Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-194
316 194. országos ölés márczins 2 1SS6. hatalmat nem a kormány gyakorolja még nem láttam. {Élénk tetszés jobbfelől.) A főispánok, vagy a mint a t. szónokok nevezték, kerületi főnökök, ugy állíttatnak itt elő, mint egy mindenbe avatkozó és nem felelős adminiBtraló roppant hatalom. Bocsánatot kérek t. ház, de úgy az 1870-ik évi törvényben, mint a mostani törvényjavaslatban, a főispán hatásköre nem administraló, hanem ellenőrző hatalom. Administraló egyenes benyulási jog néki csakis a törvényben megmondott és a jelen javaslatban egy fokkal tovább fejlesztett rendkívüli esetekben adatik. Egyenes rendelkezési joga csak ezen esetekben van .... Bartha Miklós : A szükséghez képest rendelkezik is. Tisza Kálmán ministerelnök: Igen, de abban a paragraphusban ott van az is, hogy saját hatáskörében, vagyis, mint a javaslat mondj ellenőrzési és a felügyeleti jogkörében. (Helyeslés jobbfelől.) Ha pedig csak ezen esetekben rendelkezhetik, két eset állhat elő: vagy rendelkezik ugy; a mint ez az 1870 iki törvényben megvan, a megyei felterjesztéssel szemben, a jelen javaslatban pedig megvan még egy esetre nézve az alispán irányában a rendelkezés, de akkor a rendelkezést a minister már "előzetesen hagyta jóvá. Tehát ez rendelkezik és itt természetesen nem lehet a főispán felelős, hanem a minister. A másik eset, midőn halasztást, nem tűrő esetekben az állam veszélyeztetett érdeke szempont jából direct intézkedik. De hogy itt nem volna iá alkalmazható a felelősség, nem tudom, honnan veszik a t. képviselő urak. Mert a törvényjavaslat *90-ik szakaszában foglalt dispositio alól a főispán nincs kivéve. Az a dispositio pedig, melyet tegnap idéztek, nem áll, hogy ha a tisztviselő az illetékes felsőbb közegek rendeletére cselekedett, felelősségre nem vonható ; mert ez meg van pótolva már az 1870-iki törvényben s most is, hogy azon esetben a felelősséggel az tartozik, a ki azt a rendeletet kiadta. Bartha Miklós: A főispán? " Tisza Kálmán ministerelnök: Igenis ő; mert ha rendelkezik, a felelősséggel is ő tartozik és nem az, a ki végrehajtotta a rendeletet. (Helyeslés a jobboldalon.) Bartha Miklós: Ki vonja felelősségre? Tisza Kálmán ministerelnök: Kártérítési esetekben a polgári bíró; politikai tekintetben pedig épen ugy m'nt az államtitkárért, a főispánért is a minister felelős. De én nem ondolom, hogy a politikai felelősséget értették volna a t. képviselő urak, hanem érthették a köztörvény szerinti azon felelősséget, melylyel mindenki, kinek coneret esetekben dispositiókat tenni szabad, azon dispositiókért tartozik. De, t. ház, még a nyugdíj-kérdésben is, azért, hogy eltérések vannak, a rendes nyugdíjazástól, a képviselő urak azt mondták, hog r abból is, hogy milyen eltérő nyugdíjazási dispositiók vannak a törvényben, látszik, hogy mily szolgálatok kívántatnak a főispántól. Arra, hogy miért vannak a törvényben külön dispositiók, majd visszatérek; de hogy a meg nem engedett szabadság-, törvényvagy államellenes működést nem törvénybe iktatott dispositiók alapján szokták jutalmazni, talán a t. képviselő urak sem vonhatják kétségbe. (Tetszés jobbfelől.) Hogy az, ki tiltott dologért akar valakit megjutalmazni, ennek jiitalmát nem teszi a törvénybe, ez bizonyos. Megvallom, t. ház, ez nagyon emlékeztet engem arra a nézetre, a melylyel azonban nem ezen vita tikalmával találkoztam, hogy a törvénybe téve valamit, az sérelem ; titokban megtéve pedig szokás. (Élénk tetszés a jobboldalon. Mozgás a báloldalon.) Én, t. ház, a titokban követett szokást nem szeretem; ellenben azt, amit megtenni akarok, azt a törvényben megmondom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) De t. képviselőház, miért kell a főispánnak bizonyos fokig elkülönített nyugdíj-intézkedések alá esni ? (Halljuk! Halljuk !) Szerintem azért, mert hivatala egyszersmind határozottan politikai természetű. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy itt is ugy vagvunk, hogy ez most a törvényben van; hanem méltóztassanak megkérdezni akárkit, hogy 1867 óta mm mindig az volt-e a felfogás, hogyha a kormány változik, a főispánok is tartoznak hel, zetüket dispositióra bocsátani ? Az államtitkárokon kivül ezen szabály gyakorlatban és elvben semmiféle más hivatalra nézve nem volt kimondva. Épen ez a körülmény az, a mely — mint igazolta a másik két ily hivatalnál — igazolja a főispánnál is, hogy azon, de csakis azon esetben, ha önhibáján kivül veszti el állását addig, rnig nem szerzett nyugdíjigényt, külön ellátásban részesittessék. Ez okvetlenül szükséges, ha azt akarjuk, hogy a főispáni helyekre minden esetben és minden vi zonyok között képes és teljesen arravaló egyének szánhassák magukat. Reményiem, t. ház, hogy a felhozott érvek és beadott ellenindítvány daczára is, belemegyünk a törvényjavaslat részletes tárgyalásába. Ott mindezen kérdések fölött bővebben lesz alkalmunk nyilatkozni. Még most a magam részéről kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot elfogadni; kérem elfogadását azért, mert az én meggyőződésem szerint, ragaszkodva a történelmi fejleményekhez, nem megy az 1870: XLII. törvényen túl egyébben, mint azon egy pár pontban, melyben az állam érdeke meggyőződésem szerint, ezt okvetlenül megköveteli. Lehet a rendszerek fölött sokat vitatkozni;