Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-178
17&. országos ülés febrHíir 8. 18&Ö összegből hány Száz községi iskolát lehetne berendezni és fentartáni; mig annak most tanügyünkre semmi üdvös és gyakorlati eredményét felmutatni nem tudják, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezek a kerületi főigazgatóságok és tanfeiügyélőségek több mint feleslegesek voltak s az a tapintatlanság, protectio és nepotismus, a mi az ott alkalmazottak kiszemelésénél a kormányt vezette, keservesen boszulja meg magát népnevelésünk rovására. Egyáltalában a mi kormányunk szerencsétlen az egyének elhelyezésében, ha valaki szakértő, azt mnlhatlanul olyanra alkalmazzák, a mihez nem ért, például, ha valaki mint főjegyző szerzett némi közigazgatási ismereteket, vagy mint pénzügyi bizottsági előadó némi jártasságot a pénzügyek terén : azt elhelyezik a közlekedésügyhez, a vasutak igazgatóságához, hol technikai szakismeretekre van szükség. A ki jó kormánypárti hírlapíró volt, azzal megnyomorítják bíróságainkat. Thaly Kálmán : Az egyetemet! Orbán Balázs: Igen az egyetemet! A ki elgazdálkodta magát s elúsztatta vagyonát, de jó kortesnek ígérkezik abból lesz vízi kormánybiztos, jószágigazgató és tanfelügyelő s így tovább. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Elismerem készségesen, hogy tanfelügyelőink közt találunk paeäagogiai ismeretekkel biró buzgó tanférfiakat is, kik nemesen teljesítik hivatásukat s ez intézményt meg is tudnák kedveltetni, azonban az ilyenek elenyésző csekély számban találhatók. A hivatás és minősítés nélküli nagyobb rész — talán épen azért, mert a népnevelés terén járatlan — más térre viszi át tevékenységét s a korteskedésben igyekszik a kormány előtt érdemeket szerezni. (Igaz! a ssélsö balon.) Én, t. ház, figyelemmel kisértem a tanfelügyelő urak működését és munkakörét s ugy tapasztaltam, hogy a valóban hivatottak nemes hivatásuk körében mozognak, az iskolákat szorgalmasan látogatják s a népnevelés ügyét előre viszik; mig ellenben a kortes tanfelügyelők csakis választásokat előzőleg szoktak szorgalmas iskolalátogatók lenni, akkor is nem a növendékek előmenetelén, hanem a felnőttek demoralisatióján munkálkodnak s a választások folyama alatt igen sok helyt mint választási elnökök, másutt mint kortesvezérek, a leggyalázatosabb visszaéléseket követik el s a szülőkre és tanítókra a legnagyobb nyomást gyakorolják, azokat fenyegetik és üldözik, elől menve a törvénysértésben és a hivatalos pressio gyakorlásában. Az ilyen kortes tanfelügyelők hivatásuk terén azután valódi nullák, egész működésük a rubricázásra és hamis statistikai adatok bejegyzésére szorítkozik, ezt sem ők, hanem segédhivatalnokaik végezik, mert mindeniknek van segédtanfelügyeKÉPVH. NAPLÓ 1884—87. IX. KÖTET. lője, tollnoka s egész berendezett irodája. És sem ő maga, sem segédszemélyzete nem igyekszik az adatokat a helyszínén gyűjteni, hanem azok szolgáltatják az adatokat, a kiket épen ellenőrizniök kellene.Necsudálkozzunk azután, ha népnevelésünk állapota hamis világításban tüntettetik tel az ország törvényhozása előtt s ha a minister ur tanfelügyelői — néhány tiszteletreméltó kivétellel — nem mások, mint a tanügyi statistika és a népérzület meghamisítok T. Komlóssy barátom és előttem felszólalt képviselőtársam még azon nagy kiadásokkal sem látszik megelégedve, a melyek az ország, ezen, szerintem szükségtelen intézményére fordíttatnak, hanem még biztatja a ministert, hogy a tanfelügyelőket napidíjakkal kellene ellátni, hogy lovakat kellene nekik adni, olyan térre lépett, melyre őt nem követhetem, mert a minister urnak nincs szüksége ilyen biztatásokra. A felszólalásnak már is meg volt az az eredmt r e, hogy a minister ur az átalány felemelését kilátásba helyezte. Már pedig én a mostani átalányokat is feleslegeseknek tartom, mert a tanfelügyelők ritkán szokták az iskolákat megvizsgálni, akkor is leginkább a választásokat megelőzőleg és ezen czélra külön díjazásokkal vannak más alapból ellátva. Mi ez intézményt mindig elleneztük s most is az arra pazarolt százezreknek községi iskolákra való fordítását szorgalmazzuk; a túloldal azonban, nem kétlem, hogy meg fogja szavazni; nem marad egyéb hátra, mint hogy a minister urat felszólítsam arra, hogy tanfelügyelőit a korteskedéstől, a választásban való ténykedéstől és elnökösködéstöl szigorúan tiltsa el, mert ily szereplésük az intézmény népszerű tlenítését és megutál ásat fogja szükségszerüleg maga után vonni. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A népnevelési tanfelügyelőségek rovata alatt előirányzott 200,000 forintnyi összeg nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaztatik. Szathmáry György jegyző {olvassa).- 4-ik rovat. Vizsgálati bizottmányok 10,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző [olvassa): Tanintézetek. Rendes kiadások: 19-ik fejezet, 3-ik czím. Mocsáry Lajos: T. ház! A tanintézetek czíménél lévén, azt hiszem, ha végigtekintünk a közmívelődési intézeteknek azon meglehetős hosszú sorozatán, mely e rovatban foglaltatik, lehetetlen megelégedést, örömet nem érezni. El kell ismerni valóban, t. ház, hogy a nemzet nagy áldozatokat hozottá közmívelődés előmozdítására. Kétségtelen, hogy a hozott áldozatoknak meg is látszik jelentékeny eredménye az ország értelmiségének emelése tekintetében. Van azonban egy dolog, t. ház, mely ezen 1 tanintézeteknél igenis komoly megfontolást igényei 5
