Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-203

203. országci ölés márczius IS. 1888 f J 7 tudom felfogni. (Közbeszólások a bal- és szélső bal- \ oldalról: A törvényjavaslat ugyanazt teszi!) Ha a javaslat ugyanazt teszi, akkor nem értem a nagy harczot a törvényjavaslat ellen; mert, ismétlem, a megye megmarad már az eddigi törvény alapján, ha az új törvényjavaslat nem fogadtatik el. (Felkiáltások a szélső baloldalról: Mindkettő rossz!) Azt is mondja a t. képviselő ur, hogy a felelősség alá vonás a fegyelmi választmány elhatározásától függ. Nagyon sajnálom, hogy annyira semmibe sem veszi az itt már elmondottakat, hogy még ebből argumentumot akar faragni, mikor igen jól tudja, hogy a törvényjavaslatnak azon szakasza fenn nem tartatik. De azt mondja a t. képviselő ur, hogy az alsóbb tisztviselő mindjárt menekedhetik, mert a főispán, ki ugy sem felelős, magára veheti, hogy én rendeltem. Ez ismét oly állítás, mely minden alapot nélkülöz. Mert a törvényjavaslatnak illető szakasza azt mondja, hogy igenis, hogy ha a tisztviselő feljebbvaló rendeletére tette, akkor nem felelős, de felelős az, ki a rendeletet kiadta és itt senkire nézve sincs kivétel téve. Ez tehát ismét egy súlyos, de minden alapot nélkülöző xkü.(Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A képviselő ur — mert személyes dolgokra válaszolni nem kívánok — azt mondja, megtámadva az egész pártot és a kormányt, hogy vessük el a szabadelvű nevet, vessük el az álarczot s felolvassa az administratori ügyekben kiadott rendeletet, melyről elhiszem, hogy ugy van, bár nem olvastam és felolvassa az 1847-iki szabadelvű pártnak, mint mondja, Deák Ferencz tollából eredő deelaratióját. T. ház! Mindaz, a mit felolvasott, a törvényszéken való elnöklés kivételével, mely sem az 1870: XLII. törvényczikkben nem volt, sem pedig ezen törvényjavaslatban eredetileg nincs, mert arról ugyan szó sem volt soha, az 1870: XLII. törvényczikkben benn van, mint ezt nem kevesebb tekintély, mint Horváth Lajos t. képviselő ur beszédében kiemelte. Azon 1870 : XLII. törvényczikk létrejött akkor, mikor Deák Ferencz vezette a törvényhozás teendőit. És mi volt annak okai (Halljuk! Ha/lju'-f) Az-e, hogy Deák Ferencz megszűnt szabadelvű lenni? Nem. Hanem az oka az, hogy ő tudott különbséget tenni a között, ha egy a nemzetnek nem felelős kormány vezeti az ország ügyeit és a között, ha egy a nemzetnek felelős kormány vezeti az ország ügyeit és egy a nemzetnek felelős kormány intézi azokat. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj, mozgás a szélső baloldalon.) De a t. képviselő urak azt a különbséget nem ismerik, sőt tagadják a felelősség sikeres voltát is. Miért ? Mert, mint kisebbség, nem gyakorolhatják azt. (Élénk tetszés a jobbóldalon. Zaj, mozgás a szélső baloldalon.) Legyenek egy kis türelemmel, várják meg, mig többségben lesznek azután gyakorolhatják nzt. (Élénk tetszés a jobboldalon Mozgás a szélső b doldalon.) Az alkotmányosságnak és a szahadelvtíségnek valóban caricaturája az, hogy azért haragszanak, hogy e jogokat nem a kisebbség, hanem a többség gyakorolja. Önöknek pedig ez a betegségük. (Élénk tetszés a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur apostrophál, hogy miért nem hivatkozom a nemzetnek nemes tulajdonaira és miért számítok a nemzet gyengéire. (Halljuk! Halljuk!) Hát t. képviselőház, én nem számítok a nemzet gyengéire; de a mikor komoly és higgadt munkáról van szó, nem is óhajtok a nemes tulajdonok fcllelkesítésére hivatkozni. De hivatkoztam mindig, hivatkozom ma is, s hogy nem hiába hivatkozom, az az oka annak, hogy önök itt kisebbségben vannak, a nemzet józan eszére. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy za> és mozgás a szélső baloldalon.) Gr. Andrássy Manó: T. ház! Már 45 képviselő szólott e tárgyban (Nagy zaj. Halljuk/ Halljuk!) és igy szerénytelenségnek tartanám, ha a ház előleges engedelme nélkül szólanék a tárgyhoz. (Halljuk! Halljuk!) Felszólalásomnak indoka az, hogy egyrészről néhány észrevételt tegyek az imént elmondottakra, másrészről előadjam nézeteimet a nemzetiségi kérdésről, mely itt oly hosszasan tárgyaltatott. (Halljuk! Halljuk!) A javaslat 54. §-a volt az, a. mely leginkább bántotta és felingerelte a kedélyeket. Ezen szakasz, mint tudjuk, visszavonatott a kormány által. És mégis az itt tartott beszédeknek egy része a legnagyobb erélylyel lordul e javaslat ellen. Mintha még e szakasz benne lenne. (Ugy van! jobb felől.) Ha az előttem szólott Ugron Gábor t. képviselő ur adomákat szeret mondani, engedjék meg nekem, hogy én is mondjak egyet. (Halljuk! Halljuk!) Egy angol Svájczban utazván, a szomszédnője figyelmeztette, nézzen ki a vasúti kocsi ablakán, nézze a szép hegyi vidéket, a vízeséseket. Az angol kinézett és elaludt. Másfél óra múlva, mikor már Francziaorszásrban voltak, nagy mocsáros vidéken fölébredt és emlékezve arra, a mit mondtak neki, azt feleli: „Igazán, gyönyörű hegyi vidék!" (Derültség.) így vannak azok, a kik oly erővel oly dühvel támadnak e javaslat elien, holott miutáu az 54. §. feladatott, erre semmi okuk ) nincs. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Derült-ég.) Bátor leszek még egy pár észrevételt tenni tenni Ugron Gábor képviselő ur beszédére. (Halljuk !) 0 ránk tekintett s tehetetlen pártnak mondott bennünket, mely, ha vezére nincs itt, szólni sem tud, ülést sem tud tartani. Hát kérdem, vájjon ki a hazafi? Nem aze, a ki vélekedését alá tudj a másénak rendelni, még az esetre is, ha ellenkező nézeten van, midőn azt hiszi, hogy az, a kinek alárenI deli, csak a haza javát akarja. (Élénk tetszés jobb-