Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-189

I8SJ. orsiiépos ftléa fttkraár 22. iiiisl. 251 ségvetést és az appropriationalis clansulát elfoga­dom. {Derültség és élénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: (Halljuk! Halljuk! Eláll! Derültség.) Zsibonganak önök t. Tisza-párti kép­viselő urak, (Nagy derültség) mert nem kellemetes önökre nézve felszólalásom, (Ellenmondásokjobbról. Halljuk! Halljuk!) miután tudják, miszerint min­den alkalmat megragadok arra nézve, hogy pál­czát törjek a politikai hitehagyottság fölött; (De­rültség) pálczát törjek a jogtiprások, az árulások fe lett és elkárhoztassam azokat. Tudják önök, hogy minden alkalmat felhasz­nálok arra, hogy felvilágosítsam a nemzetet azon szánandó, nyomorúságos helyzetről, melybe e hazát, e nemzetet az 1867. és 1878-iki közös­ügyes kiegyezések által Tisza Kálmán minister­elnök, (Zajos éljenzés a jobboldalon) Tisza Kálmán minister elnök, (Zajos éljenzés a jobboldalon. Nagy d<rültség) Tisza Kálmán ministerelnök, (Zajos éljenzés a jobboldalon Derültség és zaj.) . . . Tisza Kálmán ministerelnök, (Zajos éljenzés a jobboldalon. Derültség. Halljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán mi­nisterelnök, (Zajos éljenzés a jobbóldalon. Hoszan­tartó derültség) Tisza Kálmán ministerelnök . . . (Zajos éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csönget) . . mondom Tisza Kálmán ministerelnök . . . (Zajos éljenzés a jobboldalon. Derültség és hosszantartó zaj. Elnök csönget) .... Tisza Kálmán ministerelnök (Zajos éljenzés a jobb­oldalon. Élénk derültség. Felkiáltások: Halljuk az elnököt.) Elnök I Méltóztassék a tanácskozás komoly­ságára figyelemmel lenni és ne méltóztassék ugyan­azt annyiszor is ismételni. (Zaj.) Csanády Sándor: Hát ne méltóztassanak rá kiabálni! (Derültség.) Mondom, Tisza Kálmán mi­nisterelnök (Élénk éljenzés a jobboldalon) urnak politikai hitehagyottsága, hogy ne mondjam áru lása . . . (Felkiáltások a jobboldalon: Rendre/) Elnök (csönget): Felszólítom a képviselő urat, hogy válogassa meg kifejezéseit. A kép­viselő ur régi tagja a parlamentnek, tudhatná te­hát, hogy mely kifejezések ellenkeznek a parla­menti illemmel. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Tudom, hogy erősek e kifejezések, de épen azért használom azokat, mert a dolgokat a maguk nevén szoktam megnevezni. (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon :Rendre! Rendre!) Elnök: Ne tessék velem feleselni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Tessék foljtatni beszédét. Csanády Sándor ... a kiről jogosan el lehet mondani, hogy Görgey Világosnál, Tisza Kálmán meg e képviselőházban elárulták e hazát. . . . (Zajos felkiáltások a jobboldalon •' Ez már mégis sok! Rendre!) Elnök: Ezen kifej ezésért kénytelen vagyok | a képviselő urat rendre utasítani. (Élénk helyeslés a jobloldalon.) Csanády Sándor: Elfogadom. Arra, t. ház, hogy egy népképviselő meg­felelhessen magasztos hivatásának, legelőször is szükséges, hogy csakis oly törvényjavaslatokat, oly költségvetést szavazzon meg, a melyekről meg van győződve, hogy azok a nemzet, a nép érdeké­ben alkotvák; másodszor feladata, kötelessége minden népképviselőnek, hogy csakis oly minister­elnök kezelése alá szavazzon meg költségeket, a kiről meg van győződve, hogy nem idegen érdek­ben, hanem a haza, a nemzet érdekében fogja azo­kat igénybe venni. Hogy maguk a képviselő urak tudják, hogy hazánk, nemzetünk minden szeren­csétlenségének oka az 1867. közösügyes egyez­kedésben rejlik, kitűnik azon körülményből, mi­szerint önök, uraim, 8 éven keresztül velünk együtt küzdöttek a közösügyes közjogi kiegyezés létre­jövetele ellen, velünk kezet fogva küzdöttek e haza területéről való eltávolítása érdekében. Épen azért, mert a Tisza-párti képviselő urak is épen ugy meg vannak győződve a közösügyes közjogi alap veszélyességéről mint mi, szeretem hinni, hogy igen sokan fognak jelenleg találkozni azon képviselők között, a kik velünk együtt küzdöttek a közösügyek megsemmisítésére, a kik jelenleg a közösügyes költségeket nem szavazzák meg. Sze­retem hinni, t. ház, miszerint azon kormányelnök rendelkezése alá, a kiről már többször kimonda­tott e képviselőházban, miszerint megtagadta múlt­ját, miként a magyar érdekeket feláldozza Ausz­tria-Bécs érdekében, nem fogja megszavazni ezen költségvetést, a melyet a magam részéről minthogy hazámra, nemzetemre károsnak, veszélyesnek tar­tom, szintén nem szavazok meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra nincs senki feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szólásí joga van még az előadó ur­nak és a minister uraknak Gr. Szapáry Gyula pénzügynúnister: T. ház! Az appropriationalis vitánál magának a költségvetésnek tételei, főbb összegei nem támad­tattak meg, de ez nem is szokás ezen törvény­javaslat tárgyalása alkalmával, ennélfogva én sem fogok azokra kiterjeszkedni, annál kevésbé, mivel a hat hétig folyt vita alatt elég alkalma volt a t. háznak e tételeket megbírálni. Egyéb tekintetben a költségvetés és a kormány politikája iránt a gróf Apponyi t. képviselő uralt;! felhozottakra kivám k nyilatkozni, a ki ugy jelezte a kormány politikáját, hogy az ezentúl koplaló politikát kivan inaugurálni és a legnagyobb önmegtagadásra utalja a iiemzetet. T. ház! Én azt hiszem, hogy a közt, a mit a kormány mondott és a közt, a mit gróf Apponyi 32*

Next

/
Thumbnails
Contents