Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-183

18S. országos üUs felsraáí' 13. läíifl. 157 Nemcsak hadászatilag, hanem nemzetgazdászatilag is igen fontos és figyelemreméltó szempontok ezek, t. ház. (Igás! Igás! a szélső baloldalon.) .Azért azt gondolom, ki-ki csak természetesnek fogja találni, hogy mi e tényekről gondolkodunk és előadván abbeli aggodalmainkat, megjelölve a pontozatokat és módozatokat, hogy nézetünk szerint hol és miként kellene és lehetne e bajokon javítani és segíteni: felhívjuk a t. minister urat, méltóztassék e kérdésekre is nyilatkozni, hogy a bajokat mennyire hajlandó és képes orvosolni és hogy ezen, általam teljes tisztelettel ajánlott némely módozatok közül is egyiket vagy a másikat méltóztatik e helyeselni, vagy általán kérjük nyilatkozatát, hogy ismerjük e részben a kormány intentióit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tischler Vincze: T. ház! (Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy az ujonczozás ki nem elégítő eredményéről én is szóljak néhány szót. (Halljuk!) Megvallom, í. ház, hogy ujonczozásunk sajnos eredményeit én nem abban keresem, miben a t. képviselő ur. 0 ugyanis azt mondja, hogy a sorozó bizottságok, illetve H katonai közegek a közös hadügyministeriura utasításai folytán túlszigorúan járnak el. Thaly Kálmán: Ezt nem mondtam! Tischler Vincze: Utasítás nélkül nem tehetnek semmit, mert a katona-orvos, a katonai bizottság csakis utasítás folytán járhat el; igy te hát ez magától értetik. Mondom, az állíttatik, hogy nzon katonai közegek az egyes vidékeken túlságosan válogatnak, sőt nem a t. képviselő úrtól, hanem másoktól azt hallottam, hogy e tekintetben titkos utasítások is léteznek. Ezekről nincs tudomásom, t. ház, mert nem vagyok annyira beavatva, de ha ránézek arra az emberanyagra, a melyet tényleg, kivált a honvédséghez besoroznak, akkor, megvallom, ezt nem hihetem, mert ha való volna, hogy az illető sorozó bizottságok túlságosan válogatnak és In; minden titkos utasítás és túlságos válogatás daczára csakis oly anyagot tudnak besorozni, mint tényleg besoroznak: akkor ez bizonyítja legszomorubban emberanyagunk degeneratióját. S ha ezek valók és igy fog ez tovább menni, akkor eljöhet az idő, a mikor vagy nem lesz katonánk, vagy pedig törpéket és bénákat fogunk besorozni. (TJgyvan!) Én, t. ház, a bajt nem is tekintem localisnak. Utalok azon kimutatásokra, melyeket a t. honvédelmi minister ur a véderő-bizottságban beterjesztett. Az ujonczozás sajnos eredményei nemcsak az úgynevezett nemzetiségi: tót, német vagy román kerületekben, de a tisztán magyar kerületekben is tapasztalhatók. Megengedem, hogy ennek egyik oka a gyenge táplálkozás; de ismerek oly vidékeket hol tótok és németek laknak, kik a legegyszerűbben táplálkoznak és mindennek daczára jobb és erőteljesebb ifjakat szolgáltatnak mint oly vidékeken, ahol módjukban van jobban táplálkozni. En, t. ház, mindezekből azt következtetem, hogy a bajnak szülőoka emberanyagunk degenerációja. Mutatja ezt a statistika. Rövid idővel ezelőtt ovastain statistikai kimutatásokat; az egyes adatokra nem emlékszem, de emlékszem arra, hogy nálunk az első korosztályban legtöbb a szolgálatképtelen. Mig ugyanis más államokban az első korosztályban a hadkötelesek 28 —30—40% a szolgálatképtelen, addig nálunk az első korosztályban 60% szolgálatképtelen. De tovább megyek, t. ház. (Halljuk!) Sehol a világon nincsen annyi felülvizsgálat, mint nálunk; sehol a világon nem bocsátanak el felülvizsgálat utján annyi ujonezot, mint nálunk. Épen tegnap olvastam a ;

,PesterLloyd"-ban a katonai statistikai hivatal kimutatását. (Nagy derültség a szélső baloldalon. Halljuk! jobbfelől.) Kérem ebben semmi sincs. Ez nem a „Pester Llűj d<-nak egyéni nézete, hanem a katonai statistikai osztály kimutatása. Nem is fogom ezzel hosszadalmasai] a t. ház figyelmét igénybe venni, hanem mint a tárgyhoz tartozót pusztán csak azt emelem ki, hogy e katonai statistikai kimutatások szerint, nálunk 1,000 emberből 140 szolgálatképes, 14%. De hát t. hát, mi ennek a bajnak az oka ? Általános oka e bajnak, mert a degeneratio nem csak a paraszt osztálynál, a ki pálinkát iszik, hanem előfordul ez az uri osztálynál is. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Oka e bajnak, hogy mi nálunk korán és túlságosan élnek. Egy másik oka a bajnak, hogy iskoláinkban, különösen az elemi iskolákban a tornászatra még ma sem fektetnek kellő súlyt. (Ugy van! jobbfelől. Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Németországban a testnek fejlesztésére a lehető legnagyobb gondot fordítják. Sőt a kik kijönnek az iskolából, azután részint torna, részint vivó egyletekbe igyekeznek belépni, hogy testüket tovább íejleszszék. Ennek köszönheti nagyrészt Németország azt az erős ember anyagot, melylyel rendelkezik. (Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Minálunk, ha valaki kikerül az iskolából, nem foglalkozik tovább a tornászattal és vívással. Valljuk meg őszintén, hogy ifjúságunk inkább ül a füstös kávéházakban, mintsem^ hogy torna vagy vívóteremben képezné magát. És ha valaki azután későbbi éveiben tornászattal vagy vívással foglalkozik, az illetőt különeznek tartják, sőt akadnak, a kik az illetőnek józan eszét is kétségbe vonják. (Ugy van! jobbfelől. Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Egyik további oka a bajnak egészségügyünk rendezetlensége. Én magam személyesen tapasztaltam nem régen, hogy egyes vidéken, egyes