Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-196

3íS 19§- országos ülés máre/ins 4 1S86 nél és saját tartalmánál fogva kisiklik az ember kezéből. A mi a fejlettebbb állami életet illeti, méltóztassék megmagyarázni, hogy miben áll voltaképen a teljesebb, a fejletebb állami élet; és ha fejlettebb, mivel indokolja a rendszer megváltozását'? Én ugy tudom, hogy a mi állami életünk körülbelől csak olyan fejlett volt már 1865tőJ 1870 i<>'. mint most és az akkor még a maga teljes épségében fennállott régi munieipális szervezet tökéletesen megfelelt az igényeknek. A mennyiben azóta valamiben fejlődött, azt hiszem, hogy az csak legfelebb abban áll, hogy szaporodott az irka firka. Ebből azonban csak az következik, hogy meg kell szaporítani az Írnokokat, a díjnokokat, erre nem szükséges rendszerváltozás. A mi azóta új intézkedés történt, az egyáltalában nem olyan, hogy azt a megyében feltalálható értelmiséggel elintézni ne lehessen. Egyébiránt t. ház, a mi azt illeti, hogy a fejlettebb állami élet egyáltalában nem zárja ki az önkormányzat lehetőségét, arra azt hiszem, Anglia példája a legfényesebb bizonyíték. Van-e valahol a világon fejlettebb társadalmi és állami élet, mint Angliában és ha ott teljes mértékben képes az önkormányzat elintézni mindent s ott megfelel a közélet minden igényeinek, azt hiszem, hogy ez oly érv, a mely ellen alapos kifogást felhozni egyáltalában lehetetlen. Grünwald Béla t. képviselő ur a minap a költségvetés általános tárgyalása alkalmával tartott beszédében azt monda, hogy Magyarország csak akkor lesz nemzeti állam, ha európai állam lesz. 0 tudniillik nemzeti állam alatt értette minden helyhatósági és felekezeti . önkormányzat megsemmisítését. (Ellenmondás balfelöl.) Hát a t. képviselő ur elfelejtette azt, hogy történetesen Anglia is Európában van; mig a központosítás ott van, a hol az absolutismusnak az eredete van, tudniillik Ázsiában ; hogy a munieipális intézmények épen csak itt Európában tudtak lábra kapni és csak is ott élnek most is mindenütt, a hol az absolutismus még nem tudott a nemzeti szabadságon erőt venni. A bizottsági jelentés indokolása azt mondja, hogy már Anglia is mindinkább szűkebb körre szorítja az önkormányzatot. Hát bocsánatot kérek, én ugy tudom, hogy ennek épen az ellenkezője áll s erre nézve bátorkodom a t. háznak figyelmét felhívni a legutóbbi angol trónbeszédre. Az angol trónbeszédnek egyik pasussa igy szól (olvassa) :„Törvényjavaslatok fognak az iránt előterjesztetni, hogy Angolország és Skótország grófságaiban közigazgatási autonómia létesítése végett a lakosság kebeléből tanácskozó testületek választassanak. Hasonló törvényjavaslatot készít elő a kormány Írországra nézve." Azt hiszem, t. ház, ez csalhatatlan bizonyítéka annak, hogy Angliában ép ellenkezőleg az autonómia kiterjesztésére tö1 rekesznek, nem pedig arra, hogy az autonomicus intézmények körét megszorítsák. (Helyeslés,a szélső baloldalon.) Hanem hát a ministeri indokolásban olvassuk azt is, hogy a fejlettebb államélet, megsokasodott teendők súlyosabbá tették a ministeri felelősséget, ezért szükséges e törvényjavaslatnak behozatala. Hát azt hiszem, az van értve alatta, hogy-a t. kormány nem vállalhatja magára a íelelősséget az állami érdekek megóvása tekintetében, neki e végből az eddigieknél nagyobb hatalmú eszközökre van szüksége. De kérdem, t. ház, ugyan hol van az a renitentia, nem hogy engedetlenség, melylyel a kormány eddig találkozott ? Nem említve azon megyéket, melyeknek kormánypárti többsége már politikai szempontból is hűségesen támogatja a kormányt, de az egykét ellenzéki megyében is, vagy azon megyékben, melyekben a nemzetiségek vannak túlnyomó számban, hol van a renitenfiának, vagy engedetlenségnek egyetlen jele ? Az 1870: XLII. törvényczikk a kormány királyi biztosául rendszeresíti a főispánt bizonyos esetekben, az ellenállás, az engedetlenség eseteiben ; s vájjon azóta, mióta e törvény meg van, volt-e egyetlen eset, hogy föl kellett volna tenni azt a királyi biztosi kalpagot? No, ha nem volt, ez megczáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a t. kormánynak nagyobb hatalomra, tehát az ezen törvényjavaslatban kibővített hatalmi körre szűk sége egyáltalában nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ministeri felelősség! Jobb, ha nem beszélünk erről a ministeri felelősségről. Azon idő, melyet mi a parlamenti felelős kormányrendszer mellett eltöltöttünk, nagyon furcsa fejezetét fogja képezni a parlamentáris rendszer történetének. (Halljuk!) Magyarország közönsége meglehetősen kiábrándult ennek az oly nagy küzdelemmel megnyert parlamentáris kormányrendszernek panacea természete iránt táplált hitéből. Azt tapasztalja, hogy az jó részben nem felelt meg várakozásának. Most láthatjuk, t. képviselőház, hogy a parlamentáris kormányforma a szabadság biztosítékául magában véve egyáltalán nem elégséges. (Igaz! a szélső baloldalon.) Most láthatjuk, minő mély bölcsességgel jártak el az 1848-iki törvényhozók, midőn kijelentették, hogy a megyerendszer mint az alkotmány védbástyája tovább is fentartandó; (Ugy van! a szélső bálon) azon rendszer, melyről azt mondja hazánk nagy fia Kossuth Lajos, hogy ha lehetne szó arról, hogy az ősi önkormányzati rendszer ellentétben álljon a parlamentáris rendszerrel, a miről nézete szerint, szó egyáltalában nem lehet, ő határozottan a munieipális rendszer mellé áll. (Éljenzés a szélső balon.) De tudjuk, t. képviselőház, hogy ezzel az alkalommal is szóba jött a nemzetiségi kérdés. Én nagyon távol vagyok attól, hogy nemzetiségi vitát