Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-203

203 orszásros Hl^s mftreslus 13. 1886. Í09 házát, ha törvény ellen nem vétett, sem fináncz, sem executor és senki sem zavarhatja, érezni fogja azt, hogy magyar honpolgár, szeretni fogja hazáját, mely neki jólétet és szabadságot biztosít, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Legyünk magyarok s akkor egyúttal egészséges mederbe tereljük a jelenlegi erisist, akkor egészséges életté változtatjuk a jelenlegi feloszlási processust s akkor meg is oldottuk az önkormányzat s alkotmány problémáját, Most, midőn nyakát szegjük egy évezredes magyar mstitutiónak, talán nem ártott, hogy egy képviselő ezeket a magyar parlamentben elmondotta. Nem fogadom el az előttünk levő törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: {Halljuk/ Halljuk!) T. ház! A lefolyt vita négy irányt tüntet fel. Voltak, a kik állami adniinistratiót követelnek, voltak, a kik önkormányzatot kinevezett tisztviselőkkel kivannak és vagyunk mi, kik önkormányzatot szabadon választott tisztviselőkkel óhajtunk; áll mindnyájunkkal szemben a kormány javaslata, mely valójában állami administratiót tervez látszólag választott tisztviselőkkel. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az állami admiuistratio hívei elfeledik azt, hogy az állam nem lehet bálvány, mely előtt mindennek le kell borulnia, mert az állam önmagában véve nem ezé!, hanem eszköz egy nemzet feladatai valósítására, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha az állam nemezé], szabad-e a nemzet feladatait s a polgárok szabadságát ezen eszköz érdekében feláldozni? Vájjon nem a polgárok szabadsága számára rendelt intézmények feníartása-e a czél, nem pedig az állam, mely a közszabadságot megsemmisíti, vagy a hatalmon levőknek vagy egy uralkodóház érdekében, de soha sem az egész nemzet, a polgárok összeségeérdekében.(Ugyvan! a szélső baloldalon.) Az államnak—tévedésben vannak t. képviselőtársaim (a mérsékelt ellenzékre mutat) — nincsenek saját erői; az államnak minden ereje csak ki van kölcsönözve, az álhun csak annyi erővel bir, a mennyit a polgárok neki kölcsön adnak. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha a polgár-ok erősek, elhatározottak és lelkesedésükben önfeláldozásra készek, legyen bár kisebb egy nemzet és kisebb egy állam, mégis sokkal nagyobb erőt fog kifejthetni, mint azon állam, melyben a polgárok az önfeláldozásról, a lelkesedésről és saját erejük kifejtéséről régen lemondottak. (Igaz! Ugy van! a szélső ball elől.) Az állam csak egy gyűjtő lencse, mely a világosságot csoportosítja, de nem a nap, mely a világosságot adja. Önök állami administratiót kivannak. Nézzenek körül a civilizált világon : vájjon a közszabaöságokat ott alkották-e meg, ott tartották- e fenn, hol állami administratio van | életbe léptetve, vagy pedig ott, hol az önkor mányzati institutiók a maguk épségében és teljes erejében duzzadva szolgálják ki a polgárokat? Tekintsenek csak Francziaországra, Ott az állami közigazgatás centralisatiója s az állami administratio teljesen keresztül volt VIY 6 Sí forradalom és a császárok kormányai alatt. S volt-e valaha silányabb és gyengébb kormányzat, mely egy népet jobban enervált, mint az a kormányzat? Az első császárság után jöttek a szövetségesek hadseregei, melyek megalázták a franczia sasokat s a második császárság után következett a németek diadalmas bevonulása Parisba. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És sehol sem találkozott nemzet, melynek meg kellett volna védelmeznie az államot, mely állam kiirtotta a polgárok szivéből az önfeláldozást és az öntevékenység képességét. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelől.) Láttam én Francziaországot az utolsó háború alatt és nem szeretném hazámat hasonló körülmények közt látni. Hiszen minden egészen szépen ment addig, mig a centrálisait hatalom ott Parisban szervezve volt és működhetett; de midőn Paris körül volt zárva, midőn Parisból a távirati rendeletek nem érkeztek többé a preféthez, a fejetlenség és zűrzavar állott be, mert a preíet nem volt arra szoktatva, hogy saját fejével gondolkozzék és a szerint cselekedjék, hanem hogy a felsőbb rendeleteket teljesítse és teljesíttesse. És ha végig tekintünk Francziaország történetén, azt látjuk, hogy Francziaország bukása akkor kezdődik, mikor Paris körül volt zárva, mert többé nem mutatkozott erő a, társadalomban arra, hogy magát összeszedje és erőit harezba vigye. 1848-ban Windischgräti elfoglalhatta Budapestet, a nemzet fővárosát; de a megyékben levő önálló cselekvésre szoktatott erők nem mondtak le a küzdelemről, hanem tudták magukat, szervezni és a Tisza mögül indulva ki, tudták szorítani az ellenséges hadsereget. (XJny van! a bal- és szélső baloldalon.) Egy megye, mint Háromszék, képes volt az egész osztrák hatalommal szemben a függetlenség és a szabadság érdekéden a harezot felvenni. Mit ! mutat ez? Azt. hogy az önkormányzat neveli a 1 népet, neveli az embereket és szabad cselekvésre szoktatja a tehetség-eket. Csak m önkormányzat mellett lehet a catastropha idején egy nemzet erőit fentartani és ugy organisálni, hogy egy ország egy csapással sem egy zsarnok, sem egy betörő sereg által elfoglalható ne legyen. (Élénk tetszés a szélső balfelől.) Centralisált országokban azé a hatalom a szabadság rovására, ki birja a központi távirdai hálózatot. Centralisált országban azon küiellenségé az ország, mely elfoglalta az országfővárosát. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen hogy centrálisai; állami administratióval vezetett állam, a hol a belügyministertől függ minden, mennyire megronthatja Magyarországot,