Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-185

185. orsságos «!«• február 16. \m„ L>Q5 Tibád Antal jegyző (olvassa): IV. Állami fogház. Vácz 5010 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel. Összesen 129,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Országos rabsegély és javító intézeti alap. Rendes kiadások. XX. fejezet, 9. czím. Rendes bevételek. IX. fejezet, 5. czím. Kiadás összesen 322,760 frt. Elnök : Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel öszszesen 322,760 forint. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Telekkönyvvezetés. Rendes kiadások. XX. fejezet, 10. czím. Kiadás összesen 8,200 forint. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antíll jegyző (olvassa): Törvények szerkesztése. Rendes kiadás. XX. fejezet, 11. czím. Kiadás Törvények szerkesztésére 6,000 forint. Irányi Dániel: T. ház! Nemcsak a magyar, hanem, a mennyire tudom, a többi európai büntető törvénykönyvekben is van egy hiány, a melynek pótlását az igazságérzet követeli. Ez az, hogy az ártatlanul elítéltek kártalanításáról nincsen gondoskodva. (Igás/) Anyagi kártalanítást értek csak, inert hiszen erkölcsileg kárpótolni azokat ugy sem lehet, a kik ártatlanul állanak ki börtönbüntetést. Ezen kérdés, t. ház, rég idő óta foglalkoztatja már az európai jogászvilágot. Ezelőtt néhány esztendővel ugy a németországi, mint az osztrák jogászgyülések elvileg helyeselték az ártatlanul elítéltek kártalanítását. Minálunk, gondolom, tavaly vagy harmadéve egy eset, a Köteles Mihály esete hívta fel ezen kérdésre a közfigyelmet. Hogy a t. minister ur is jogosnak, igazságosnak tartja ily esetben az anyagi kártalanítást, azt bebizonyította az által, hogy az illető egyénnek bizonyos összeget utalványoztatok ki A t. minister urnak eme eljárása reményt nyújt nekem arra, hogy e kérdéssel tovább is fog foglalkozni, azt tanulmány tárgyává fogja tenni és midőn érettnek találja, törvényjavaslat alakjában fogja előterjeszteni. Ez az, a mire a t. minister urat ez alkalommal felkérni bátorkodtam. Pauler Tivadar igazságügyi minister: T. ház! Eddigelé, nálunk legalább, nem igen mutatkozott annak szüksége, hogy az ártatlanul elítéltek kárpótlásáról a törvényhozás gondoskodjék. Törvénykezési szervezetünkben a felebbezési rendszer meglévén, a felebbezési jog felhasználása a felek által elég biztosítékot nyújtott arra, hogy ily esetek egyáltalában elő ne forduljanak. De az utóbbi időben annak daczára, hogy egy bizonyos bűnper kétszer átment minden fórumon, az illetőnek a fegyházban tett vallomásai alapján megindított harmadik újabb vizsgálat és eljárás következtében, ha nem is a bíróságok egyhangú, de mégis a felsőbb bíróságok ítélete által az illető ártatlannak nyilváníttatott, mert bár az első bíróság által harmadízben bűnösnek ítéltetett, de azután a királyi tábla és aCuria Őt ártatlannak nyilvánította. Ekkor merült fel a kérdés az anyagi kártérítés iránt és az elbocsátott szegény foglyoknak szánt pénzből kapta az illető azon pénzt, melyet neki méltányosság, igazság szerint kapnia kellett. Ezen eset és más hasonló, a szomszéd tartományokban felmerült esetek az intézkedés szükségét mindinkább érezhetővé teszik és én is azon véleményben vagyok, hogy ez iránt törvényes intézkedésről gondoskodni nemcsak czélszerű, hanem szükséges is. A mi meg is fog történni. (Általános helyeslés.) Almásy Sándor: Még egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. igazságügyminister urat, miután azt látom, hogy egészen elmosódott emlékezetéből. Azt hiszem, az oly ártatlanul szenvedettek is érdemelnek kárpótlást, kiket a biró az illető törvényszéknél benn felejt a börtönben, kiket tovább tartanak benn, mint az a büntetési idő, mely rájuk kiszabva van. Az igazságügyminister ur említette, hogy Köteles kárpótlást kapott azon alapból, mely ily czélra összegyűlt, kérdem az igazságügyminister urat, hogy azok, kiket a Fortunában tovább benfelejtettek. kaptak-e kárpótlást és ha törvénj^javaslatot nyújt be, lesz-e gondoskodva az ily esetekről? Pauler Tivadar igazságügyminister: Az illető, ki a Fortunában hosszabb ideig tartatott benn, a menházban helyeztetett el és ott ellátást kapott hosszabb időre, ez által tehát mint egy kárpótoltnak tekintendő. Egyébiránt ily esetek az illető hivatalnok fegyelmi büntetését vonják maguk után és méltányosság szerint ezekre is lehet alkalmazni a törvény azon intézkedését, hogy a pénzbüntetésekből alkotott alapból némi kárpótlást nyerjenek, a nélkül, hogy ezt külön törvényben kellene foglalni. (Helyeslés.) Elnök: A tétel nem támadtatván meg, törvények szerkesztésére megszavaztatik 6,000 frt. Tibád Antal jegyző : (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások. VI. fejezet. 11. czím. 779,797 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Beruházások. VI. fejezet, 1. czím. Törvénykezési s ügyészségi új építkezésekre, átalakításokra és felszerelésekre 100,000 frt. Elnök: Megszavaztatik E szerint a költségvetés részletes tárgyalása I egyetlen tételt kivéve, be van fejezve. E tételt, ! mely a pozsonyi kórház megnagyobbítására szűk-