Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-178

50 17S. országos ülés fobrnár S 1881. Szilágyi Dezső : . . . igenis kiemelte, mint valami rettenetes dolgot, még pedig végösszegben és ezrekben, liogy nagyobb hatása legyen. (Élénk tetszés jobb- és balfelől.) Én, t. ház, mint tényt hozom fel, hogy nálunk évi vizsgák lévén, a tanulmányi szabadság j ereszben teljes lehetetlenség. Azt is felhozza a képviselő ur, hogy hányan tettek szigorlatokat, minő rettenetes sok az. De hát más egyetemen is lehet szigorlatot tenni; miért nem mennek hát más egyetemre ? Szabad-e, igazságos-e ezt oly hangon és oly összeköttetésben állítani, hogy azt a benyomást keltse föl a szigorlatok nagy száma: hogy mindezek részben vagy egészben a tanári kar nyerészkedési vágyának eredménye, holott nem is a tanári kartól függ és ha a tanári kar bizonyos szigort fejt ki, hát egyebet nem lehet kívánni tőle, azt csak nem kívánhatja Hermán képviselő ur, hogy elutasítsák a jelentkezőket, mert azoknak joguk van a szigorlat megtartását kívánni. Hogy ebből a tényből mit akar a képviselő ur következtetni, azt én véges elmémmel fölfogni képes nem vagyok. A képviselő ur azután egy nyomtatásban is megjelent rágalmat említett itt fel, nem mint a maga állítását, de a melyet itt felemlíteni csak ily könnyedén, nézetem szerint, nem volt helyes. (Halljuk/ Halljuk!) Én magam is hallottam azt, hogy Bors Emil tanár valahol azt irta volna. Herman Ottó: Szakvéleményt! Szilágyi Dezső: Megvallom, magam nem olvastam ezen szakvéleményt — mondom — azt irta, hogy a pesti egyetem jogi kara körében percentre fogdossa némely tanár a hallgatókat. Körösi Sándor: Csak egy nagy folyó mellett irta. (Általános zajos derültség.) Szilágyi Dezső: Ez sokkal komolyabb dolog, hogysem én megengedhetném, hogy elhumorisalják! Azon kapcsolatban, a mint a képviselő ur felhozta, ennek nem volt más értelme, minthogy a pesti egyetem jogi karára akarta alkalmazni. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Legalább a mint felhozatott, a háznak nem egy tagjára azt a benyomást tette. Ha más értelme volt, föl fog állani a képviselő ur és azt fogja mondani: ő azt ugy hozta fel, hogy nem a budapesti, hanem valamely más egyetemre vonatkozik. De ha és a mennyiben azon összefüggésben, azon gondolatra jöhetnénk, hogy arra értetik és arra van mondva, én szorosan utána jártam, hogy történt-e? És én semminemű ily ténynek nyomára nem tudtam jönni. És miután itt senki megnevezve nincs, sem közvetve, sem távolról valami körülírás által semmi útmutatás nem adatott, kire vagy kikre volna érthető, ugy abban a nyomtatványban foglalt és felhozott állítást mindaddig, a mig az egyén és az intézet megnevezve nem lesz, a mennyiben a budapesti egyetem jogi karára, melynek én is tagja vagyok, netalán értetett volna, tartom egy általános rágalomnak, mely megvetést érdemel. (Nagy zaj és nyugtalanság a szélső báloldalon.) És igen sajnálom, hogy a képviselő ur ezt igy könnyedén, habár csak felemlítette, mert kettő közül egyik lett volna kötelessége: vagy utána járni, lehet-e ténynyel igazolni és ebben az esetben azután magam azon vagyok, hogy egy ily tény a legszigorúbban vizsgáltassák meg és a legkérlelhetlenebbül büntettessék meg; (Élénk helyeslés a jobb- és báloldalon) mert csak nem fogja képzelni, hogy tisztességes és józaneszíí ember ily szennyet bármely testületen, a melyhez tartozik és a melynek tisztességét minden körülmények közt fenn kell tartani, túrni akarna. (Zajos helyeslés a jobb- és báloldalon.) De mig amaz állítás csak általánosságban oda vetve van, anélkül, hogy concret tény és egyén legtávolabbról is kijelöltetnék: addig én azt tartom, helyesebb az ily vádaskodásnak felemlítésétől, mely czélzatosnak tűnhetik fel, tartózkodni. Miért? Mert vádolni ugyan nemcsak szabad, de bizonyos állásokban kötelesség is. De az azután egy vád igazsága mellett nem bizonyít, hogy nyomtatva van, mert általános rágalmat nyomtatni lehet. És ha a parlamentben meg volna engedve, hogy általános rágalom, olyan, a mely felhozott, tényekkel támogatva nincs, felhozható csupán azért, mert nyomtatva van, végtelen kapu táratnék a beszennyezésre. (Helyeslés.) Ismétlem, magam legjobban fogok örülni, ha csak egyetlen egy kis tény e tekintetben fel fog említtetni a mi a vizsgálat alapját képezheti és magam leszek azután ~ természetes az én csekély hatáskörömben — azon, hogy ezen ténynyel szemben olyan eljárás történjék, a mi az ilyen visszaélést örök időkre lehetetlenné teszi. (Élénk helyeslés.) Végre a képviselő ur, gondolom, a budapesti egyetem jogi karának tudományos munkálkodásáról azt mondta, hogy van kettő, a ki még hírlapi ezikkeí sem irt. Hát én nem tudom, hogy a képviselő ur honnan tudja, ki ir hírlapokba vagy folyóiratokba és ki nem; ő csak azt tudhatja mi van bejelentve, utoljára azt senkitől kívánni nem lehet, hogy anonymitását, melyhez teljes joga van, levetkezze. De a tankönyvek megírására látszik a tanárok tekintetében fektetni a fősúlyt. A tankönyvek megírása az is szükséges, de annak többé-kevésbé meg van felelve a budapesti egyetemen is, de a tankönyvek szaporítása czél nem lehet, én a német irodalomban épen nem tartom előnynek a tankönyvek végnélküli szaporítását, lehet valaki a legkitűnőbb tanár, a nélkül, hogy tankönyvet irt volna .... és én egy olyan egyetemen, a hol párhuzamos tanszékek nagyszámban vannak, nem hogy elengedhetlen kötetelességnek