Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-196
196. országos ülés mArexins 4- 18SS. 351 ben a sok ellenvetés közül csak egyre legyen szabad röviden reflectalnom és ezzel be fogom fejezni már is túlságosan hosszú beszédemet. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Azt mondják t. képviselőház, hogy azt a régi megyei rendszert nem lehet többé visszahozni, mert nincs meg hozzá a kellő, a megfelelő elem, a mely azt kezelje. Agentry elbukott! Hát először is az úgynevezett gentry, vagy a régi középbirtokos osztály nem pusztult el. Igaz, hogy nagy romlást szenvedett az ország némely vidékén, de vannak más vidékei az országnak, a hol az helyt állani képes még ma is. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egyébiránt igen nagy tévedésben vannak azok, a kik azt hiszik, hogy ezen önkormányzati institutióknak élete egyes osztályokhoz van kötve. Egyáltalán nem; sőt abban rejlik legnagyobb igazi vitalitása, hogy képes simulnia társadalom minden változásához és a kor minden kívánalmához. Igaz, hogy a régi táblabírói osztály kiválóan alkalmas volt az önkormányzati functiók teljesítésére ; mintha csak egymásnak lettek volna teremtve az a régi gentry és a megye. Hanem hát a régi institutio maga nevelte magának az embereket, maga nevelte azon generatiókat, a melyek kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy azt ellássák és nevelni fog ismét alkalmas elemeket. A földbirtok, mely a régi birtokosok kezéből kisiklott, mostani birtokosainak csakugyan érdekében áll, hogy a megyei közügyek kellőleg vitessenek, hogy erélyesen, becsületesen intéztessenek el és ha meg lesz róla győződve az azóta felkerekedett új elem, hogy attól függ a közügyek jó folyása, ha részt vesz az önkormányzattaljáró kötelességek teljesítésében, részt is fog venni, el fog járni a gyűlésekre és el fogja vállalni mindazon terheket és kötelességeket, melyekkel az önkormányzat jár. Tehát meg kell hagyni a megyéknek régi hatáskörüket. Természetes, hogy ha ezen túl is megmarad a főispáni vető jog, akkor az újabb elemek ép ugy, mint a régiek nem fognak elmenni a közgyűlésekre s nem fognak részt venni a közigazgatás teendőiben. De akkor azután ne okolja ezen nemzedéket, ezen elemeket a t. belügynrinister ur és ne használja fel ürügyül arra, hogy nem lehet fentartani a régi megyei szervezetet, hanem okolja ön magát, mint a ki lehetetlenné teszi, hogy a megyei rendszer kellőleg kifejtethessék. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Társadalmi állapotaink javulására is kitűnő szolgálatot tenne a régi megye. Mert tudjuk, hogy •a társadalmi osztályok amalgamisálására semmi sem hat. üdvösebben, mint a közügyekben való részvét, (Ugy van! a baloldalon) valamint a szabad polgár szellemét sem képes semmi jobban kifejleszteni, mint a közügyek terén kifejtett mentül sűrűbb joggyakorlat. Ezért legjobb veteményes kertje az önkormányzat a polgári erénynek, (Ugy van! a szélső baloldalon) és én az önkormányzatnak jobb formáját, mint a mi ősi megyei rendszerünk, nem ismerek. És én ugy látom, hogy a t. belügyminister urnak is azt sugallja jobb meggyőződése, azt sugallja lelkiismerete, ho<ry ne zökkentsük ki ez országot ezredéves életének kerékvágásából. Ezt sugallja lelkiismerete; mert ha nem sugallná, már megsemmisítette volna a megyei szervezetet. De az a baj, hogy a t. belügyminister ur enged azon ellenállhatatlan vágyának, hogy saját tevékenységét mindenütt érvényesítse. Az az ellenállhatatlan vágya van, hogy mindent maga végezzen az országban és már oda is vitte a dolgot, hogy ebben az országban két fát sem lehet keiesztbetenni az ő tudta és beleegyezése nélkül. Enged a theoreticusoknak, a chauvinistáknak és enged az önkormányzat ellen nagy reclamot csináló azon közönségnek, a melynek halvány fogalma sincs a közigazgatási dolgokról s a mely a közigazgatásban előforduló miseriák okát nem abban keresi, a miben az keresendő, hogy tudniillik már is nyakig vagyunk a bureaucratiábam hanem abban, hogy még mindig fennáll a régi keret. Engedje meg a t. belügyminister ur, hogy hozzá egy kérést intézzek. Ne hagyja elnyomni lelkiismeretének jobb sugallatát, ne engedje, hogy a régi megyei rendszer megsemmisíttessék. Részemről kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula :T. ház! (Halljuk!) A ki az előttem szólott t. képviselő urnak különböző alkalmakkor tett nagyfontosságú felszólalásait figye lemmel kisérte, az a t. képviselő úrtól azt az egyet meg nem tagadhatja, hogy politikájában nagy, erős consequentia van. A ki hallotta a t. képviselő urnak felszólalását azon alkalommal, midőn a középiskolai törvényjavaslatról szólt, a ki hallotta a t. képviselő ur felszólalását akkor, midőn a nemzetiségi kérdésben utóbbi időben nyilatkozott és a ki végre hallotta a t. képviselő ur mai felszólalását, melyben a régi municipiumoknak, melyek 1848-ig fennállottak, in integrum való visszaállítását kívánja és óhajtja, az meg nem tagadhatja a képviselő úrtól, hogy azon hatalmi factorok mindegyikének, melyek egykor csakugyan különböző időkben uralkodtak Magyarországon, öregbíti erejét, csak egyedül az államét nem. (ügy van! jobbfélól.) Természetes consequentia az, hogy ha kiosztatik a hatalom a felekezetek a nemzetiségek s végre a helyhatóságok közt, melyeknek az alkotmányos és parlamentaris formákba való beillesztése meg sem kiséreltetik,
