Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-194

318 194. országos ülés márezims 2. 1SS6. ha a pajkos gyerkőczek mulatása a gyermeki ártatlanság keretét elhagyni látszanak, mielőtt még az a prefectus urnak kellemetlenséget okozhatna. Csak egyik megyei tisztviselőnél, az alispánnál van némileg korlátozva a* nem felelős főispán elmozdító hatalma. A kijelölésnél — már a jelen törvény szerint is — a főispán és általa kinevezett bizottsági tagok a többséget képezvén, máris a választás nem egyéb egy rossz confusus és eomplicalt kinevezésnél. Hiába kívánta az egyetlen kijelöltet az egész megyei bizottság egyhangúlag puttonyba — mint az Nógrádmegyében meg is történt — ha egyszer a kijelölő többség a jelentkezettek közt csak egyet talált kijelölhetőnek, ez egyedüli jelölés magában foglalta a megválasztást. És a választási rendszer szabadelvű barátjai ezzel is beelégszenek. Azt hiszem, a valódi municipalista erről máskép gondolkozhatik. Inkább semmi választás, mint a választás carricatirozäsával rejtegetett kinevezés. Hisz még a nmnicipalismus legnagyobb ellenségei sem tagadhatják azt, hogy a régi municipalis rendszer, mint ősi alkotmányunk egy jellemző sajátsága, egy tiszteletet gerjesztő ereklyét képezni van hivatva, mely megérdemli, hogy eltéve a maga épségében a történeti múzeumba, ott későbbi generatióknak a múlt idők tiszteletét tanítsa, ne pedig, hogy elcsúfítsa, eltorzítva a régi időket, igazságtalanul nevetségessé tegye. Uj bizonyítéka e javaslat azon többször ismételt állításnak, hogy a jelenlegi kormányrendszer minden törvényes intézkedést hatalmi szempontból ítél meg. Mert ha a t. ministerelnök ur helyreállítaná a valódi megyei autonómiát, nemsokára nem lenne többé ministerelnök; ha pedig minden teketória nélkül kinevezné egyenesen a megyei tisztviselőket, azok feje, a főispán is rendes hivatalnokká lenne és elvesztené benne bizalmi férfiát, melyre oly nagy szüksége van a párturalomnak. — jíMegszünne a főispán a párt, az elv embere lenni, utóbbivá azonban e javaslat sem fogj a azt tenni. A hol a hatalom, ott a dicsőség. Midőn tizenegy évvel ezelőtt ténynyé vált a fusio, első perczben megbokrosodott egy része a főispánoknak a tigris-bőrtől. Elmentek a belügyministerhez, az föllebbente kissé a tigrisbőrt, alápillantának és egyszerre belenyugodva a fusióba, vehementiával neki rontottak régi bajtársaiknak és letiporták azokat. Mit láttak alatta, azt akkor nem tudtuk, de most képzelhetjük — tizenegy évi főispánságot. És' itt a főispánok törvényes pártemberekké való tétele szempontjából kell birálnunk ej avaslatot, mert ezen elvben és a főispánok nyugdíjában fekszik e reformnak gúnyolt intézkedés sark- és súlypontja, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mint valódi törvényes hatáskörrel biró tisztviselő hazájának és királyának közvetlen szolgálni, ép oly nemes tárgya az ambitiónak, mint a törvényhozási hivatás. De ily-törvénjes hatáskörrel biró tisztviselőnek nem tekinthetjük az itt contemplált főispánt, mert annak hivatala a pártoskodás, a korteskedés, a nép akarata választás általi nyilvánulásának hatalmi eszközökkel való megmásítása. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hatásköre, legyen az bárhogy* a törvénybe iktatva, alkotmány-, tehát törvényellenes és a ki erre vállalkozik, az nem érdemli meg a fizetést, a nyugdíjat, de még a tisztviselő elnevezést* sem. Nem főispán, de választási végrehajtó név illik reá (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és ha már ilyent fogad a kormány, ne adjon neki legalább fizetési általányt, de fizessen neki a rendelkezési alapból fejenként vagy darabszámra {Igaz! Ugy van! balfélől) az általuk beválasztott kormánypárti képviselők után; (Mozgás jóbbfelöl) hiszen ugy is minden perezben való elcsapásra vannak fogadva, mint azt a t. előadó ur hangsúlyozta. Az elébb érintett elvből kiindulva, megérthetjük a főispáni titkárok hivatala lényegét is. A javaslat indokolása szerint egyelőre csak egyharmada neveztetnék ki a főispáni titkároknak — a legégetőbb szükségek kielégítésére. Hízelgő volna ez némileg a főispánok többi kétharmadára nézve, ha be nem vallaná az indokolás, hogy voltaképen ezeknél is szükséges ezen vagy hivatalos tehetségüket, vagy elvi megbízhatóságukat megbélyegző hivatalnok, ki első esetben a praeceptor, második esetben pedig a detectiv hivatalát viselné. Kíváncsi vagyok azonban azon viszonyra, mely a főispán távolléte alatt a megyei főtisztviselők és a főispáni titkár közt uralkodni fog. A titkár fiatalságáról gondoskodik a javaslat, a mennyiben két évig szolgáló segédfogalmazó és gyakornokoknak előnyt ad a kinevezésnél. Ilyen 23—24 éves fiatal emberek tisztességben megőszült alispánokat és főjegyzőket fognak terrorisalni. Nem az-e a czélja ennek, hogy minden önérzetes és függetlenül gondolkozó embert kiszorítsanak a megyei tisztviselők közül ?(Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Ezzel áttérek a főispáni nyugdíjra. (Halljuk.) A ministeri nyugdíj a politikai pártéletre igen fontos, de az alkotmányosságnak meg nem felelő elvet hoz gyakorlatba; itt ez elv kiterjesztetik a pártkortesekre. Nem elég, hogy az uralkodó párt korteseinek fizetése az államot terheli, de a javaslat a levitézlett pártembereket is pensióval látja el. Ez egészben véve nagyon nemes gondolkozásra és a jogegyenlőség elvének keresztülvitelére mutatna, (Derültség szélső balfelöl) ha az első sorban nem a jelen kormány emberei, mely kormány ugyan mindent elkövet, hogy