Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-202
06 202. országos ülés márczius 12 1&86. máztam! (Zaj Derültség a szélső haloldalon.) A nemzet, a nép szine előtti kecsegtető, csábító Ígéretek és a képviselőházban a ministeri szék elfoglalása alkalmával hangoztatott beszédei s azon nyilatkozatai, melyek szerint egyrészt csak azért fogadta el a ministerelnökséget az általa is átkosnak nevezett közösügyes közjogi alapon, hogy az á!lam bevételei és kiadásai közötti egyensúlyt helyreállítsa, tov'bbá, hogy aministerelnökség elfogadása által nem adta fel a múltból való politikai elveit, hanem egy időre csak szegre akasztotta, másrészt az adóknak folytonos nagyobbra emelése, újabb adónemek behozatala, a nemzet, a nép j gainak, tulajdonának elárúsítása, darusítása idegen, Ausztria-Bécs érdekében: ezek tartották fenn mai napig Tisza Kálmán urat a ministerelnöki székben. Miután azonban a nemzet nagyobb része kezdi már felismerni azon csábító ígéreteknek valódi alapját, kezdi felmim rni azt, hogy Tisza Kálmán ministerelnök ur nem a magyar haza, nem a magyar nemzet érdekében működik -5 ezen felismerés következtében azon kapcsok, a melyek a múltban a nemzet eg. részét, egy nagyobb részét, az ugyannevezett balközéppárt tagjait hozzá fűz:ék azon reményben, hogy Tisza Kálmán ur megfogja tartani a nemzet szine tett igéretét, már tágulni, lazulni kezdenek, elérkezettnek látta az időt Tisza Kálmán ministerelnök ur — meggyőződv n arról, hogy etetés-itntás, lélekvásárFs, a hivatalnokoknak felhasználása, sőt a szuronyoknak is — a mint történt tudomásom szerint Csongrádmegyében — igénybe vétele által nem lesz képes többé a jövő országgyűlési választások alkalmával a maga részére megszerezni — elérkezettnek látta — mondom — az időt, hogy oly kényszereszközükről is gondoskodjék, melyeknek életbeléptetése által hiszi azt. hogy a jövő országgyűlési választások alkalmával képes lesz a többséget a maga részére megszerezni. Mert hiszen, t. ház, nem számíthat arra, hogy a magyar nép, a magyar nemzet egy ily csábító érdeknek áldozza fel jövőjét, mit mutat azon következés, niiképen jelenleg az összes Kunság, Jászság, Hajdúság és az ország valódi magyar kerületeinek nagy része szakított vele, megvetéssel fordult el politikájától. Egy ily kényszereszköz akar lenni meggyőződésem szerint Tisza Kálmán urnak a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslata, midőn a főispánok kezébe akar letenni minden hatalmat és a főispánok keze által az alispáni hivatalok kezébe, hogy igy kényekedve, tetszése szerint rendelkezhessék a nemzet sorsa, jövője, vagyona felett. Azonban, t. ház, én szeretem hinni, hogy minden önérzetes és tiszta keblű magyar hazafi megvetéssel fordul el a törvényjavaslatt'l, (Derültség jőbbf elől) mert nem akarhatja azt, hogy a nem| zet, épen ugy szellemileg, mint anyagilag;, közS erkölcsileg egy zsarnok kezébe adassék. (Derültség.) Én, t. ház, a legnagyobb átokcsapásnak tartanám hazámra, nemzetemre, ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkednék; de átokcsapásnak tartja azt a nemzet nagyobb része, mert hiszen a tör i vényhatóságok, a szabad királyi és rendezett tanácsú városok által a képviselőházhoz küldött kérvények nagyobb részt arra, hívják fel a házat, hogy utasítsa vissza a törvényjavaslatot, sőt maga a birói kar, az ügyvédi kamarák egy része is megvetéssel fordul el a törvényjavaslattól, (Derültség) annak elvetését kérvén és épen azért nem tehetem, hogy csudálkozásomat ne fejezzem ki a fölött, hogy király ő Felsége hogyan tűr meg egy perczig is oldala mellett olyan tanácsadót, .... Elnök í (Csönget.) Kérem a képviselő urat, hogy ő Felsége nevét a vitába ne méltóztassék belevonni. (Helyeslés jóblfelől.) Csanády Sándor: ... a ki képes volta határozat magaslatáról a közösügyek fertőjébe sűlyedni. (Derültség.) Hogyan tűr meg ő Felsége ilyen tanácsadót i ministerelnöki székben? Hiszen azon egyéniség, a ki a határozat magaslatáról a közösügyek fertőjébe sűlyedt, hűtlen lehet ő Felsége iránt is. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök; (Csenget.) Másodszor is figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ne méltóztassék ő Felsége nevét a vitába belevonni, mert különben kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. (Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: Én tisztelettel emlékeztem meg o Felsége személyéről. Elnök: Velem ne tessék vitatkozni. Csanády Sándor: Nem vitatkozom az elnök úrral. (Zaj. Halljuk!) T, ház! Miután annyi haza és nemzetellenes bűnöket követett el Tisza Kálmán ur, (Derültség) a kiről könnyen feltehetein még azt is, hogy a dicső háromszínű magyar lobogó helyett idővel még egy idegen hatalom zászlójának feltűzését is megengedi, én irányában bizalommal nem viseltetem s mert bizodalommal nem viseltetem, hatalmat kezébe nem adok, hogy szabadon rendelkezhessék a nemzet sorsa felett, következőleg e törvényjavaslatot általánosságban még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső balfelől.) J Herman Ottó: T. ház! Noha kényszerI helyzetben vagyok annyiban, mennyiben számos szónok visszavonult s én nem számíthattam arra, hogy ma beszéljek, látván a vita végének közeledését, kötelességemnek tartom, hogy szavazatomat mégis indokoljam. (HaUjuk! Halljuk! a szélső balfelől.) Á szavazat nem lehet más, mint az, hogy én
