Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-183
183. «m&ftft llé§ fthnfcr IS. 1881- jgQ Zeyk Dániel előadó: A bizottság határozati javaslata az, hogy kiadassák a vallás- és közoktatásügyi minister urnak. Elnök: Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi mimsternek. Szathmáry György jegyző (olvassa): Ispánk község képviselő testülete és birtokos lakosainak kérvénye az új földadó-kataster által túlságosan lett megterheltetésük tárgyában. Zeyk Dániel előadó: A bizottság javaslata szerint a kérvény kiadandó a pénzügyministernek. Elnök: Kiadatik a pénzügyministernek. Szathmáry György jegyző (olvassa): UjKécske pestmegyei község lakosainak Néppel Ferencz képviselő által beadott kérvénye, melyben elemi csapások folytán elértéktelenült s éveken át parlagul hevert szőlőik után a váltságdíj-leengedés elrendelését kérik. Zeyk Dániel előadó: Uj-Kecske pestmegyei községben a szőlődézsmaváltság választott bíróság útján lett megállapítva. A községi lakosok ezen választott bíróság működésével két irányban elégedetlenek. Először a váltságösszeget a kataster tisztajövedelmi fokozatokkal szemben túlmagasnak tartják és másszor azon óhajnak adnak kifejezést, miszerint ugyanazon szőllő több váltság jogosult javára lett a jegyzékbe többször föl véve. A pénzügyminister részéről ezen okok alapján igen tekintélyes leírások, 26,000 forint, történtek. Azonban az ujkécskei lakosok ama fennálló tartozást is túionjárottnak tartják s jelen kérésük rendjén kérik, hogy az 1883. XI. törvényczikk 3. §-ának l) pontjában foglalt kedvezményben részesüljenek. A kérvényi bizottság a következő határozati javaslatot terjeszti elő: A netalán szükségeseknek mutatkozó intézkedések megtétele végett kiadatik a pénzügyministernek. Neppel Ferencz: T. ház! A jelen kérvény jogosultságának méltatása szempontjából legyen szabad azok után, a miket a t. előadó elmondani méltóztatott, a t. háznak még némi rövid felvilágosítással szolgálni. (Halljuk!) Az illető kérvényezők a dézsmaváltság helytelen megállapítása által oly elviselhetetlen terhekkel rovattak meg, hogy midőn első izben, 1873-ban az akkori pénzügyministerhez folyamodtak, felajánlották egyszersmind szőlőiket az állam tulajdonába bocsátani, csakhogy a dézsuiaváltsági összegek fizetésére továbbra ne kényszeríttessenek. Második folyamodásukban 1875-ben panaszaikat részletesen előadták: hogy sok parlag, puszta föld vétetett fel szőlő gyanánt, sok szőlő kétszer rovatott meg dézsmaváltsági összeggel, sőt előfordultak olyan esetek is, hogy nem létező szőlők, nem létező tulajdonosok nevére lettek felvéve. KÉPVH. NAPLÓ. 1884—-87. IX. KÖT1T. A ministeriumnak a helyszíni vizsgálat megi ejtése végett kiküldött jogbiztosa ezen panaszo: kat nagyobb részben alaposoknak találta; a ministerium azonban azon oknál fogva, mert a váltságra jogosítottak az illetéktelenül felvett váltságösszegnek visszafizetése iránt hajlandóknak nem nyilatkoztak, őket azokkal szemben a törvény rendes útjára utasította. A hátralékok mindjobban felszaporodván, már egy izben a képviselőházhoz, sőt ő Felségéhez is folyamodtak; mig végre a múlt évben a pénzügyminister ur annyiban segített bajaikon, a. mennyiben az 1882 végéig illetéktelenül kirótt járulékok leiratását engedélyezte. Ezen 26,000 forint leengedését hálás j köszönettel fogadták ugyan, most azonban azt kérvényezik, hogy ügyük végleg gyökeresen rendeztessék. Igaz, hogy a múlt évben ott, hol kétszeri kirovás volt, mindkét helyen külön-külön leírás történt, de maga a követelés fenmaradt és az 1883-ik év elejétől kezdve újra kötelesek lesznek tartozásukat fizetni. A kérvényi bizottság a pénzügyministernek javasoJja a kérvényt kiadni; én ebben tökéletesen megnyugszom és Jegyen szabad a pénzügyminister urat arra kérnem, hogy a kérvényt figyelembe venni és vz illetők sérelmeit a méltányosság alapján orvosolni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényre nézve a bizottság véleménye nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. T. ház! A kérvények sorjegyzéke tárgyalva lévén, következik a pénzügyminister tir válasza Justh Gyula képviselő ur interpellatiójára. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Justh Gyula képviselő ur interpellatiót intézett hozzam a batonyai határban levő egyik állami birtok eladása tárgyában. Az interpellatio csak két nappal ezelőtt adatván be, talán felment a t, ház az alól, hogy felolvassam, minthogy áz emlékezetében lesz, de magából a válaszból is tudomást nyerhet az interpellatio tartalmáról. (Halljuk !) Azt kérdi tőlem a képviselő ur, hogy a törvényhozás jóváhagyásának mellőzésével szándékozik-e a pénzügyminister az állambirtokokat eladni? Erre azt jegyzem meg, hogy sem eddig nem tettein, sem ezután tenni nem szándékozom állambirtokot a törvényhozás hozzájárulása nélkül eladni. (Helyeslés jobbfelöl.) A kérdés csak az, hogy e jóváhagyás előlegesen, vagy utólag kéressék-e ki. Én, t. ház, teljes készséggel elismerem, hogy az utólagos jóváhagyás kérése, az árverésen kivüli eladás csakis kivételes körülmények közt és pedig kivételesen történhetik. A kérdés csak az, hogy az esetben, melyről szó van s melyről a háznak módja lesz, ha perfect lesz az ügy, nyilatkoznia, a rendes eljárástól való eltérés indokolt-e n
