Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

207 orsüíiges ülés raárenins 18. 188*. 175 nem intézkedett, meg van ezen szakaszban. E tekintetben csak egy különbség van, de ezen különbséget én, bár csak egy szóból áll, lényegesnek tartom. Mert a Gulner Gyula képviselő nr módosítványában az van, hogy ha a törvényhatóság később szabályrendeletet alkot, akkor a kormány szabályrendelete hatályát veszti, a 12-ik szakaszban pedig az van, hogy ha a törvényhatóság később „megfelelő" szabályrendeletet alkot, a mi szerintem lényegbe menő nagy különbség. Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. A másik oly szabályrendeletekre vonatkozik, a melyeknél a törvény nem rendeli meg statútum alkotását. És itt ismét azon kivül, a mi a fő különbséget képezi, van egy más különbség is a Gulner Gyula képviselő ur módosítványa és a szöveg közt és ez a különbség az, hogy a szöveg azt is felveszi, hogy a szabályrendelet a községeknek törvényben biztosított önkormányzatával nem ellenkezhetik. Á Gulner Gyula képviselő ur módosítványa ezt kihagyja és felveszi helyette a magánosok érdekeit, a minek felvétele ellen, ha csak erről volna szó, nem lehetne kifogás; mert hiszen az önmagában értetik, hogy magánjogi viszonyokat sérteni statútum által nem lehet; de kihagyni a községek megnevezését kivált akkor, midőn eddig a törvényben benne volt . . . Gulner Gyula: Törvényben van! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, a mostani törvény megfelelő szakaszában benne volt, most kihagyni nagy hiba volna, mert aggodalmat támaszthatna a községeknél. Gulner Gyula: A községi törvény is törvény ! Tisza Kálmán ministerelnök: Azt igen jól tudom, de bocsásson meg a képviselő ur, niegmondását itt okvetlenül szükségesnek tartom. Ez felfogás dolga, de az én felfogásom ez. A leglényegesebb különbség az, hogy a képviselő ur meg akarja mondatni, hogy ha azon szabályrendelet törvénynyel, törvényes ministeri szabályrendelettel nem ellenkezik, magánosok jogát nem sérti, attól a bemutatás záradéka meg nem tagadható. Hát, t. ház, ez ellen nem annyira elvi, mint inkább gyakorlati észrevételem van. Hiszen maga az, hogy a javaslat nem jóváhagyási, hanem csak bemutatási záradékot mond, jelzi már azt, hogy itt végleges megtagadásról szó nem lehet. De a képviselő ur módosítványa igen könnyen kizárhatná azt, hogy lehessen ezen statútumra nézve a kormánynak a törvényhatóságot figyelmeztetnie, hogy: vedd még egyszer fontolóra, nem volna-e jó ebben vagy abban megváltoztatni, — a mi mondhatom, majd minden statútummal megtörténik és a törvényhatóságok igen sokszor belátva, hogy helyes az észrevétel, azt elfogadják, máskor meg nem fogadják el. De ha törvénybe és törvényes rendeletbe a statútum nem ütközik és a többi feltételeknek is megfelel, annak a bemutatási záradékkal ellátása természetesen meer nem tag-adtátik. De megvan legalább a mód az érintkezésre. És én ezt annál szükségesebbnek tartom, mert méltóztatnak tudni, hogy igen sokszor még a statútumok is olyankor tárgyaltatnak a közgyűlésen, mikor a tagok igen csekély számmal vannak jelen. No már hogy ne lehessen ily esetben módot adni arra. hogy a közgyűlés még egyszer fontolóra vehesse a dolgot, ez azt hiszem, sem ezélszerű, sem helyes nem volna. Hiszen benne van a szakaszban, hogy a minister, ha akár ideiglenesen, akár végleg tagadja meg a bemutatási záradékot, nézetét indokolni tartozik. Azt hiszem, ebben elég garantia van visszaélés ellen. A mi Grünwald Béla képviselő ur módosítványát, illetőleg almódosítványát illeti, a mondottakból kivehető, hogy ahhoz részemről járulni nem fogok. Én épen abban látom a dolog súlyát, hogy bemutatási záradék mondatik. Miért? Mert ez csak azt bizonyítja, hogy azon statútum törvény szerint felterjesztetett és a kormány törvénybe, törvényes rendeletekbe ütközőnek, magánosok vagy községek jogait sértőnek nem találta. Erre való aláttamozás. De mihelyt megerősítésről vagy jóváhagyásról volna szó, sokkal több joggal kellene birui a kormánynak, mert ha azt mondja a belügyminister, hogy jóváhagyom, ez azt is involválja, hogy dispositióit helyeseknek tartja; de akkor meg kellene adnia kormánynak azon jogot is, hogy a jóváhagyást meg is tagadhassa, nem törvényességi, hanem czélszerűségi szempontokból is, ami a szabályrendelet alkotási jogot sokkal inkább korlátozná, mint ez, a szöveg és az én nézetem szerint helyes volna. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a 11. és 12. szakaszokat, a Bezerédj Victor képviselő ur által tett irályi módosítással elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Gulner Gyula : Nem szoktam azon joggal élni, hogy félreértett szavaim helyreigazítása végett a t. ház türelmét néhány perezre igénybe vegyem; de most kénytelen vagyok erre azért, mert a t. minsterelnök ur különösen a községek önkormányzatára vonatkozólag oly értelmezést adott szavaimnak és módosítványomnak, mely abban egyáltalában nincs. A t. ministerelnök ur azt méltóztatott mondani, hogy én a módosítványban mellőzni akartam volna a községek önkormányzati jogait. Nem, t. ministerelnök ur, ép azért, mert módosítványomban azon gyűjtő szó: „törvénynyel ellenkezik" benne van s én a községi törvényt is törvénynek tartom, tehát a községi törvényben biztosított önkormányzati jogokat is azon kitétel által, hogy „törvénynyel nem ellenkezik", kellőleg biztosítottnak hiszem. Tehát csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy semmi sem áll távolabb tőlem, mint azon kifejezéssel a községeknek eddig biztosított azon önkormányzati jogát,