Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

184 207. országos ülés márezins 18. 1886. vese, hanem annak szóbeli indokolása ezt az elvet kétségbe vonni látszott, e tekintetben ahhoz semmiképen hozzá nem járulhatok. Az összes közigazgatási vitás kérdésekre vonatkozólag közigazgatási bíróságot megállapítani — meggyőződésemszerint — szintén semmiféle európai eontinentalis államban nem lehetséges, a minthogy nem is eszközöltetett. Mert a közigazgatási vitás kérdések természete kétféle. Meg kell különböztetni azokat, melyekben a vita onnan származik, hogy egy egyéni jogkör megsértetik és azokat, melyekben a vita alapját a közérdek különböző appretiatiója képezi. Ott, hol tisztán a közérdek appretiatiójáról van szó, a mint épen ezen szakasz esetében lehet, hogy tudniillik a törvényhatóság és a ministerium felfogása eltér a közérdek tekintetében, ott a közigazgatási biróságra ezen kérdés eldöntését egyáltalábi.n nem lehet bizni, ott a közérdek appretiatiójának kérdése szükségképen csak az administrativ fokozatokon keresztül vezethető és ott — igen helyesen mondja a törvényjavaslat, de mondja egyébiránt az 1870 : XLII. törvényczikk illető szakasza is, mely a törvényjavaslatba átvétetett egész szövegében s abból pusztán a „rendőri" szó maradt ki, oly indokokból, melyek az általános vitánál elmaradtak — mondom, helyesen mondja a törvényjavaslat, hogy a politika és közérdek appretiatiój ának legfőbb birája egyedül az országgyűlés lehet. Azt gondolom legalább, hogy nem tévedek, hogy ez felel meg azon értelemnek, mely ezen szakasz utolsóelőtti kikezdésében foglaltatik, Marad /tehát azon közigazgatási kérdések esete, hol, mint mondám, egyéni jogsérelem forog fenn, melyekre nézve csak azt akarom megjegyezni, hogy nagyon kell vigyáznunk, nehogy a közigazgatási bíróság megállapítása alkalmával lerontsuk azon biztosítékokat, melyek már eddigi törvényeinkben meg voltak. Mert, habár elismerem, hogy e biztosítékok nem elegendők, habár elismerem, hogy nem kimerítők és magukban nem pótolják a közigazgatási bíróság szükségességét, azok mégis becsesek és olyanok, melyekről megfeledkezni nem szabad. Ilyenek, hogy rendes bíróságainknak azon hatalmi köre van meg, mely szerint concret esetben, a mint Grünwald Béla t. képviselőtársam fel is említette, valamely rendelet törvényessége felett dönthessenek. Ez nem üres szó s ezt minden esetre összhangba kell hozni azon elvekkel, a melyekre a közigazgatási bíróság intézménye alapíttatnék s melyeket ennek szervezése alkalmával szem elől téveszteni nem lehet. Itt számos tevékenység, számos eset forog fenn, melyekben habár nem contradictorius alapon és a legegyszerűbb eljárás mellett a közigazgatási bíróságnak némi pótléka meg van a közigazgatási bizottság eljárásában. Igaz, hogy a közigazgatási bizottság, mint appellatorium fórum eljárása meg nem felel a közigazgatási bíróságban fekvő garantiáknak minden tekintetben, ámbár a nyilvánosság nagy mérvben biztosíttatik. I)e elismerem, hogy e tekintetben czélszertíbb a közigazgatási bíróságok alkotása, csakhogy ezen esetben is világosan gondoskodni kell arról, hogy azon appretiationalis hatalom, mely a törvényhatóságokon kívül a közigazgatási bizottságokat illeti, érintetlenül maradjon a mellett, hogy a szorosabban vett birói functiók esetleg a közigazgatási biróságra átmenjenek. De e mellett kétségtelen az, hogy a közigazgatási bíráskodás megalkotása alkalmával múlhatatlanul gondoskodni kell arról, hogy a jelenleginél megfelelőbb eljárás érvényesíttessék arra nézve, hogy birói úton a közigazgatási illetékesség szorosan megállapittassék, melyre vonatkozókig a mint tudjuk, a törvények ma is intézkednek, de ezen intézkedések, ámbár igen régen állanak fenn, mégis csak provisoriusak és ki nem elégítő jelleggel bírnak. De épen ezen illetékesség megszabása mulhatlanul szükségessé teszi egyszersmind azt, hogy nagyon gondosan vizsgáljuk meg azon elvet, melyet Grünwald Béla t. képviselő ur itt proclamált, a ki tudniillik azt óhajtotta, hogy a közigazgatási bíráskodás behozatala alkalmával mondassék ki, hogy bármely stádiumban lehessen a közigazgatási bírósághoz fordulni a nélkül, hogy a rendes administrativ stádiumokon és fokokon keresztülvitetett volna az ügy. Ez igen aggályos elv, aggályos elv annál inkább, mert ha a közigazgatási bírósághoz való fordulásnak birtokon belül adatik lehetőség, akkor ez által az administratio hatályossága csakugyan a legnagyobb mértékben megakasztatik. Es azt hiszem, hogy ott, hol közvetlenül valamely a magánjoghoz egészen hasonló jellegű érdekről van szó, az, hogy a közigazgatási bíráskodás igénybe vétele alkalmával mellőzhető az administrativ forumokhoz való fordulat és hogy e nélkül lehessen az ügyet egyenesen a közigazgatási bíráskodáshoz vinni, egyáltalában keresztülvihető nem volna a nélkül, hogy az administratio sikere a legnagyobb mértékben ne veszélyeztetnék. Midőn tehát látom, hogy a Grünwald Béla t. képviselő ur által benyújtott indítvány szövegezése ezen félreértésnek és vitás kérdéseknek tért enged és midőn azt sokkal bővebbnek tartom, mint a. minő a közigazgatási bíróság hatáskörét tekintve egyáltalában elfogadható, mert e bíráskodást a t. képviselő ur az összes közigazgatási vitás kérdésekre kiterjeszteni akarja, ugy a közigazgatási bíráskodásból majdnem alkotmánybíráskodás válik, a mely bíráskodást magával a parlamenti kormányzat rendszerével csakis az