Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-206

206. országos ülés márczms 17. 1S8C. ;j(j| ezt értem; de a ki ezt nem akarja, de akarja az állami hatalom keresztülhatolását egyfelől, más- j félő) bebizonyítani, hogy ez lehető a megye kere­tébén is, annak ezt a módosítványt elfogadnia nem lehet. Ajánlom elfogadásra az eredeti szöveget. (Helyeslés jdbbfelől.) Gulner Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk'.) Kiterjeszkedni azokra, a mik Grünwald Béla t. barátom indítványának keretén kivül itt az imént igen érdekesen felhozattak, én magamat természe­tesen sem kötelezve, sem hivatva nem érzem. Engem maga az indítvány és a t. ministerelnök urnak az indítvány ellen most felhozott argumen­tációja késztet felszólalásra. Ha méltóztatnak át­olvasni és megérteni e szakaszt, meg fognak győződni arról, hogy abban az államhatalom terjesen absorbeálja az önkormányzatot. Mert mi­ről van szó a 10-ik szakaszban? Arról, hogy ha a minister akár a közigazgatási bizottságban fel­merült procedúrákból, akár a törvényhatósági jegyzőkönyvekből, bármely tárgyra nézve, mely a köztörvényhatóságok közgyűlésén tárgyaltatik és elintéztetik, vagy egyes felterjesztések útján más tárgyakról is arról győződik meg, hogy illetéktelen, vagy törvénybe ütköző határozat ho­zatott : azt joga van megsemmisíteni és a mennyi­ben intézkedés volna szükséges, új eljárást ren­delhet el. Hát, t. ház, a ki ezt nem tertja elégnek, arról én, szemben a ministerelnök ur most elhangzott szavaival, azt mondom, hogy igenis mehet tovább: deákkor aztánönkormányzatrólne beszéljen. [Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert mihelyt megadatik a kormánynak az a jog is, hogy mindenben, a mit közérdekű ügynek qualificál, direet intézkedhes­sek : akkor felesleges megadni a törvényhatósá- í goknak a szabályrendelet-alkotási jogot és feles­leges egyáltalában beszélni arról, hogy a megyék önkormányzati joggal bírnak. Mert nem is kell hozzá igen sok tudomány, csak egy kis furfang és J a hatalom egy kis túlbecsülése s akkor hatása- j ban és végeredményében közérdekűvé lehet qua­lificálni a legcsekélyebb tárgyat is. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Én, a ki őszinte barátja vagyok az önkor­mányzatnak és azért vélem fentartandónak a me­gyét, mert abban az önkormányzat egyik keretét, a közszabadság egyik biztosítékát látom: azt az álláspontot, a mire a t. ministerelnök ur Grün­wald t. barátom indítványával szemben helyez­kedett, természetesen magamévá nem tehetem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Nem tehetem pedig annál kevésbé, mert ha méltóztatnak e szakaszt elfogadni, akkor, ismétlem, lehet bármit kimon­dani a 3. §-ban, a hol az elfogadott szer­kezet szerint az mondatik, hogy a törvény­hatóság saját belügyeiben Önállóan intézkedik, a 10-ik szakasz jelenlegi szerkezetében történő el­KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. fogadása által, mely szerint a ministernek joga van közérdekű ügyekben rendeleti utón a tör­vényhatóságokra egyet-mást ráparancsolni, oly ellentét áll elő a 3-ik és 10 ik szakaszok között, hogy A központi hatalomnak feláldozunk mindent, a mit önkormányzat, a mit autonómia alatt ér­tünk. Pártolom Grünwald Béla t. barátom módo­sítványát. (Élénk helyeslés balfelöl.) Szederkényi Sándor: T. ház! E para­graphusnak története van. Sem az 1870: XLII-ik törvényben, sem a kormány által benyújtott tervezetben ezen szakasz nem foglaltatott; ez a közigazgatási bizottságnak legsajátosabb teremt­ménye. Ugyanis, mikor a bizottságban ezen kér­dés tárgyaltatott s észleltetett, hogy az önkor­mányzat testének van még egy részecskéje, mely talán szabadabban mozoghat s a hol talán a vér eirculatióba jöhet, akkor jött a bizottság több­sége azon gondolatra, hogy megteremtse ezen szakaszt s a mozoghatáKd szabadságnak ezen paránya is köttessék alá, bilincseit essék ie és tétessék teljesen képtelenné. így merült fel ezen szakasz eszméje. T. ház! "ügy az 1870: XLII. törvény­czikkben, mint a kormány által benyújtott ezen törvényjavaslatban, valamint a bizottság által azon tett módosításokban és újításokban minden képzelhető esetről van gondoskodva, hogy az önkormányzatban semmi ne történhessék, a. mi a kormány felülvizsgálata, bírálata és intézkedési joga alá ne essék. (Igás! TJgy van! a szélsőbalon.) Hogy mégis ily formában jött létre ezen szakasz, az egyedül az önkény és hatalmi kör túlságos kiterjesztése utáni vágy szüleménye. (Igaz! ügy vai ! a szélső baloldalon.) Én tehát, t. ház, a törvényjavaslatnak ezen szakaszát, miután több szakaszban ugy is eléggé van gondoskodva arról, hogy a kormány tudta és akarata nélkül a megyében semmi sem tör­ténhessék, teljesen fölöslegesnek tartom s bár részemről szívesen járulok a Grünwald Béla t. képviselőtársam módosítványához, ha az én indítványom nem fogadtatik el, mindazáltal én leginkább óhajtanám s indítványozom is, hogy ezen paragraphus, mint tökéletesen fölösleges, egészen törülíessék. Ajánlom indítványomat a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) TÖrs Kálmán jegyző (olvassa): „Indít­vány. Beadja Szederkényi Nándor. A 10. §. törül tessék." Madarász József: T. ház! Méltóztatnak tudni, hogy általánosságban is a törvényjavaslat ellen adtam szavazatomat, mert meg voltam győ­ződve és meg vagyok győződve ma is, hogy az önkormányzat hangoztatása csak ürügy arra, hogy hazám törvényhatóságaiban a közszabadság gya­korlatának joga feláldoztassék a kormányhatalom 21

Next

/
Thumbnails
Contents