Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-179
179. országos ülé Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Reáliskolák. Személyi járandóságok 455,576 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály j egyzö {olvassa).- Dologi kiadások 478,246 forint. Együtt 485,446 forint. Elnök I Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Felekezeti középiskolák segélyezésére 40,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Középiskolák közös költségei 10,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Szakiskolák ; a) bábaiskolák, személyi járandóságok 13,460 forint. Amon Ede: T. képviselőház! (Halljuk!) A szakiskolák czíméhez óhajtván szólani, nyilván felesleges szópazarlásnak volna tekintendő, ha arra akarnék reflectalni, vájjon hazánkban szükséges-e egyáltalán szakoktatás, nevezetesen iparszakoktatás jelenlegi ipari, kereskedelmi és államgazdászati viszonyaink között? mert alig lesz valaki, a ki ennek imminens szükségét és fontosságát be nem látná és azon lendületet, melynek ipari szakoktatásunk az utolsó években indult, valamint azon üdvös sikert, melyet mint e szakoktatás eredményét nemcsak a t. minister ur évi jelentéseiből, de a gyakorlati életben nyert tapasztalataink nyomán ismerünk, örvendetes tudomásul ne venne. És azért az ipari haladás minden őszinte barátja az e czímen a költségvetésbe felvett összegeket, bár évről évre szaporodnak, vagy mondjuk helyesebben ép azért, mert az ipar fejlődésével természetszerűen fokozatosan szaporodniuk kell, szívesen meg is szavazza. De midőn a költségvetésből azt látom, hogy a t. minister ur fentebb jelzett czélra concret kötelezettség nélkül kizárólag az említett általános elvek alapján évről évre több ezerre rugó összegeket a költségelőirányzatba felvesz, nem tudom magamnak megfejteni, miért idegenkedett mindeddig következetesen aránylag csekély összegnek felvételétől oly intézmény létesítésére, melyre vonatkozólag a magyar királyi közoktatási kormány még 16 év előtt boldogult báró Eötvös József ministersége idejében concret szerződéses kötelezettséget elvállalt. Ugyanis 1870. évben a királyi közoktatásügyi ministerium és Körniöcz szabad királyi és főbányaváros közönsége között szerződés jött létre, melynek értelmében Körmöcz városa arra kötelezi magát, hogy a kebelében életbeléptetendő főreál- J tanoda és a mellett felállítandó szakiskola számára j a közoktatásügyi ministerium által jóváhagyandó . terv szerint a törvényes tanügyi szervezetnek meg- ! felelő alkalmas épületet felállítani, ezt saját költ- i fe r«4r 9. 18S6. 75 ségén jó karban fentartani, bútorokkal ellátni, tisztán tartani, annak világítását, fűtését saját fájával, saját szolgája által eszközleni, a téli és nyári testgyakorlót felállítani, felszerelni és jó karban tartani fogja." A szerződés következő pontjai a város egyéb hozzájárulását szabályozzák. A szerződés 6. pontja értelmében pedig „a város ezen hozzájárulása mellett a magyar királyi állami főreáltanoda s ehhez kapcsolandó szakiskola felállítási, illetőleg átalakítási és fentartási mindennemű egyéb költségeit a magyar királyi állam viseli s ezen magyar királyi államintézetet, ugy mint a többi hasonló magyar királyi államtanodákat, önállókig szervezi és berendezi." A mint a t. ház látni méltóztatik, mind a két pontban a foreáliskoláról az ahhoz kapcsolandó szakiskoláról van szó. Ezen szerződés törvényhozásilag kelybenhagyatott, (Halljuk! Halljuk!) mint azt az idei és múlt évi költségvetésekből a főrealiskolát illetőleg kivenni méltóztatik és miután a város az épületet 180,000 forint árán felépítette, a reáliskola a szerződés értelmében szerveztetett és az egész felvidék hasznára jelenleg is fennáll. Megemlítendőnek tartom, hogy a város ezúttal jött először azon helyzetbe, hogy hitelének igénybe vételét kezdje meg. (Halljuk! Halljuk!) De, fájdalom, az a mellé a szerződés értelmében felállítandó s középtanodai fokozaton álló iparszakiskola mai napig sem létesíttetett, sőt még az előintézkedések foganatba vétele sem kezdeményeztetett. (Halljuk! Halljuk!) Ha erre nézve az okokat kutatjuk, nem találunk mást, mint azt, hogy a szerződésben a szakiskola életbeléptetésére határidő ki nem köttetett; de én nem hiszem, hogy a t. minister ur ezen érvet magáévá fogja tenni, mert ennek következetes használatával a szakiskola létesítését még újabb 16 évre, sőt ad infinitum elodázni lehetne, össze nem egyeztethető a közoktatásügyi kormány magasztos hivatásával, a mi arra engedne következtetést vonni, hogy a királyi közoktatásügyi kormány ezen szerződéses kötelezettséget egyáltalán soha komolyan nem vette, a mi azonban fel nem tehető, mert hiszen akkor kár lett volna ily utón a várost hiába nagy költségbe sodorni, mert a főreáliskola! épület egy szakiskolának szánt és 16 év óta hasznavétlenül fentartott tantermek nélkül mérnöki számítás szerint legalább 20,000 forinttal olcsóbb lett volna. Ezen befektetés tehát 16 éven át anyagi és a mit föléje helyezek ennek, szellemi kamatozás nélkül maradt. De talán azt gondolná valaki, hogy időközben meggyőződés szereztetett, miként ezen iskola szervezése szükségtelen? (Halljuk!) De ez sem áll. Körmöcz városában és közelebbi környékén a mezőgazdaság és földmívelés. mint önálló kereseti ág a helyi és éghajlati viszonyoknál fogva számba 10*
