyos határozott számban maguk választhassák képviselőiket ne pedig a sors szeszélye döntse el, kik Jegyének ez intézmény alapján a bizottsági tagok? Azt mondják a városok, hogy a virilis intézmény, ha már egészen el nem törülhető, ily alakban leginkább megfelelne az ő ér dekeiknek. Meglehet, hogy ez áll a megyékre is; de minthogy ez iránt bővebb tapasztalataim nincsenek, itt csak a városokra kellett szorítkoznom. T ház! Miután pártunk elvi álláspontja szerint én a választási rendszer híve vagyok, azt hiszem, ép e 22. §. nyújtja a legjobb alkalmat arra, hogy a virilis intézmény ellenében álláspontunkból kifolyókig indítványt tegyünk. Indít ványunk pedig uem vonatkozhatik egyébre, mint hogy a legtöbb adót fizetők rendszere elejtetvén, mindig az illető választók választottjaiból al kottassék össze az a bizottság, mely a törvény hatóság ügyeit kezelni van hivatva. Ez volna indítványom első része. \ Második része vonatkozik a szakasz ama pontjára, mely, tekintve azt, hogy az 1870. évi XLII. törvényezikkben az állami hivatalnokokra nézve semminemű intézkedés nem foglaltatik, a ministeri törvényjavaslat kimondja, hogy minden állami közeg a közgyűlésen üléssel és szavazattal bir. Úgyde a ministerelnök urnak ezen eredeti indítványát a közigazgatási bizottság lényegesen módosította, a mennyiben tudniillik mindazokat, a kik a közigazgatási bizottságnak mint állami, vagy kinevezett hivatalnok tagjai, mellőzendőnek mondotta és egyedül az államépítészeti hivatalok főnökeit látta a vármegyékben ezen keretbe beveendőknek és a közgyűlésben üléssel és szavazattal felruliázandóknak. Minden esetre előhaladás a közigazgatási bizottság részéről. Azonban minket ezen javaslat sem elégít ki, egyszerűen azon okból, mert ellenkezik a népképviseleti rendszerrel. (Igás / Ugy van ! a szélső baloldalon.) Valamint eddig nem volt szükséges ily közegeket bevonni a közgyűlésbe, ugy jelenleg is szükségtelennek mutatkozik. Ugyanis jól tudjuk